Elektronikus VS. papíralapú
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#42
nem nagyon pedzegette még senki, de az elektronikus az környezetkímélõbb, mint a vakító fehér, legtöbbször egyoldalas dokumentumok összessége.
#41
APEH-nek a fénymásolt és a kinyomtatott változat sem felelne meg.
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#40
én pl. a könyvelõnknek leadott számlákat eleinte fénymásoltam, késõbb már csak szkenneltem
minek pocsékolni papírt, festéket, meg fûzögetni
ezzel együtt valszeg egy apeh ellenõrnek a szkennelt változat nem felelne meg, de ezeket bármikor ki lehet nyomtatni
minek pocsékolni papírt, festéket, meg fûzögetni
ezzel együtt valszeg egy apeh ellenõrnek a szkennelt változat nem felelne meg, de ezeket bármikor ki lehet nyomtatni
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#39
Ma Magyarországon fõként két jogszabály adja a keretét az elektronikus iratkezelésnek: a 335/2005-ös ill. a 24/2006-os kormányrendelet. Elõre erre felhatalmazott cégek tanúsítják az iratkezelõ rendszereket, mert csak tanúsított iratkezelõ rendszert szabad használni a közfeladatot ellátó szerveknél. A levéltárak hiányolják, hogy a tanúsítások során nincsenek képviselve a levéltári érdekek, és ezáltal olyan rendszerek kerülnek ki, amelyek valójában szakmailag nincsenek megalapozva.
Elektronikus Levéltár
A Kormány 1095/2007. (XII. 5.) számú határozatában jóváhagyott Elektronikus levéltár projekt célkitûzése a közfeladatot ellátó, állami és az önkormányzatok szervek mûködése során elektronikusan keletkezett nemzeti adatvagyon – az elektronikus iratok iratkezelési szabályzatában foglaltak szerinti maradandó értékû részének – hosszú távú megõrzésének, kezelésének és hozzáférhetõvé tételének biztosítása.
Indul az e-levéltár projekt
http://www.itbusiness.hu/hirek/ict/indul_az_e-leveltar_projekt.html
E-Levéltár projekt - elõadások anyagai
http://bfl.archivportal.hu/id-1655-e_leveltar_projekt_eloadasok_anyagai.html
Elektronikus Levéltár
A Kormány 1095/2007. (XII. 5.) számú határozatában jóváhagyott Elektronikus levéltár projekt célkitûzése a közfeladatot ellátó, állami és az önkormányzatok szervek mûködése során elektronikusan keletkezett nemzeti adatvagyon – az elektronikus iratok iratkezelési szabályzatában foglaltak szerinti maradandó értékû részének – hosszú távú megõrzésének, kezelésének és hozzáférhetõvé tételének biztosítása.
Indul az e-levéltár projekt
http://www.itbusiness.hu/hirek/ict/indul_az_e-leveltar_projekt.html
E-Levéltár projekt - elõadások anyagai
http://bfl.archivportal.hu/id-1655-e_leveltar_projekt_eloadasok_anyagai.html
#38
Konkrét példa van Szegedrõl (azért írtam a fura C64-es szövegszerkesztõt), egy író hamar kezdett számítógépre dolgozni, oda készítette a dolgait, majd 8-10 évvel ezelõtti halálakor a hagyatéka, benne több tucat floppyval bekerült a könyvtárba, ahol valamit kellett volna kezdeni vele. Õ nem volt cég, hogy a fontos dokumentumait konvertálgassa, õ "csak" egy író volt, akinek az életmûve részben ilyen ma már egzotikus formátumban volt meg (és mondjuk szerencsés, hogy nem mondjuk adatkazettára volt mentve egy HT géprõl).
És ahogy írtam is régebben - igen, nyilván nem probléma egy ezzel foglalkozónak 3-5 évente átmásolni, de pénzbe, erõforrásba kerül, és (mert innen kezdõdött az összehasonlítás) ezt a munkát bele kell számolni a tárolási költségekbe szemben a papírral.
A nyílt hardveres és szoftveres forrásrendszer pedig egyelõre szép álom, és több helyen inkább baj van vele, mint jó - ami már végképp nem ez a téma.
És ahogy írtam is régebben - igen, nyilván nem probléma egy ezzel foglalkozónak 3-5 évente átmásolni, de pénzbe, erõforrásba kerül, és (mert innen kezdõdött az összehasonlítás) ezt a munkát bele kell számolni a tárolási költségekbe szemben a papírral.
A nyílt hardveres és szoftveres forrásrendszer pedig egyelõre szép álom, és több helyen inkább baj van vele, mint jó - ami már végképp nem ez a téma.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#37
Egy cégnek kutya kötelessége a szoftverének az életútját követni, a dokumentációkat, forráskódokat megõrizni. Ha becsõdöl, akkor egyrészt így járt, ha pedig jogutód nélkül marad, akkor a szoftvereit eladhatja másnak, nyílt forráskódúvá teheti, a dokumentációt kirakhatja public domainbe.
Ezért is érdemesebb nyílt szabványokat használni, mert ott nincsenek ilyen jogi hercehurcák, hozzáférhetõ bárki számára, írhat hozzá szoftvert.
Hardver részrõl is nyílt szabványú megoldásokat részesítenek már elõnyben, nincs már az a bábeli zûrzavar, mint kezdetekben, amikor mindenki saját megoldást talált ki. És ezeknél figyelnek arra is, hogy visszafelé kompatibilisek legyenek.
Egy átlag usernek nyilván nem egyszerû egy 5.25"-ös floppy lemezrõl beolvasni egy régi fájlformátumot, de akiknek ez a dolguk, azoknak nem hiszem, hogy akkora megterhelés, hogy 3-5 évente egy archívumot átmásoljanak egy régebbi adattárolóról az újabbra. Meg szerintem nem nagyon van olyan, aki eddig C64-en dolgozott, sok fontos dokumentuma, programja gyûlt össze, majd hirtelen belepottyant a Blu-ray korszakba, hogy már olvasni sem tudja a floppy lemezeit.
Ezért is érdemesebb nyílt szabványokat használni, mert ott nincsenek ilyen jogi hercehurcák, hozzáférhetõ bárki számára, írhat hozzá szoftvert.
Hardver részrõl is nyílt szabványú megoldásokat részesítenek már elõnyben, nincs már az a bábeli zûrzavar, mint kezdetekben, amikor mindenki saját megoldást talált ki. És ezeknél figyelnek arra is, hogy visszafelé kompatibilisek legyenek.
Egy átlag usernek nyilván nem egyszerû egy 5.25"-ös floppy lemezrõl beolvasni egy régi fájlformátumot, de akiknek ez a dolguk, azoknak nem hiszem, hogy akkora megterhelés, hogy 3-5 évente egy archívumot átmásoljanak egy régebbi adattárolóról az újabbra. Meg szerintem nem nagyon van olyan, aki eddig C64-en dolgozott, sok fontos dokumentuma, programja gyûlt össze, majd hirtelen belepottyant a Blu-ray korszakba, hogy már olvasni sem tudja a floppy lemezeit.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#36
Levéltári törvénynek menj utána, ha jól rémlik megvan rá a szabályozás, hogy kéziratot, levelezést hogyan kell intézményesen eltárolni. Ezután meg lehet nézni a levéltárak szervezeti és mûködészi szabályzatát, hogy õk milyen irányelveket határoznak meg.
Ami valószínû, hogy elektronikus tárolásról egyetlen szót nem fogsz találni a törvényben vagy rendelet szövegében.
Ami valószínû, hogy elektronikus tárolásról egyetlen szót nem fogsz találni a törvényben vagy rendelet szövegében.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#35
A nagy cégek igen - meg tudnál találni egy c64-es szövegszerkesztõ formátum specifikációt? Legálisan? A Word-ét meg lehet (talán, elméletileg elkérhetõ a Microsofttól), a Wordperfect-ét? Egy Venturáét még a Corel idõk elõtt (1994)? Akkoriban a fél magyar újságipar ezt használta.
A válasz az, hogy valószínûleg igen. Mennyi idõbe és energiába telne ezt végrehajtani? Megvannak rá a jogi lehetõségeid? Megvan még az eredeti program, vagy be tudod szerezni legálisan? Nem olyan egyszerû dologról van szó, mint egy játékprogram futtatása (ez lenne a fontos? ez maradt fenn 😊 ) - azt le is tudod tölteni, és kutyát nem fog zavarni, ha emulálod. Régi, saját floppykról lehet szó, amihez kell egy meghajtó is, és ha emulátorod van, akkor a megfelelõ csatolóeszköz, amivel a meghajtót összekötöd a mostani gépeddel. És akkor az Amigás, Ataris, régi Mac-es, Siliconos, és a többi géprõl nem is esett szó, száz és száz filerendszer, formátumrendszer, csatolórendszer, amihez mind hozzá kell valahogy férni. Nekem van itthon (támasznak használom) MFM-es vinyóm, és 8 inches floppylemezem is.
Annyi kérdés van, ami problémát okozhat, és ezekre elõrelátóan fel kell(ene) készülni.
Könyvtáros gondolatvilággal az lenne a dolgom, hogy ami bekerül a könyvtárba azt archiváljam, és biztonságos módon elérhetõvé tegyem az olvasók számára. Ami egy könyvnél azt jelenti, hogy vigyázok a kötésére, a lapokra. Egy elektronikus dokumentumnál azt, hogy alkalmanként továbbkonvertálom (lehetõleg veszteség nélkül), vagy fenntartok minden formátumhoz visszaolvasórendszert és technológiát. A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei részlegének van gramofonja, viaszhenger-lejátszója, hi-fi hanglemezjátszója, cd-lejátszója, SuperAudioCD lejátszója, DVD lejátszója, DVDAudio lejátszója, kazettalejátszója, több méretû szalagos magnója, és természetesen rengeteg számítógépe, mert már alapból digitális formában is kerülnek hozzá adatok. Bármilyen digitalizálás vagy formátumváltás adatveszteséggel jár, ezt minimalizálni kell. Hanglemez és egyéb analóg formátumnál ez olyan, közel veszteségmentes digitalizálást jelent, ami a CD-nél 1-2 nagyságrenddel nagyobb helyet foglal, és a visszajátszáshoz is biztosítani kell a hi-fi minõségû hangeszközöket.
A képanyagnál (akár álló, akár mozgó) legalább ennyire problémás a helyzet. És egy könyvtárnak törvényi kötelessége megõrizni azt, ami a gyûjtõkörének része. (és el sem tudjuk jelenleg képzelni, hogy pl. a teljes magyar internetet hogy lehetne az OSzK-nak eltárolnia (minden változásával együtt), mint hungarikum - olyasmire lenne szükség, mint a Web Archive, de leszûkítve a magyar nyelvû, vagy Magyarországgal, a magyarsággal kapcsolatos információkra)
Erre nem 50 év múlva kell visszatérni, ez a jelen problémája, már most olyan sebességgel fejlõdik minden és változnak a formátumok. És nem tudjuk mi az, ami fontos lehet, mindent meg kell õrizni, válogatás nélkül. Mert ezek a jelen (holnap pedig a múlt) dokumentumai.
A válasz az, hogy valószínûleg igen. Mennyi idõbe és energiába telne ezt végrehajtani? Megvannak rá a jogi lehetõségeid? Megvan még az eredeti program, vagy be tudod szerezni legálisan? Nem olyan egyszerû dologról van szó, mint egy játékprogram futtatása (ez lenne a fontos? ez maradt fenn 😊 ) - azt le is tudod tölteni, és kutyát nem fog zavarni, ha emulálod. Régi, saját floppykról lehet szó, amihez kell egy meghajtó is, és ha emulátorod van, akkor a megfelelõ csatolóeszköz, amivel a meghajtót összekötöd a mostani gépeddel. És akkor az Amigás, Ataris, régi Mac-es, Siliconos, és a többi géprõl nem is esett szó, száz és száz filerendszer, formátumrendszer, csatolórendszer, amihez mind hozzá kell valahogy férni. Nekem van itthon (támasznak használom) MFM-es vinyóm, és 8 inches floppylemezem is.
Annyi kérdés van, ami problémát okozhat, és ezekre elõrelátóan fel kell(ene) készülni.
Könyvtáros gondolatvilággal az lenne a dolgom, hogy ami bekerül a könyvtárba azt archiváljam, és biztonságos módon elérhetõvé tegyem az olvasók számára. Ami egy könyvnél azt jelenti, hogy vigyázok a kötésére, a lapokra. Egy elektronikus dokumentumnál azt, hogy alkalmanként továbbkonvertálom (lehetõleg veszteség nélkül), vagy fenntartok minden formátumhoz visszaolvasórendszert és technológiát. A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei részlegének van gramofonja, viaszhenger-lejátszója, hi-fi hanglemezjátszója, cd-lejátszója, SuperAudioCD lejátszója, DVD lejátszója, DVDAudio lejátszója, kazettalejátszója, több méretû szalagos magnója, és természetesen rengeteg számítógépe, mert már alapból digitális formában is kerülnek hozzá adatok. Bármilyen digitalizálás vagy formátumváltás adatveszteséggel jár, ezt minimalizálni kell. Hanglemez és egyéb analóg formátumnál ez olyan, közel veszteségmentes digitalizálást jelent, ami a CD-nél 1-2 nagyságrenddel nagyobb helyet foglal, és a visszajátszáshoz is biztosítani kell a hi-fi minõségû hangeszközöket.
A képanyagnál (akár álló, akár mozgó) legalább ennyire problémás a helyzet. És egy könyvtárnak törvényi kötelessége megõrizni azt, ami a gyûjtõkörének része. (és el sem tudjuk jelenleg képzelni, hogy pl. a teljes magyar internetet hogy lehetne az OSzK-nak eltárolnia (minden változásával együtt), mint hungarikum - olyasmire lenne szükség, mint a Web Archive, de leszûkítve a magyar nyelvû, vagy Magyarországgal, a magyarsággal kapcsolatos információkra)
Erre nem 50 év múlva kell visszatérni, ez a jelen problémája, már most olyan sebességgel fejlõdik minden és változnak a formátumok. És nem tudjuk mi az, ami fontos lehet, mindent meg kell õrizni, válogatás nélkül. Mert ezek a jelen (holnap pedig a múlt) dokumentumai.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#34
Leginkább a levéltárolásra kihegyezve a témát mi a különbségek a jogi kötöttségeket nézve? Milyen törvények szabályozzák a levéltárolás módjait, illetve azt, hogy az adott módon(papír vagy elektronikus) hogy is kell kezelni egy LEVELET.
#33
Amúgy a hosszútávú elektronikus adattárolásra visszatérhetünk úgy 50 év múlva, amikorra a számítógép és a digitális adattárolás meglesz kb. 100 éves.
Ami fontos, az fennmarad, lásd pl. a rengeteg C64 portot. A C64 processzorának specifikációja megvan, valaki írt már hozzá emulátort. Onnantól kezdve a régi programok futtathatók.
Ami fontos, az fennmarad, lásd pl. a rengeteg C64 portot. A C64 processzorának specifikációja megvan, valaki írt már hozzá emulátort. Onnantól kezdve a régi programok futtathatók.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#32
Gondolom nem vagy otthon az informatikában, fájlformátumoknál van olyan, hogy specifikáció, amit szépen megõriznek, papír alapon is. Ez írja le, hogy az adott formátumot mire lehet használni, hogyan épül fel, hogy kell kódolni, dekódolni, stb.
Minden fájl rendszerint egy fejléccel kezdõdik, ami jelöli a fájl formátumát, kódolását, stb. Elég valószínûtlen, hogy pl. egy unicode XML-t nem tudsz 20 év múlva olvasni. A GIF formátum is már több, mint 20 éves, a kódolási algoritmusát pedig még jóval azelõtt kitalálták.
Minden fájl rendszerint egy fejléccel kezdõdik, ami jelöli a fájl formátumát, kódolását, stb. Elég valószínûtlen, hogy pl. egy unicode XML-t nem tudsz 20 év múlva olvasni. A GIF formátum is már több, mint 20 éves, a kódolási algoritmusát pedig még jóval azelõtt kitalálták.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#31
A túrótól <#finom>
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#30
biztos a kecsöptöl <#falbav>
#29
És mitõl szokott ragadni a monitorod? <#banplz>
A heavy cost. I pay it gladly.
#28
Hát sztem elektronikus, mert ha 2 oldal összeragad akkor azt már nem tudod megnézni, de ha a monitorod ragad attól még használható<#idiota>
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#27
micsoda topiknevek és micsoda értelmes dolgok.
#1 hozzászólásból nem derûl ki mire utal a topik!
#2 hozzászólásnak igaza van.
Ügyes vagyok hogy észrevettem a bannerban lévõ szöveget mert így betudtam tájolni a topik témáját.
Válaszom-> is-is.
#1 hozzászólásból nem derûl ki mire utal a topik!
#2 hozzászólásnak igaza van.
Ügyes vagyok hogy észrevettem a bannerban lévõ szöveget mert így betudtam tájolni a topik témáját.
Válaszom-> is-is.
#26
Ez a mód szövegeknél mindenképpen egyszerû lenne. Másrészt még mindig az információtárolás miatt egybevág a két téma, és ez utóbbi mégiscsak érdekes kérdés volt 😊
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#25
Azt a dekódolást, amivel a file-t vissza lehet nyerni a képbõl, azt le lehet írni analóg módon, de például a jpg dekódolásának leírását nem tudom elképzelni - de nem is ez a szakmám, úgyhogy ettõl még lehet, hogy megoldható. Mindenképp bonyolultabbnak tûnik, mint magát a képet tárolni nyomatként (bár adatvesztés szempontjából érdekes kérdések merülnek fel mindkét iránynál - digitalizálás és nyomatkészítés akár állóképnél akár filmanyagnál vagy egyebeknél). De ez már távol van az eredeti "levéltárolás" témától.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#24
A cikkben le van írva hogy klimatizált helyiség kell neki (vagy egy jól lezárt tér), ezt nem kellett leírnod.
Egyébként analóg módon is le lehetne írni a kódolást, hiszen az még akármilyen fajta is lehet, amihez visszafejtõ eszközt és optikai beolvasót utólag lehet készíteni (hogyha ilyen mód nagyon kell).
Egyébként analóg módon is le lehetne írni a kódolást, hiszen az még akármilyen fajta is lehet, amihez visszafejtõ eszközt és optikai beolvasót utólag lehet készíteni (hogyha ilyen mód nagyon kell).
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#23
Van 1000 könyvjelzõd? A könyvjelzõ oldalt jelöl. A keresõ azt is megmondja, hogy az adott szó hányszor és hol van. Össze sem lehet ventni a kettõt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#22
Mondjuk egy DOS-os MS Word file formátumát már nem tudod elkérni az MS-tõl sem, 2008 óta nem adják ki a régebbi formátum specifikációkat, régi Wordot pedig nem tudsz legálisan beszerezni, telepíteni mondjuk egy OSX-es vagy Linux alapú gépen, a visszafejtett formátum pedig (amivel pl. az Open/Libreoffice megnyitja) nem 100%-os. És ez a mai állapot, ahol még ezek könnyen elérhetõek, ki tudja 10-20 év múlva milyen operációs rendszerek lesznek elterjedve, és azok mennyire foglalkoznak azzal, hogy visszafele kompatibilisek legyenek az elõzõ generációkkal.
És ez még egy elterjedt, széles körben használt program volt, bár csak a .doc kiterjesztés alapján lehetne akár Wordperfect dokumentum vagy tucatnyi másik dokumentum is, úgyhogy amíg ezt nem tudjuk (és nincs meg a specifikáció), addig minden lehetõség megvan, és próbálgatni kell, hogy melyik nyitja meg remélhetõleg hibátlanul (mert akár verziók között is van különbség, jól látszik ez az MS Word életpályáján a DOS-tól addig, amíg le nem váltották a .docx-el a formátumot).
Abban egyetértünk, hogy ami már alapvetõen digitálisan van meg, azt talán mindezek ellenére is egyszerûbb megõrizni digitálisan, de koránt sem olyan egyszerû (és olcsó) a dolog, minthogy elmentjük valami adattárolóra, és azt felrakjuk a polcra - erre utaltam az eredeti hozzászólással.
És ez még egy elterjedt, széles körben használt program volt, bár csak a .doc kiterjesztés alapján lehetne akár Wordperfect dokumentum vagy tucatnyi másik dokumentum is, úgyhogy amíg ezt nem tudjuk (és nincs meg a specifikáció), addig minden lehetõség megvan, és próbálgatni kell, hogy melyik nyitja meg remélhetõleg hibátlanul (mert akár verziók között is van különbség, jól látszik ez az MS Word életpályáján a DOS-tól addig, amíg le nem váltották a .docx-el a formátumot).
Abban egyetértünk, hogy ami már alapvetõen digitálisan van meg, azt talán mindezek ellenére is egyszerûbb megõrizni digitálisan, de koránt sem olyan egyszerû (és olcsó) a dolog, minthogy elmentjük valami adattárolóra, és azt felrakjuk a polcra - erre utaltam az eredeti hozzászólással.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#21
Mégis sokkal egyszerûbb lehet a kódolási mechanizmust megõrizni, mint magát az adatmennyiséget ami eddig csak digitálisan volt meg, és aminek továbbörökítési költségei nagyobbak.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#20
5 éven át könyvtártudományt tanultam, hallottam a mikrofilmrõl és a microfiche-rõl, köszönöm 😊
Az is tulajdonképpen nyomtatvány képét, szem által feldolgozható módon tárolja, lekicsinyítve. Ilyen alapon a klasszikus mikrofilm "analóg" módszerként elkönyvelhetõ, a digitális-elektronikussal szemben. A cikkben említett kódolással megintcsak ott van a gond, hogy a kódolási algoritmust, a felhasználáshoz szükséges szoftvert ugyanúgy el kell tárolni valahol valahogy, mint egy digitális rendszernél - .txt-ket sem mindig egyszerû visszafejteni az eredeti módszerek nem-ismeretében (ékezetek, kódolás, karakterkészlet, kezdve onnan, hogy hány bit egy karakter egy adatfolyamban - 7, 8, 16?), nemhogy bonyolultabb formátumokat (képek, formázott dokumentumok, adatbázisok, stb.). Ezt a cikk is egy könnyed mozdulattal elkerüli: "precluding the risk of data loss as technology diverges away from today's standards." - igen, találtak egy olyan rendszert, amit egy lámpával késõbb "vissza lehet olvasni", ha van hozzá számítógépünk, ami a képbõl ki tudja találni, hogy milyen kódolást alkalmaztunk rajta, milyen tömörítési algoritmust használtunk, és a visszanyert file-t be tudjuk valamilyen programba olvasni. A papírnál egy feltétel van, a nyelvet (vagy valamilyen utódját) ismerjük, amivel leírták - és mivel a nyelvet beszélni szokták, így könnyebben fennmarad.
A fólia tartós, de azokat az anyagokat talán kicsit jobban kell õrizni (hõmérséklet, savmentes környezet, stb. - mint a fotófilmeket), mint a klasszikus papírt, voltam a Néprajzi Múzeum fotótárában, látom, hogy a régi (100 év körüli) filmekre és üveglapokra milyen módon vigyáznak (hõfok, páratartalom, filmek tokozása, hogy egymáshoz ne érjenek, ne ragadjanak hozzá semmihez). Drága dolog.
Az is tulajdonképpen nyomtatvány képét, szem által feldolgozható módon tárolja, lekicsinyítve. Ilyen alapon a klasszikus mikrofilm "analóg" módszerként elkönyvelhetõ, a digitális-elektronikussal szemben. A cikkben említett kódolással megintcsak ott van a gond, hogy a kódolási algoritmust, a felhasználáshoz szükséges szoftvert ugyanúgy el kell tárolni valahol valahogy, mint egy digitális rendszernél - .txt-ket sem mindig egyszerû visszafejteni az eredeti módszerek nem-ismeretében (ékezetek, kódolás, karakterkészlet, kezdve onnan, hogy hány bit egy karakter egy adatfolyamban - 7, 8, 16?), nemhogy bonyolultabb formátumokat (képek, formázott dokumentumok, adatbázisok, stb.). Ezt a cikk is egy könnyed mozdulattal elkerüli: "precluding the risk of data loss as technology diverges away from today's standards." - igen, találtak egy olyan rendszert, amit egy lámpával késõbb "vissza lehet olvasni", ha van hozzá számítógépünk, ami a képbõl ki tudja találni, hogy milyen kódolást alkalmaztunk rajta, milyen tömörítési algoritmust használtunk, és a visszanyert file-t be tudjuk valamilyen programba olvasni. A papírnál egy feltétel van, a nyelvet (vagy valamilyen utódját) ismerjük, amivel leírták - és mivel a nyelvet beszélni szokták, így könnyebben fennmarad.
A fólia tartós, de azokat az anyagokat talán kicsit jobban kell õrizni (hõmérséklet, savmentes környezet, stb. - mint a fotófilmeket), mint a klasszikus papírt, voltam a Néprajzi Múzeum fotótárában, látom, hogy a régi (100 év körüli) filmekre és üveglapokra milyen módon vigyáznak (hõfok, páratartalom, filmek tokozása, hogy egymáshoz ne érjenek, ne ragadjanak hozzá semmihez). Drága dolog.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#19
Mikrofilmen több 1000 oldal minimum 100 évre eltehetõ. Más technológiájú gépekkel is be lehet majd képként olvasni, karakterfelismerõ szoftverekkel digitalizálni. Az adatokat kódolni és tömöríteni is lehet mikrofilmen kódrendszerrel.
Kutatók ezt találták a leghatékonyabb megoldásnak. forrás
Kutatók ezt találták a leghatékonyabb megoldásnak. forrás
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#18
"mindenki elfelejti,hogy így szépen elkezd eltûnni mindennek a varázsa..."
Ennyi... Bár én is támogatom az elektronikus megoldásokat, de én úgy vettem észre, hogy kiüresedik, kiég az ember az ilyenektõl. Amikor a hagyományos dolgok mellett dönt, az sokkal élettelibbé teszi a mindennapokat. A papír alapú dolgoknak megvan a maga "ceremóniája", míg az elektromosnak kevésbé. Számomra pl a betûírásnak is van egy kellemes hangulata, szeretem kicifrázni a betûket - picit elnyújtva, kunkorítva. Egyszerûen abban benne van maga az ember is egy picit. Az elektronikusban nem annyira.
Ennyi... Bár én is támogatom az elektronikus megoldásokat, de én úgy vettem észre, hogy kiüresedik, kiég az ember az ilyenektõl. Amikor a hagyományos dolgok mellett dönt, az sokkal élettelibbé teszi a mindennapokat. A papír alapú dolgoknak megvan a maga "ceremóniája", míg az elektromosnak kevésbé. Számomra pl a betûírásnak is van egy kellemes hangulata, szeretem kicifrázni a betûket - picit elnyújtva, kunkorítva. Egyszerûen abban benne van maga az ember is egy picit. Az elektronikusban nem annyira.
#17
Mi biztosítja, hogy 10-20-50-100 év múlva a vinyódon levõ tárhelyet bármivel el tudod olvasni? Hogy az ott eltárolt adatokat értelmezni tudod?
A papírt egyszer lefûzöd, és az emberi szem 100 év múlva is le tudja olvasni a jeleket a papírról.
Az elektronikus tárolásnál gondoskodnod kell a tárolóeszköz és a tárolási technológia folyamatos frissítésérõl, ellenõrzésérõl, konvertálásáról, újramásolásáról, visszaolvasásáról.
A papírt ötévente egyszer kiveszed a mappából, és ha normális minõségben készült, akkor ugyanolyan tökéletesen visszanyered róla az adatokat.
Vannak 500 évnél régebbi könyveink, amelyekrõl semmilyen adat nem veszett el. Nekem van itthon olyan floppym, amit ha vissza szeretnék olvasni, kellene szereznem egy C64-et, és egy 1541-es meghajtót, rosszabb esetben még újra kellene írnom egy értelmezõ programot is, ha esetleg az a floppy sérült, amin a szerkesztõprogram volt.
Még mindig az elektronika az olcsóbb?
A papírt egyszer lefûzöd, és az emberi szem 100 év múlva is le tudja olvasni a jeleket a papírról.
Az elektronikus tárolásnál gondoskodnod kell a tárolóeszköz és a tárolási technológia folyamatos frissítésérõl, ellenõrzésérõl, konvertálásáról, újramásolásáról, visszaolvasásáról.
A papírt ötévente egyszer kiveszed a mappából, és ha normális minõségben készült, akkor ugyanolyan tökéletesen visszanyered róla az adatokat.
Vannak 500 évnél régebbi könyveink, amelyekrõl semmilyen adat nem veszett el. Nekem van itthon olyan floppym, amit ha vissza szeretnék olvasni, kellene szereznem egy C64-et, és egy 1541-es meghajtót, rosszabb esetben még újra kellene írnom egy értelmezõ programot is, ha esetleg az a floppy sérült, amin a szerkesztõprogram volt.
Még mindig az elektronika az olcsóbb?
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#16
mindenki elfelejti,hogy így szépen elkezd eltûnni mindennek a varázsa... pár év múlva csak azt fogjuk észrevenni,hogy ha bármit akarunk csinálni,le kell ülnünk az elé a kibaszott gép elé,pedig lehet,hogy már 8 órát lehúztunk elõtte a melóban.jó,persze függönyöknek tökéletes,de én emiatt inkább a papír védelmébe állok.
ReaL MaDRid x siempre
#15
Szerinted mi az olcsóbb, 1 GB-nyi tárhely, vagy 10000 oldal papír?
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#14
A költségeket tekintve az elektronikus tárolás az olcsóbb?
#13
Jó is lenne olyan könyvjelzõm lenne ami bejelöli a keresett szót (szavakat) a 2000 oldalas lexikon minden oldalán <#vigyor2>
(Jó persze van olyan hogy tartalomjegyzék de az mégsem olyan)<#beka2>
(Jó persze van olyan hogy tartalomjegyzék de az mégsem olyan)<#beka2>
#12
Ha nagyon fontosak akkor elektronikus, több tárhelyen. Így ha leág a ház akkor nem semmisül meg minden. Pl papír alapon nehezebb lefénymásolni mindet és több épületben tartani.
#11
"ki kell keresni egy adatott az sokkal gyorsabban megvan egy adatbázisból mint ha a papír alapú 1000 oldalt kellene átnyálaznom"
Könyvjelzõ. <#idiota><#vigyor>
Könyvjelzõ. <#idiota><#vigyor>
#10
Mindkettõnek van elõnye és hátránya is, világvége ellen egyik se véd (pláne ha atomháború vagy földrengés formájában jön a világvége. Helyfoglalást nézve az elektronikus jobb, idõtállóság kétséges mindkét esetben, de papír alapúnak elvileg jobb.
Én mint "kocka" az elektronikus megoldást preferálom, de a fontos dolgaimból van min. 1 papír alapú nyomat is. A fontos elektronikus cuccokból min 2. biztonsági másolat különféle adathordozón. (pl. fotóim: dvd, gépem hdd-je, külsõ backup hdd, online tárhely)
Az elektronikus szintén nagy elõnye a rugalmasság, pl. van 1000 oldalnyi adatom papíron meg a gépen egy adatbázisban, ki kell keresni egy adatott az sokkal gyorsabban megvan egy adatbázisból mint ha a papír alapú 1000 oldalt kellene átnyálaznom és kijegyzetelni.
Én mint "kocka" az elektronikus megoldást preferálom, de a fontos dolgaimból van min. 1 papír alapú nyomat is. A fontos elektronikus cuccokból min 2. biztonsági másolat különféle adathordozón. (pl. fotóim: dvd, gépem hdd-je, külsõ backup hdd, online tárhely)
Az elektronikus szintén nagy elõnye a rugalmasság, pl. van 1000 oldalnyi adatom papíron meg a gépen egy adatbázisban, ki kell keresni egy adatott az sokkal gyorsabban megvan egy adatbázisból mint ha a papír alapú 1000 oldalt kellene átnyálaznom és kijegyzetelni.
A számítógépnek lelke van by BON Gép: ASUS Prime Z370-A, Intel CoreI7 8700, 2x8GB DDR4 3333MHZ Kingston, Gigabyte GTX 1060 6GB, Sound Blaster Z, Surface 3 64gb, Cooler Master Cosmos C700P
#9
Aki indította, cms-ben utazik. Szerinted? Majd papíron tárol és kézzel keresgél?
http://fenyuzer.hu http://www.antistressz.co.cc http://www.netanyu.info
ki tudja, lehet valami újrahasznosítás kommandó tagja és ellopja a papírjaidat hogy újrahasznosítsák <#idiota>
#7
Most nézem, ez az a szánalom, aki velem akarta megíratni a Pannonos prog.alap. versenyre a programot. <#banplz>
A heavy cost. I pay it gladly.
#6
Viszont, ha valaki betör a házadba, akkor ellophatja a HDD-det, viszont egy szekrényni mennyiségû papírt nem fog.
A heavy cost. I pay it gladly.
ja de ha valaki feltöri az email accountodat akkor kiderül milyen pornóoldalakat szoktál nézegetni!444
#4
Szerintem az a hátránya, hogy túl sok fizikai helyet foglal. Igaz, az elektronikusat is kell tárolni valahol, de egy HDD-ra mégiscsak több levél fér.
#3
Ez igaz, ha világvége lesz, még jól jöhet.
a papíralapúval ki tudom törölni a seggemet ha nagyon muszáj.
#1
A fenti témában szeretném kikérni a véleményeteket.