Caro#127
Azért néhány dolgot szeretném, ha a kommentelők tisztáznának magukban.
Első dolog: mivel "félelmetesebb" a radioaktív sugárzás, mint a kipufogógáz, cigarettafüst, alkohol, gyomirtó, stb.
Ezek SOKKAL veszélyesebbek még egy baleseti helyzetben is maximálisan kapható +1 mSv többletdózisnál! Mégsem tüntetnek annyira hevesen ezek ellen, mint az atomenergia ellen.
Miért? Mert vannak akik szerint nincs szükség az atomenergiára. Márpedig de, szükség van, és épp most van a legnagyobb szükség rá.
Akik ez ellen tiltakoznak, azok nincsenek tisztában a sugárzás élő szervezetkre gyakorolt hatásaival.
Ezekből most egy kis ízelítő:
Sugárzás hatása kettős. Determinisztikus hatás: egyszeri, nagy adag besugárzás. A sejtpusztulással van összefüggésben. Egy bizonyos küszöbdózis fölött mindenképpen bekövetkezik, a hatás egyre nagyobb, ahogy haladunk felfele.
A tudomány jelen állása szerint a tömegegységben elnyelt energiával arányos (sejtpusztulás), ennek mértékegysége Gray(Gy, J/kg). Fehérvérűség jelentkezik 1 Gy körül, 4 Gy a félhalálos dózis, 8-10 Gy-en szinte már mindenki meghal. Küszöbdózis alatt nem lép hatás.
Ez egyébként a dózis megszerzése után rövid időn belül jelentkezik.
A Gray-ről még annyit kell tudni, hogy béta és gamma sugárzás esetén megegyezik a Sievert-el.
Determinisztikus dózist ESÉLYE nincs kapni valakinek, aki nem dolgozik ott közvetlenül. Aki ott dolgozik, neki is úgy van megállapítva a dóziskorlátja, hogy determinisztikus hatás ne érhesse, ekkor be kell fejezni a munkát.
A másik a sztochasztikus hatás, ez a rákosodás. Ez már nem csak az energiától függ, hanem attól is, hogy milyen sugárzás (testen belül alfa a legveszélyesebb) és hogy hol éri az embert. Gyorsan megújuló sejtek a legveszélyeztetebbek.
A sztochasztikus hatás elenyésző. +5% / Sievert a rák kockázata. A lakosság max. 1 mSv-et kaphat, ennek ezred részét, ezek közül is úgy számolnak, hogy aki az atomerőmű kerítésénél reggelizik, meg a folyóból fogja a halat, akkor se kaphasson 1 mSv-et.
Miről is beszélünk akkor? NOx, SOx, O3 nem veszélyes? Nem a frászt nem, de a kocsiról nem mondana le senki...
Másik dolog: NEM AKAROM VÉDENI A JAPÁNOKAT, mert amit történt, annak nem lett volna szabadna megtörténnie. Ezt a katasztrófát el lehetett volna kerülni. Állítólag azért hezitáltak a tengervízzel való elárasztással, mert a cég még szerette volna használni a blokkokat... ha ez tényleg így van, akkor fejek fognak hullani, nagyon is jogosan.
Addig, amíg nem tudjuk pontosan mi történt, még ne vonjunk le súlyos következtetéseket, de utána mindenképpen.
Harmadik: Nem hülyék tervezték ezeket a reaktorokat, tisztában voltak vele, hogy a dízellel hajtott aktív biztonsági rendszer okozhat problémákat. A következő generációt annyira überbiztosra tervezték már, hogy áram nélkül, természetes cirkulációval is megoldható legyen a hűtés.
Még ebbe a generációba tartozó, másik fukushimai erőmű gond nélkül megvan! Az 10 évvel fiatalabb. De ez az erőmű is kibírta volna, amit ki kellett bírnia, még többet is! Szerencsére itt még nem a költséghatékonyság volt a szempont...
Négy: kiégett fűtőelemek elásása. Nem kell azokat kilőni az űrbe, egyrészt drága, másrészt felesleges. Be kell üvegezni, abból olyan lassan tud csak kiszökni, hogy nem tehet kárt semmiben. De terveznek más megoldásokat is, pl. transzmutáció, de engem ez nem győzött meg.
Öt: fúzió. TFTR 10.6 MW 1994, JET 16 MW 1997. ITER 500 MW 2025?. Eléggé iparinak mondható teljesítmények szerintem, de ezek a berendezések hetvenes évek beli tervek alapján készültek. Azóta gyakorlatilag áll a fúziós kutatás, új berendezés alig van.
A De-Li forrás csak tengervízből kivonva tart sokáig, D-D, D-He-3-ra kell törekedni. A tokamakokkal ezen reakciók megvalósítása nagyon távolinak tűnik, ott max. a D-T, amiben lehet gondolkodni, de az meg 1000 sebből vérzik technológiailag. A stellarátorok, tükrök jobb esélyt mutatnak, de valamiért sokkal kevesebben foglalkoznak velük.
Tehát hiába lesz meg az ITER, nem fog választ adni a fő problémáinkra. Olcsó biztosan nem lesz a fúziós energia. De ez persze nem az egyetlen szempont. Lásd, szélerőmű is van, pedig nem olcsó.
A stellarátorokról még annyi, hogy a németek első gépe, amit már számítógéppel részlegesen optimalizáltak a W7-AS volt. Olyan eredményei voltak, hogy ma is csak nézik! (1998-ban zárták be azt hiszem, de még mindig dolgoznak az eredmények kiértékelésén)
A következő a W7-X lesz, elvileg 2015-ös indulással, 30 perces tervezett kisüléssel. Kíváncsian várjuk az eredményeit. De ez attól tartok, túl kevés, túl későn. Százával kellene építeni a különböző konfigurációjú berendezéseket, míg megtaláljuk a legjobb megoldást.