• remark #197
    Azzal erőltetsz, hogy általánosítasz:

    Kinek van leginkább szüksége az atomenergiára?
    Pont a kisembernek! A dolgozó középosztálynak. Azoknak az embereknek, akiknek az életminősége az elmúlt pár évszázadban olyan szintre emelkedett, amely szint korábban csak az uralkodóknak volt, vagy még azoknak sem.


    Tehát szerinted ez magától értetődő, hogy a "kisembernek" a "jóléthez" pont energia kell és pont azon az áron, amit az atomenergia ma elérhetővé tesz. Tehát van egy bizonyos ideológiád az a kisember életével kapcsolatban, amiből kiindulva szó szerint megideologizálod az álláspontodat.

    Nekem is van egy ideológiám, amivel megideologizálom az álláspontomat. Le is írtam pár részletet vele kapcsolatban. De nem az én ideológiám alapján hoznak döntéseket a már emlegetett politikai és gazdasági döntéshozók, hanem a tiéd alapján. Hogy most azért ez az ideológiád, mert ilyen döntéseket hoznak, vagy azért hoznak ilyen döntéseket, mert ez a te (és valszeg a többség) ideológiája, az más - ide nem tartozó - kérdés.

    Nekem van egy meglehetősen rossz véleményem ezekről a politikusokról és gazdasági döntéshozókról. És mikor ezek a döntéshozók az én érdekeimre hivatkozva építtetnek vagy nem építtetnek erőműveket, vagy bármi mást, akkor az nekem nem tetszik. Sajnálom, de nem tetszik. És a probléma gyökere (ami a nemtetszést kiváltja belőlem) mindig az ideológia. Egyszerűen más elképzelésünk van arról, hogy kicsoda-micsoda az embernek nevezett lény, mik a céljai, elvárásai, lehetőségei, mikor érzi magát boldognak, mit gondol magasabb életminőségnek.

    Egy mindenki számára érthető példa: Van aki életminőség emelkedésnek tekinti azt, mikor a város mellett megjelenik egy Tesco. Van aki pedig életminőség csökkenésnek. Kinek van igaza?
    Van aki életminőség emelkedésnek tekinti azt, ha 10%-kal több áramot tud egy ország előállítani. Nekem meg bevillan a rideg valóság, hogy mire is megy el az a 10%-kal több áram, és szinte érzem, ahogy csökken az életminőség. Kinek van igaza?

    De a lényeg nem is az, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy felfogjuk, és elfogadjuk azt, hogy bizonyos szempontok, melyeket egyértelműnek tartottunk, azok valójában nem egyértelműek. Egyértelműnek tartottuk őket, mert egy olyan világban nőttünk fel, mely arra nevelt minket, hogy bizonyos kérdésekre egyértelmű a válasz. Ez sok esetben csak átverés. Mesterségesen előállított társadalmi konszenzus.