Full hd led tv-k
-
#53
na akkor a tisztánlátás végett egy kissebb irományt átemelnék...
[size=nagy]Plazma vagy LCD? És a Full HD?[/nagy]
Hamar Balázs - 2008. június 6. 08:30
A plazma jobban tűri azt is, ha oldalról bámulják. Gyakorlatilag nincs benne szín és képtorzítás, míg a LCD-k hajlamosak ilyesmire, bármennyire sem életszerű a helyzet, hogy 170 fokos szögből nézzük a Barátok közt aktuális epizódját.
Mindkét technológiának megvan a maga előnye és hátránya, így érdemes alaposan felkészülni, mielőtt betérnénk a tévéboltba. Melyik a jobb és miért?
![]()
Plazma vagy LCD? Ez a kérdés egyre több ember fejében ott motoszkál. Egyértelmű győztest gyakorlatilag lehetetlen hirdetni, de ha tudjuk, mire szeretnénk használni leendő lapostévénket, akkor jóval egyszerűbb a döntés.
Jó hír, hogy mostanra mindkét technológia kinőtte gyermekbetegségeit, és ami legalább ilyen fontos, mindkettő átlépett a megfizethető árkategóriába. 200 ezer forint alatt ma már a 100 centinél nagyobb képátmérőjű tévékből is válogathatunk. De vajon melyik mire jó?
Kicsiben és szabadban az LCD a nyerő
A két technológia közül az LCD a régebbi és az elterjedtebb, ezzel találkozunk nap mint nap az irodában, de a mobilnak, sőt az őskori számológépnek is ilyen már a kijelzője. A frissebb plazmát állítólag 1 méteres átmérő alatt nem éri meg előállítani, így nem véletlen az folyadékkristályos kijelző előnye ebben a szegmensben.
![]()
Ezzel máris kihirdethetjük az 100 cm alatti kategória győztesét, ahol kiütéssel az LCD nyert. Persze más előnye is van az LCD tévének. Ilyen például a nagyobb fényerő, az azonos felbontás melletti kedvezőbb ár, az alacsonyabb súly, és a nagyjából 10 százalékkal alacsonyabb áramfelvétel.
Ezekből a fényerő a legfontosabb, amiben az eltérő technológiából adódóan az LCD erősebb a plazmánál. Igaz, ez nem feltétlenül előny, mert ez a képesség az, ami nehezíti az valósághű színvisszaadást, és ezzel az élethű képek megjelenítését.
A nagy fényerő elsősorban nyilvános helységekben, irodákban és szabad téren kamatoztatható, ott ahol nincs lehetőség elsötétíteni a környezetet. Ez előnyös lehet akkor is, ha a tévét monitornak fogjuk be, bár emellett egy meggyőzőbb érv is szól. Ha az olcsóbb kategóriában nézelődünk, gyorsan kiderül, hogy a plazmák jelentős része csak 1024X768-as felbontást kínál, míg velük szemben már az alap LCD képernyőben is létszámfölényben vannak a pixelek. Persze egy nagyfelbontású plazmatévé gyorsasága miatt jobban megfelelne a játékokhoz, de ezért jóval többet kellene fizetni.
Otthonra a plazmát ajánlják
![]()
Az eddigiek után talán meglepően hat, de az áruházak és a tévével foglalkozó szakik is egyértelműen a plazma tévét ajánlják átlagos otthoni használatra. A plazmán a fekete az fekete, élethűbb a kép, gyorsabb a mozgás, bármilyen szögből nézhető és még olcsóbb is - záporoznak az indokok.
Technológia adottságait tekintve a plazma elméletben és gyakorlatban tényleg élettel teltebb színeket és igazi feketét szolgáltat, de ember legyen a talpán, aki ez alapján megkülönbözteti egy LCD-től. A bemutatótermekben nem feltétlenül jön át a különbség, sőt a túlzott megvilágítás néha még csúnyábbnak, fakóbbnak mutatja a plazmák képét, amit egy sötétebb szobában teljesen másként értékelnénk.
Egyértelműen jobb viszont a plazma tévék gyorsasága nullához közelítő reakcióidejével, bár hozzá kell tenni, hogy a modern LCD panelek 3-5 milliszekundumos válaszideje közel teljesen kizárja a korábban jellemző utánhúzás effektet, amely főleg sportműsoroknál volt zavaró.
![]()
A plazma jobban tűri azt is, ha oldalról bámulják. Gyakorlatilag nincs benne szín és képtorzítás, míg a LCD-k hajlamosak ilyesmire, bármennyire sem életszerű a helyzet, hogy 170 fokos szögből nézzük a Barátok közt aktuális epizódját.
A gyártók szerint mára megszűnt a plazmák két legrosszabb tulajdonsága is, a rövidebb élettartam és a beégési hajlam is. A plazma tévék 50-60 ezer, sőt az újak akár 100 ezer óra élettartamra vannak tervezve - akárcsak az LCD -, ez utóbbi 8 órás napi tévézés mellet is több mint 30 évet jelent.
A beégés ellen újabban áramkörök védik a kijelzőt, így már nem kell beégett csatornalogóktól sem tartanunk a sarkokban.
HD Ready vagy Full HD?
![]()
Ha sikerült a plazma vagy az LCD mellett lerakni a voksunkat, akkor újabb probléma jön: Full HD vagy HD Ready? Sokat foglalkozunk vele, pedig igazából nincs jelentősége. A High Definiton - nagyfelbontású tévéadásokat a 720p (1280X720 pixel) vagy az 1080i (1920X1080 pixel) jelölésnek megfelelő minőségben sugározzák, amelyek mindegyikét képesek megjeleníteni a HD Ready készülékek. Egy 1024X768-os plazma tévé ezt természetesen némi rontással teszi, de a kép így is szebb lesz, mint egy DVD vagy sima tévéadás esetén.
A Full HD kijelzőket az 1080p jelölés díszíti, ami az 1080i-vel azonos felbontást, de valamivel jobb minőséget takar. Ezt a különbséget csak egy Blu-ray lejátszóval, esetleg egy Full HD-s kamerával tudjuk kihasználni, minden egyéb esetben teljesen haszontalan lesz számunkra.
Ha ezen eszközök egyikével sem rendelkezünk, akkor pénzkidobás a Full HD, mivel az akár 50 százalékkal is drágább lehet egy HD Ready készüléknél.
---
remélem segítettem a tisztán látásban :)
[apro]
/ezen cikk a google első találi oldalán volt található (forrás: technet.hu), gondolom ha elolvasta volna néhány ember, egyrészt nem írna ide összevissza sületlenségeket, másrészt ez a topik sem jött volna létre, tulajdonképpen spóroltunk volna, időt, energiát, billentyűkopást... :)))
