didgeridoo#35
Lehet, hogy ehhez milliárd élet is kevés.
Egyébként úgy érzem, hogy muzealitás szempontjából kivételes korban élünk. Bár a régi zenékkel való előhozakodás emlékeim szerint úgy 1830 körül (Felix Mendelssohn-Bartholdy Máté-passió előadása) kezdődött meg, a XX. századra mind az elérhető korábbi zenék, mind az elérhető szakirodalmak mennyisége kinőtte magát a korábbi keretek közül. Mára természetessé vált a régi dolgokkal való előhozakodás, ami nem is baj, mert a jelen korántsem olyan rózsás...
Ehhez kapcsolódóan:
Valaki korábban írt a 100 éves zenék előcitálásáról:
Zenei ideálok tekintetében azért már korábban is megesett, hogy a maguk módján próbáltak visszanyúlni pl. az ókorba: lásd (bécsi) k l a s s z i k u s stílus. Brahms, a romantikus zeneszerző például (kinek) nyilvánvalóan beethovenkedett, stb. Na itt jön a képbe a zenei hagyományok egymásra épülésének története...