A levéltárolás módjainak előnyei, hátrányai
-
#35
A nagy cégek igen - meg tudnál találni egy c64-es szövegszerkesztő formátum specifikációt? Legálisan? A Word-ét meg lehet (talán, elméletileg elkérhető a Microsofttól), a Wordperfect-ét? Egy Venturáét még a Corel idők előtt (1994)? Akkoriban a fél magyar újságipar ezt használta.
A válasz az, hogy valószínűleg igen. Mennyi időbe és energiába telne ezt végrehajtani? Megvannak rá a jogi lehetőségeid? Megvan még az eredeti program, vagy be tudod szerezni legálisan? Nem olyan egyszerű dologról van szó, mint egy játékprogram futtatása (ez lenne a fontos? ez maradt fenn :) ) - azt le is tudod tölteni, és kutyát nem fog zavarni, ha emulálod. Régi, saját floppykról lehet szó, amihez kell egy meghajtó is, és ha emulátorod van, akkor a megfelelő csatolóeszköz, amivel a meghajtót összekötöd a mostani gépeddel. És akkor az Amigás, Ataris, régi Mac-es, Siliconos, és a többi gépről nem is esett szó, száz és száz filerendszer, formátumrendszer, csatolórendszer, amihez mind hozzá kell valahogy férni. Nekem van itthon (támasznak használom) MFM-es vinyóm, és 8 inches floppylemezem is.
Annyi kérdés van, ami problémát okozhat, és ezekre előrelátóan fel kell(ene) készülni.
Könyvtáros gondolatvilággal az lenne a dolgom, hogy ami bekerül a könyvtárba azt archiváljam, és biztonságos módon elérhetővé tegyem az olvasók számára. Ami egy könyvnél azt jelenti, hogy vigyázok a kötésére, a lapokra. Egy elektronikus dokumentumnál azt, hogy alkalmanként továbbkonvertálom (lehetőleg veszteség nélkül), vagy fenntartok minden formátumhoz visszaolvasórendszert és technológiát. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei részlegének van gramofonja, viaszhenger-lejátszója, hi-fi hanglemezjátszója, cd-lejátszója, SuperAudioCD lejátszója, DVD lejátszója, DVDAudio lejátszója, kazettalejátszója, több méretű szalagos magnója, és természetesen rengeteg számítógépe, mert már alapból digitális formában is kerülnek hozzá adatok. Bármilyen digitalizálás vagy formátumváltás adatveszteséggel jár, ezt minimalizálni kell. Hanglemez és egyéb analóg formátumnál ez olyan, közel veszteségmentes digitalizálást jelent, ami a CD-nél 1-2 nagyságrenddel nagyobb helyet foglal, és a visszajátszáshoz is biztosítani kell a hi-fi minőségű hangeszközöket.
A képanyagnál (akár álló, akár mozgó) legalább ennyire problémás a helyzet. És egy könyvtárnak törvényi kötelessége megőrizni azt, ami a gyűjtőkörének része. (és el sem tudjuk jelenleg képzelni, hogy pl. a teljes magyar internetet hogy lehetne az OSzK-nak eltárolnia (minden változásával együtt), mint hungarikum - olyasmire lenne szükség, mint a Web Archive, de leszűkítve a magyar nyelvű, vagy Magyarországgal, a magyarsággal kapcsolatos információkra)
Erre nem 50 év múlva kell visszatérni, ez a jelen problémája, már most olyan sebességgel fejlődik minden és változnak a formátumok. És nem tudjuk mi az, ami fontos lehet, mindent meg kell őrizni, válogatás nélkül. Mert ezek a jelen (holnap pedig a múlt) dokumentumai.