92
-
#92
Egy arcátlan hazudozó vagy, vagyis nagyjából annyira halvány mint azt tőled megszokhattuk. Most olyan 1.65 körül talán visszapattan. Még az általad felsoroltak sem érik el ezt a szintet.
Ergo, eddig nem volt ilyen halvány. Mint te. -
Irasidus #91 A fénygörbén jól látható, hogy már az előző télen is jelentősen elhalványodott a csillag, néhány hónap alatt közel 1,0 magnitúdóig csökkent le a fénye, s tavaly december elejéig is nagyjából hasonló ütemben halványodott, csak most egy picivel halványabb lett.
Ha a történelmi adatok között kutakodunk, akkor kiderül, hogy a XIX. században több csillagász is észlelte 1,2 magni körülinek a Betelgeuzét: John Herschel 1836-ban és 1839-ben, Argelander 1842-ben, Baxendell 1881-ben. Az ATEL 13365. számában Guinan és munkatársai arról számolnak be, hogy a karácsony előtti napokra (vagyis két héttel ezelőttre) az alfa Ori fényessége 1,29V magnitúdóig csökkent, ami a fotoelektromos mérések megkezdése óta az eddigi leghalványabb érték. Ugyanakkor Guinanék azt is megjegyzik, hogy Joel Stebbins 1926/27 telén 1,25V fényességűnek mérte a csillagot. Az AAVSO vizuális észleléseken alapuló régi fénygörbéjén pedig az is látható, hogy 1940/41 telén, valamint 1945 és 1947 között többször is 1,3-1,5 magnitúdó körüli minimumfényességet ért el, vagyis nagyjából annyira halvány volt mint most. Jeremy Shears (BAA/VSS) pedig azt írja – valószínűleg brit vizuális észlelések alapján –, hogy az 1970-es évek végén ért el 1,5 magnitúdót az alfa Ori.
Tehát nem igaz, hogy nem volt ilyen halvány régen. Annyira hülye vagy, hogy az már félelmetes.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.02.08. 09:26:59 -
#90
Hasonlíccsá vazze,
![]()
-
Irasidus #89 Igen az van ott, arról kell leolvasni az értékeket, és összehasonlítani az elmúlt hónappal, hogy kiderüljön ami írtál az egy baromság. Igen, te vagy primitív demagóg. Nem mindegy. -
#88
Az utóbbi 50 év fényváltozásai vannak a zöld grafikonon bazze, vak vagy góg? -
Irasidus #87 Igen, csak a régebbi adatok vannak rajta, amiről leolvashatod a magnitudó értékét. Két számot kellene összehasonlítani, ugyanis ezért linkeltem be a régebbi magnitudó értékeket, hogy összehasonlíthasd a legutóbbi hónappal. Az, hogy te erre képtelen vagy, mert nincs egymás mellett, az nem relevancia kérdése, és főleg nem letagadása a mostani adatoknak. Ez primitív demagógia a részedről. -
#86
Hát ha nem szoktad megnézni amit küldök akkor nem csoda ha bámulsz mint a borjú.. A te grafikonod (= 1911-2001) nem releváns mert nincs rajta az utolsó hónap. Tudod, a legutóbbi hónap az utolsó. Név szerint a 2020 januári hónap.
A 1965-től 2020 jan 29-ig tartó időszak Betelgeuse fényváltozásait összegező grafikont tettem be neked.![]()
Éppen csak az utolsó hónapot akarod letagadni, ahol drámaian esik a csillag fényessége ami fényeskedik nekünk.
Az utolsó hónap az idei január, a gyk. -
Irasidus #85 1836 óta. Bocs. Másrészt milyen hónap van letagadva? Miről beszélsz te meg? -
#84
Ha, ha, 1965-től a mai napig csak a legutóbbi egy hónapot kellene valahogy letagadni:
V sávban:
http://astrojan.eu5.org/ngc/betelgv.jpg
V (zöld) és B (kék csillag) sávban:
http://astrojan.eu5.org/ngc/betelgvb.jpg
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.29. 09:31:33 -
Irasidus #83 Ez a kijelentésed tényszerűen nem igaz!
Az a helyzet, hogy az ilyen félszabályos változóknál teljesen normális, hogy hullámzik a fényességük: időnként fényesebbek, máskor halványabbak. Jó, de hát most olyan hirtelen elhalványodott, és még sosem volt ilyen halvány, nem? Nos, akkor nézzük meg jobban, hogyan is viselkedett a Betelgeuze az elmúlt hónapokban!
![]()
A fénygörbén jól látható, hogy már az előző télen is jelentősen elhalványodott a csillag, néhány hónap alatt közel 1,0 magnitúdóig csökkent le a fénye, s tavaly december elejéig is nagyjából hasonló ütemben halványodott, csak most egy picivel halványabb lett.
Ha a történelmi adatok között kutakodunk, akkor kiderül, hogy a XIX. században több csillagász is észlelte 1,2 magni körülinek a Betelgeuzét: John Herschel 1836-ban és 1839-ben, Argelander 1842-ben, Baxendell 1881-ben. Az ATEL 13365. számában Guinan és munkatársai arról számolnak be, hogy a karácsony előtti napokra (vagyis két héttel ezelőttre) az alfa Ori fényessége 1,29V magnitúdóig csökkent, ami a fotoelektromos mérések megkezdése óta az eddigi leghalványabb érték. Ugyanakkor Guinanék azt is megjegyzik, hogy Joel Stebbins 1926/27 telén 1,25V fényességűnek mérte a csillagot. Az AAVSO vizuális észleléseken alapuló régi fénygörbéjén pedig az is látható, hogy 1940/41 telén, valamint 1945 és 1947 között többször is 1,3-1,5 magnitúdó körüli minimumfényességet ért el, vagyis nagyjából annyira halvány volt mint most. Jeremy Shears (BAA/VSS) pedig azt írja – valószínűleg brit vizuális észlelések alapján –, hogy az 1970-es évek végén ért el 1,5 magnitúdót az alfa Ori.
![]()
Betelgeuse
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.01.29. 06:30:20 -
#82
Úgy tűnik elég rendesen zuhan össze, a fényessége sohanemlátott mélységekben és tél van. Egyébként minket az érint hány órakor villan.
http://astrojan.eu5.org/ngc/betelg.jpg
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.28. 18:58:14 -
Garga Pitic #81 Az összes információink a csillagról idejutó fényből származik, ebből a szempontból kb tökmindegy, milyen messze van vagy mivel nézzük.
Ha nálunk most egy év múlva tuti robbanónak látszana a 640 éves fény alapján és úgy is tenne, akkor jövőre látnánk.
A távolság csak a minket érő hatások mértékébe számít, illetve abba, hogy a fénynél lassabban terjedő hatások milyen késéssel érnek ide a megfigyelés után.
De duplamindegy, mert "a 'hamarosan' azonban csillagászati időskálán értendő, vagyis körülbelül egymillió év múlva következik be". -
startrek01 #80 Egy apró kérdés: -ha 2012-ben robban fel, és valóban 640 fényévre van, akkor csak 640 év mulva az az 2652-ben tudjuk megnézni... -ha viszont 2012-ben látjuk majd, akkor már 1372-ben felrobbant szegény (béke poraira) Mindenképpen 640 év szükséges ahoz, hogy szabad szemmel láthassuk... Persze egy űrteleszkóppal hamarabb észlelhető. A saját napunk fényét is megközelitőleg 8 perc késleltetéssel látjuk.
Szóval, hogy is van ez ??? -
gybfefe #79 A fenti cikket és a linkedet csak úgy tudnám összekapcsolni, hogy ha megfigyeljük az eseményt, akkor egyenletesen barnulunk le, ha nem, akkor meg csíkosra :) -
#78
Nem baj, csak nyáron robbanjon, akkor csak a déli félgömbön látszik. Azt meg pont leszarjuk. -
#77
![]()
-
#76
A macskára visszatérve,ha pontos akarok lenni,az csak egy elméleti kisérlet,sohasem végéztek el.Így nem volt állatkínzás.
Schrödinger macskája -
#75
Na az már jó jel! -
Merces #74 .....pedig cicád állapotára való tekintettel fejbeverhetted volna magad egy téglával még mielőtt más is megtudta hogy elhalálozott,hátha az segit... 
-
Renegade #73 épp folyik ki az agyam a fülemen 
-
Daverip #72 a cikk címével kapcsolatban 
:SMBC
-
who am I 7 #71 2012-ben harom nap és két vagina ragyog majd az égen?
"Mindez badarság".
Akár így is be lehetett volna röffenteni a cikket.Még nagyobb lett volna a klikk párbaj (csak 1 tipp). -
csibra #70 Van a wikipedia szócikke a Betelgeuseról, abban ez a rész: "Az utóbbi 15 évben, 1993-tól azonban fokozatos összehúzódáson ment keresztül, átmérője 15%-kal lett kevesebb, mint az interferométeres mérések kezdetén, ami nem zárja ki, hogy a nem túl távoli jövőben szupernóva váljon belőle." Mivel egy szuperóriás csillagról van szó (átmérője valahol a Szaturnusz pályának átmérője környékén van) az összeomlása (ami ugye megelőzi a szupernóvává válást) sem egyik napról a másikra megy. Ha '93 óta 15%-ot veszített az átmérőjéből, és ez nem csak egy aktuális összehúzódás amit kitágulás fog követni, valamint figyelembe vesszük, hogy a gravitáció távolságfüggő - azaz közelebbről erősebb - akkor ez az összehúzódás gyorsulhat. Azaz könnyen lehet, hogy még a mi életünkben bekövetkezik a robbanás. Illetve, hogy az okoskodók ne kössenek belém, a mi életünkben ideérhet a robbanás fénye, hiszen ha ideér, akkor a robbanás már bekövetkezett.
Én örülnék egy ilyen égi látványosságnak, az lenne a jó, ha télen következne be, mert a téli égbolton (éjszaka) biztosan jobban mutatna mint a nyárin (nappal). -
Rotcsa #69 Ez hatalmaaaaaaaas! basszus, kibővült a világképem, köszi! :D -
#68
Nézd, úgy gondolom (nem vagyok csillagász én se), hogy ha elegendően nagy számú megfigyelést végeznek (csillag meg van bőven az égen), akkor statisztikai módszerekkel azért lehet következtetni egy csillag várható viselkedésére. Igen, teljesen igazad van abban, hogy nagyon a modern csillagászat eléggé fiatal tudományág, de ahogy a technika fejlődik, ugyanannyi idő alatt több megfigyelést lehet véghez vinni (modernebb eszközök, eljárások stb), így egyre több infót kapunk.
Azon meg teljesen felesleges filozofálgatni, hogy mikor fog felrobbanni. Nem tudják, csillagászati értelemben mondták, hogy a közeljövőben. Az meg nem holnap, vagy a mi életünkben. Ha kellő ismeretünk lenne, akkor talán néhány száz éves eltéréssel talán megjósolható lenne. Azt se tudja senki, hogy a napunk életében évre pontosan mikor jön el az a "pillanat" amikor belép az életének a következő fázisába. Pedig vizsgálják, de mégse ismerték meg / fel a napban lévő összes folyamatot. Pl egyik az, hogy a nap kromoszférájának felső része mért forróbb a felszínével.
Ami a napszelet illeti: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nap#cite_note-49 itt elég részletesen írnak róla a Helioszféra cím alatt. -
xrt #67 "Vannak olyan tudományágak, amelyeknek még akkora múltjuk sincs, mint a csillagászatnak.
Például, a mesterséges megtermékenyítés - ill. az alapjául szolgáló elmélet - nagyon ifjonc, de müxik. Vagy ugye a számtech.
Nem kell ezer év, hogy valami működjön, akár úgy is, hogy nem minden apró részlet tisztázott. "
Mint pl. a GMO? Ja, most pár év után kezd jönni hogy már pl. az USA-ban nem is tudnak termelni hagyományos terményeket?
A számítástechnikát ne nagyon hasonlítsd a természethez, a kettő nem egy kategória. -
xrt #66 Ja megjegyzendő, hogy egyre több kérdés merül fel a saját napunk működésével kapcsolatban is. -
#65
Vannak olyan tudományágak, amelyeknek még akkora múltjuk sincs, mint a csillagászatnak.
Például, a mesterséges megtermékenyítés - ill. az alapjául szolgáló elmélet - nagyon ifjonc, de müxik. Vagy ugye a számtech.
Nem kell ezer év, hogy valami működjön, akár úgy is, hogy nem minden apró részlet tisztázott. -
xrt #64 "A te privát butaságod ne vetítsd ki a csillagászokra. Azért, hogy te valamit nem tudsz, abból nem következik, hogy mások sem tudják."
Kifejeztem hogy csillagászat terén nagyon buta vagyok (más téren is de nem ide tartozik).
Ettől függetlenül továbbra sem értem hogy úgy nagyjából pár száz éves dokumentációkból millió évekre előre lehet jelezni millió fényévekre levő objektumok működését, annak ellenére hogy még a saját Napunkat is csak vizsgálgatjuk... -
#63
A te privát butaságod ne vetítsd ki a csillagászokra. Azért, hogy te valamit nem tudsz, abból nem következik, hogy mások sem tudják. -
xrt #62 "Gondolom úgy, hogy egy robbanás előtt álló csillag életútjáról vannak megfigyeléseik."
Semmiképp sincs vitaalapom és nem is célom vitatkozni lévén nem értek hozzá. De (már megint az a fránya de :D) mióta is vannak adataink? Pár 100 éve még egy üstökös meglátása is szenzáció volt főleg ha nem találta el a földet. Mióta is figyeljük a csillagokat és dokumentáljuk? Ehhez képest most millió (!) éves távlatokban jóslatokat közölnek egyesek olyan objektumokról amik fényévekre vannak.
Számomra még a távolságok sem tisztázottak miért konkrétak a közlésekben. Ha jól tudom egy szonda most jut ki a naprendszerünkből, és furcsa mód a napszél ott 0 sebességre csökken. Lehet hogy valami van a háttérben... Magyarázat nincs.
Nekem nagyon nem jön ez össze. Sajnálom. -
#61
Gondolom úgy, hogy egy robbanás előtt álló csillag életútjáról vannak megfigyeléseik. Sok hasonló csillagot vizsgáltak/vizsgálhattak meg, így azért már rendelkezésükre áll valamennyi információ ezekről a folyamatokról.
Így tudják azt is, hogy a Napunk kb. félidős, élete végén felfúvódik és vörös óriás majd fehér törpe lesz belőle.
Bár ismerik a folyamatot a végeredményt, de annak pontos előrejelzésére még nagyon sokat kell kutatni. -
xrt #60 Sosem értettem az ilyen hírek valóságtartalmát. A saját napunk pontos működését is még csak figyelgetjük. Má' jó régóta. Jó esetben lehet mondani pár ezer év óta, bár volt ebben olyan időszak amikor a Föld gömbölyű voltának valóságáról sem lehetett beszélni.
Aztán jön valaki aki azt mondja egy x fényévre levő valami felrobban, más meg azt hogy x év múlva. Valamit biztos nagyon tudhatnak, de hitem (több nincs lévén nem értek a témához) szerint inkább csak tippelnek. Abból indulok ki hogy még a termőföldben működő folyamatokat sem volt az emberiség teljes mértékben felkutatni. Akkor egy távoli (nekem már a mi napunk is az) égitest működését hogy a nyavajában képes valaki pontosan megítélni? -
Mice #59 úgy látom pár ember szintén tud "világítani" nappal is.. -
Hungarikum #58 Pedig egyszerű.
Az afrikai éhező terroristák és az ausztrál tudos csoportok szövetkeztek egymással majd, ellopták Dr. Emmett Brown és Marty Mcfly Delorean autóját, visszamentek a téridőkontinumon keresztül 650 évet a csillag mellé, majd egy Apple Iphonenal rögzítették az adatokat, majd később feltöltötték a Wikileaksre. -
#57
:D Egyszerűbben: szóval ilyenkor csak tippelnek, szimulációkat futtatnak? Így, vagy ehhez hasonló módszerekkel meg lehet "jósolni" egy csillag sorsát, a benne lejátszódó folyamatokat majd' egy évezreddel előre? -
#56
*Betelgeuse -
#55
Azt nem értem, hogy honnan tudják megmondani egy több száz fényév távolságra lévő csillagról, hogy éppen most "mit csinál"...
Nem értek hozzá, de mivel semmi nem halad az elektromágneses sugárzásoknál gyorsabban, és a Beteleguse kb. 640 fényév távolságra van tőlünk, így elvileg mindig a megfigyelés időpontjához képest a 640 évvel azelőtti állapotot figyelhetjük meg. Lehet, hogy már régen fel is robbant, de majd mondjuk csak 300 év múlva fogunk ebből észlelni valamit(?) Nem értem.
(Lehetséges, hogy már írta valaki.) -
#54
És itt felmerülhet egy érdekes kérdés: ha ez így van, a részecske egyszerre sok, helyen sok állapotban van, akkor az valójában óriási energia tartalmat is jelent. Vajon hogy lehet még is, hogy ennyire kiegyensúlyozottan tud összeomlani a hullámfüggvény és nem szabadul fel milliárd részecske óriási energiákat felszabadítva minden egyes ilyen esetnél!:)
Persze akkor máshova, más valóságokba meg esetleg nem jutna.
És tegyük föl, hogy bizonyos extrém torz tereknél ilyen szimmetriasértés mégis megtörténik. Ami sok dolgot jelenthet.
Pl, hogy a nagy energiájú gammakitörések valójában valami ilyen eseteknek a nyomai. Hogy azok a jelenségek, amelyeket fekete lyukak körül látunk szintén ilyenek. Sőt mivel az időből már az előtt kizáporoznak ezek a részecskék, hogy szingularitások kialakulnának, nem is alakulnak ki szingularitások, magyarul fekete lyukak. :) -
#53
Szerintem is valami ilyesmi, de ez nem ilyen egyszerű. Hiszen, előzetes méréssel meg lehet szüntetni az interferenciaképet és akkor végig részecskeként viselkedik az elektron. Másrészt időben jelentős eltéréssel lehet adott részecskéket kilőni, amelyek egyenként kilőve is interferálnak.
Én inkább úgy látom, hogy a részecske formájában a mi téridő kontinuumunkhoz kötődik csak. Amikor viszont hullámként funkcionál, akkor meg van a lehetősége, hogy egy valószínűségi mezőben rezegve kapcsolódjon be más részecskék és más lehetséges téridő kontinuumok világába.
Konkrétabban a valószínűség hullám azonban azt jelenti, hogy az idő valójában kétdimenziós. Amikor is a részecske hullám, akkor egyfajta keringést végez a 2 dimenziós időben. Először a mi időnkkel párhuzamosan halad, erősödik a megtalálási valószínűsége, eltűnik, majd elkezd felvenni valamilyen kvantumállapotban ellentétes értéket, ahogy valójában az időben is elkezd visszafelé haladni,majd ez az ellentétes érték is gyengül, és megint a mi téridőnkkel válik a mozgása párhuzamossá.
U.n. hullámként a mozgása nem golyószerű, egyenesvonalú, hanem az időben felcsavarodott, sokkal nagyobb teret is fed le, ugyan azon a helyen többször vagy több helyen azonos időben is megtalálható.
A mérés tehát, csak annyi, hogy ezt az időben felgöndörödött hajszálat kiegyenesíti.:)
