#53
Szerintem is valami ilyesmi, de ez nem ilyen egyszerű. Hiszen, előzetes méréssel meg lehet szüntetni az interferenciaképet és akkor végig részecskeként viselkedik az elektron. Másrészt időben jelentős eltéréssel lehet adott részecskéket kilőni, amelyek egyenként kilőve is interferálnak.
Én inkább úgy látom, hogy a részecske formájában a mi téridő kontinuumunkhoz kötődik csak. Amikor viszont hullámként funkcionál, akkor meg van a lehetősége, hogy egy valószínűségi mezőben rezegve kapcsolódjon be más részecskék és más lehetséges téridő kontinuumok világába.
Konkrétabban a valószínűség hullám azonban azt jelenti, hogy az idő valójában kétdimenziós. Amikor is a részecske hullám, akkor egyfajta keringést végez a 2 dimenziós időben. Először a mi időnkkel párhuzamosan halad, erősödik a megtalálási valószínűsége, eltűnik, majd elkezd felvenni valamilyen kvantumállapotban ellentétes értéket, ahogy valójában az időben is elkezd visszafelé haladni,majd ez az ellentétes érték is gyengül, és megint a mi téridőnkkel válik a mozgása párhuzamossá.
U.n. hullámként a mozgása nem golyószerű, egyenesvonalú, hanem az időben felcsavarodott, sokkal nagyobb teret is fed le, ugyan azon a helyen többször vagy több helyen azonos időben is megtalálható.
A mérés tehát, csak annyi, hogy ezt az időben felgöndörödött hajszálat kiegyenesíti.:)
#53