Akusztikai szórakoztató elektronika
-
#738
"Legjobb példa erre az Avatar 3D szines vadonbéli jelenete, amikor a főhősnő megmenti a főhőst...vagy mikor repülnek a sziklás tájakon...eszméletlen, lélegzetelállító élmény még nézni is.
Egyébként az Avatart először alap 2D-ben láttam. Nem volt nagy élmény. Közel sem akkora, mint 3D-ben."
Az ellenkezőjére is az Avatar a legjobb példa. Pont amiért írod. Láttad 2D-ben nem volt nagy élmény. Tehát mint film annyira nem is jó. Eladja a látvány. (és az avatar azon 3D filmek közé tartozik amik tényleg jól néznek ki legalább mert a legtöbb még csak nem is néz ki jól). És pont erről beszélek, megfogtad a lényeget. Az igazán jó film az bizony fekete-fehérben, mono hanggal is jó film. Vagy szarrá másolt videokazettán, meg megcsúszó képpel, életlen és néha elmenő színekkel. Mert a történet jó és a színészek jók, esetleg a monológok és NEM A LÁTVÁNY!
Mint ahogy írtam a múltkor a Prometheuszt is. Kellett egy jelenet ahol gördül a nagy állomás a csajok felé (megvan a kép?) mert az jól néz ki 3D-ben. És arról meg ez miatt elfeledkezdtek a készítők, hogy csak a hülyék futnak egy vékony kerek izé elől egyenes vonalban. (az a csaj akinek nem kellett meghalni az persze ki is futott oldalra). A látványnak alárendelik a storyt, a cselekményt (ki az a hülye aki elhiszi, hogy egy kutató biológus úgy megy oda egy idegen életformához, hogy milyen aranyos és nyújtogatja felé a kezét? Az ilyeneken csak az tud szórakozni akit közben leköt az, hogy dejóó nézd már milyen klafa 3D-ben megy.).
Sokadjára leírom nem a 3D a hibás, hanem az amire használják. Öncélú látvány mutogatásra - így elmarad a film. Viszont akkor nézegethetnénk 3D techdemót - bármilyen filmnél ütősebb és story is ugyanannyi van benne.