Caro#208
A zöld energia kutatásába rengeteg pénzt fektetnek, sokkal többet, mint az atomba.
A napelemek a legfelkapottabbak, de nem tudnak előretörést elérni. A félvezetőipar (ilyen kis sufniágazat) alapvető érdeke lenne az olcsón előállítható napelem, és iszonyat pénzekkel dolgoznak rajta.
De az ismert kristályok száma véges. Nagyon nagy szám, de akkor is véges. Ezeket próbálgatják sorról sorra, hasonlóan mint a szupravezetőknél. Ott is találnak néha érdekes dolgokat (lásd magas hőmérsékletű szupravezetést csak a 80-as években fedezték fel, és még 2001-ben is találtak holt egyszerű szupravezető anyagot(MgB2)), de áttörést nem tudtak elérni.
Éppen az a baj a high-tec-el, hogy ha találnak is, az iszonyat pénzbe fog kerülni, mert az egyszerűen előállítható anyagokat mind kipróbálták.
Személy szerint én még a nanocső alapú elektronikában hiszek, kérdés hogy ettől milyen messze vagyunk. De csak a fizikai érzékem miatt hiszek benne (azok alapján amit tudok róla, várhatók még meglepő eredmények), nem tudom hol járnak vele.
A vizet, szelet nem lehet fokozni, ott a hatásfok víz esetén 90% körül, szél esetén is 60% nagyon könnyen megvan, nagyságrendekkel jobb rotorokat nem lehet építeni, ezt a témát már régés-rég körüljárták.
A hatályos törvények egyáltalán nem fojtják el a kis energiatermelést, sőt magam is használok small-scale akksis, inverteres áramforrást egy kis 220V-tól messze lévő területen. Tervezem egy ideje napelem beszerzését is hozzá, van ahova jó ez a technológia. Nekem elég lenne egy 100W-os panel, mert nagyon ritkán van használva, de akkor kell. De ezzel házakat, üzemeket ellátni esélytelen.
És persze sokkal nagyobb nyűg, mint ha lenne rendesen villany.
Amúgy gondolod, hogy ennek az energiaéhes világnak ne lenne létfontosságú az olcsó energia? Gondolod, hogy az energiaigényes ágazatok (alumíniumkohászat pl.) ne akarnának minél olcsóbb áramot? Dehogynem akarnak, de az nem a zöld energia.
És azokat egyáltalán nem nevezem agyamentnek, akik napelemeket kutatnak. Ismerek is jópárat, mind okos ember, a szilárdtestfizika a kisujjukban van, ezzel foglalkoznak, de ők maguk nem tekintik világmegváltónak az általuk fejlesztett technológiát, pontosan tudják, hogy miért nem versenyképes nagy méretben.
Más: a hidrogén nem lesz "sugárfertőzött", max deutérium keletkezik belőle, ami még mindig stabil, ha pedig befog még egy neutront (erre igen kicsi a valószínűség), akkor keletkezik belőle trícium, ami radioaktív 12 és fél éves felezési idővel, 16 keV-os béta energiával. 16 keV-nál a TV képcsövében több van, ezen kívül a szervezetből igen gyorsan kiürül a vízzel.
Tehát nagyon kevés is keletkezik, nagyon kicsi a bomlási energiája és nagyon gyorsan kiürül, minimális sugárvédelmi kockázatot hordoz.
És igen, én tisztában vagyok a sugárzás hatásával, összesen 4 különböző sugárvédelmi kurzusra vártam az egyetemen. Soha, de soha nem volt olyan, hogy valamilyen problémát szőnyeg alá akartak volna söpörni, a legkisebb dózist is komolyan veszik, mindent nagyon alaposan körüljárnak. Amíg ezek az emberek vigyáznak a lakosság biztonságára, addig én nyugodt vagyok.
A tudomány meg természetesen méréseket végez, ebből keletkezik egy statisztika. A statisztikából alkotjuk meg az összes természeti törvényt! Van szórás, vannak kiszóró pontok, mert mindig van mérési hiba. De ha Coulomb akkor nem mondja azt, hogy az elektromos erőtér 1/r^2 szerint csökken, akkor ma is vitáznánk, hogy 1/r^1.9999 vagy 1/r^2.0001 szerint? Nem vitatkozunk rajta, mert tudjuk, hogy centrális erőtér csak akkor eredményez stabil pályákat, ha 1/r^2 szerint csökken az erőtér, és mivel annyira hasonló volt ez a törvény a Newton-féle gravitációs törvényhez, elhittük, hogy tényleg 1/r^2 szerint csökken az elektromos erőtér is (hiszen a bolygópályák stabilnak bizonyultak).
Az LHC-ben a sok ezer milliárd ütközésből lehet hogy csak néhány 10 esetben fognak valami érdekeset látni, de ez a néhány 10 elég lehet arra, hogy mélyebb rálátást nyerjünk a nagyenergiájú fizikára.
Amikor az atomfegyvereket elkezdték vizsgálni, rengeteg kísérletet végeztek el, aminek során azt vizsgálták, hogy a robbanástól milyen távolságban, milyen terepviszonyok mellett, mekkora dózist fog kapni valaki (persze nem embereket, hanem detektorokat tettek oda). Modellezték a két Japánra dobott bomba körüli eseményeket is.
Ezek alapján a bombatámadások túlélőinek meg tudták mondani a kapott dózist, és a rajtuk végzett vizsgálatok mutatták ki az 5%/Sv sztochasztikus hatást.
Persze az állatkísérletek sem maradtak el. Embereken genetikus hatást nem sikerült kimutatni, ez nagyon meglepő volt, mert állatokon (patkányok) igen. Nem a levegőbe beszélek.
Amúgy szoktam mikró elé tenni a kezemet, az ajtó nem zár teljesen jól, és kellemes meleget áraszt :)