-
cousin333 #50 Pár gondolat a cikkhez:
az Opera v10.11 bétája
Már mások is írták, de az inkább Opera 11.10 béta.
Az erőviszonyok jól kirajzolódnak a NetApplications szokásos felmérésében, különösen akkor, ha ezeket összevetjük a két évvel korábban mért adatokkal. Ebből azt láthatjuk, hogy az Internet Explorer 57 százalékon áll (a korábbi 67 százalék helyett), második továbbra is a Firefox (amely 22-ről 23 százalékra tudta javítani saját eredményét), a harmadik helyre a Chrome jött fel, amely megötszörözte befolyását és immár 10 százalék felett áll. Eközben a Safari a negyedik, 3 helyett már 6 százalékkal, az Opera pedig tovább stagnál alig 2 százalék felett. Ebből kiindulva leszögezhetjük, hogy - dacára a korábbi, ezzel ellentétes híreknek - a Chrome és a Safari elsősorban a Microsoft behemótjától tudtak elhódítani komoly területeket, miközben a Firefox megőrizte befolyását.
Ha megnézzük a Firefox növekedését az utóbbi két évben, és összevetjük a Chrome megjelenése előtti adatokkal (mondjuk 2006-2007-ben), akkor erősen látszik a megtorpanás. Szerintem nem túlzás kijelenteni, hogy a Firefox ma akár 30-35%-on is állhatna globálisan, ha nincs a Chrome, meg a többiek. Innen szemlélve bizony sok-sok felhasználót vesztettek.
Hazánkban évtizedek óta csökken a népesség, mégsem mondhatjuk, hogy 20 éve nem született itt senki... Ugyanígy az, hogy az arány gyakorlatilag nem változott, nem jelenti azt, hogy a felhasználók nbe változtak volna. Akárhány ilyen fórumot nézek, mindenhol felbukkan legalább egy "régen Firefoxot használtam, de mióta feltettem a Chrome-ot, már vissza sem nézek" típusú hozzászóló.
Fontos változásként értékelik, hogy a különböző kiegészítőkre már kevesebb hangsúlyt helyeznek a fejlesztők, ezek szerepét az úgynevezett app-ok, vagyis a böngészőn belül futtatott alkalmazások veszik át, miközben az új szereplők igyekeznek a lehető legjobban lefedni a teljes felhasználói élményt.
Itt három variációt látok: az egyik a kiegészítő (Firefox módra), ami - bár hasznos alkalmazásnak is bizonyulhat - alapvetően csak a böngésző tudásának bővítését szolgálja, vagy mondjuk bizonyos nehezebben kivitelezhető, esetleg ismétlődő feladatok egyszerűsítését (Youtube videó letöltése, Beillesztés és ugrás... stb.). Ezeket mondjuk nem tekintem igazi alkalmazásnak.
A másik a Google-féle, amikor a böngészővel nyitok meg honlapokat, amik alkalmazásként működnek, példa erre a Google Docs, de az egész Chrome OS erre épít. Ez afféle kvázi-alkalmazás.
A harmadik az Opera elképzelése, ami a minialkalmazásokban ölt testet (egyelőre még nem kellően kifejlődve). Itt valódi alkalmazások futnak a böngészőtől jórészt függetlenül. Ezeknek az alapját viszont a webes nyelvek (HTML, CSS, JavaScript) adják, amiket az Opera megjelenítő motorja futtat. Nem állítom, hogy ember ennél jobb dolgot még nem talált ki, de mindenesetre használható az ötlet, aminek a célja a platformfüggetlen működés. Aki szerint a minialkalmazás csak játék, az nézze meg mondjuk ezt a programot. Még egyszer: itt nem a konkrét program, vagy annak a tudása az igazán érdekes, hanem az, hogy mit lehet belőle kihozni, ha kellő időt szánunk rá.
A Firefox végével kapcsolatos jóslatokat elvetők ehhez hozzáteszik, hogy éppen a Firefox (és az Opera) kínál egységes asztali és mobil élményt, a lehető legkevesebb eltérést ezek között, miközben a konkurens szoftverekről ez többnyire nem mondható el. (Lásd az Android és a Chrome által fémjelzett kettősséget, illetve az Android 2.x és 3.0 közötti különbségeket).
Menjünk visszafelé: mi köze a böngészők platformosodásának az Androidok közti különbséghez? A másik, hogy szerintem elég sok közös van az androidos gyári böngészőben és a PC-s Chrome-ban. Mint ahogy jócskán van különbség a PC-s és mobilos Firefoxok vagy Operák között is.
Ha már itt tartunk: a Firefoxot hozni példaként az egységes élményre meglehetősen fura. Jelenleg a mobil böngészőjük Maemon és Androidon érhető el. Előbbi kb. 1 készüléket takar (Nokia N900), utóbbinál csak a legkomolyabb, ARMv7 architektúrájú processzort futtató készülékek jöhetnek szóba - és ott sem tündököl (amit tud, az remek, de ahogy tudja, az már kevésbé). Ez szerintem minden, csak nem egységes élmény. Na jó, még ott a Firefox Home iPhone-ra , ami kb. egy szinkronizálható könyvjelző-gyűjtemény, nem böngésző.
Vessük ezt össze mondjuk egy Operával: ott van eleve a 2 változat, a Mini és a Mobile. Előbbi a világ legnépszerűbb mobilos böngészője, úgy 2-3000 készüléken fut. A Mobile sem panaszkodhat, ketten együtt minden jelentősebb rendszerre elérhetőek: Windows Mobile, Symbian, Android, iOS, MeeGo, Maemo, Blackberry... kihagytam valamit?
És ez csak a felszín, mert a háttérben ott vannak a cégek közti megállapodások. A teljesség igénye nélkül pár eszköz, amin Opera fut (böngészőként, vagy alkalmazás-platformként): Nintendo DS konzol, Archos médialejátszó, set-top-boxok különböző gyártóktól, Sony és néhány más nagyobb cég TV készülékei, egyes Ford terepjárók, Sony digitális képkeret...
Szóval szerintem a két termék össze sem hasonítható. Mi több, úgy gondolom, hogy a Firefox nem elsősorban a stagnáló felhasználói bázis miatt lehet bajban, hanem pont a mobil eszközök támogatása terén megmutatkozó komoly lemaradásban.
Ami a platformok kialakulását illeti: ez is jelen van valóban, de ebben az esetben csak 1 platform van: az Internet. A kérdés csak az, hogy hány helyről, hányféle módon érheted el.