#345Ha a tetőre nem tudnak kijutni a túlélők, a kiépített leszállóhelyhez, akkor a tűzvédelmi felelőst marhára meg kéne baxni. Mondjuk munkaköri felelősségében gondatlanságból elkövetett emberölésért!
Kérlek mutasd azt a paragrafust ami előírja, hogy a kereskedelmi utazások céjára fentarott helikopter leszállóhelyet, mint evakuálási pontot definiálja. Ideális esetben is 30-40 másodpercenként tudna egy heli leszállni, de ez már szinte az utópia kategória. Az ide letehető helik 8-10 embernél többet nem bírnak el. Szerintez ez reális evakulásái pont egy olyan épületben ahol 10-30 ezer ember is lehet? Magadnál vagy? Egyáltalán honnan jön heli menteni?
Gondolom azért volt lezárva, hogy ne mászkáljon fel minden idióta öngyilkos jelölt és azért is, hogy egyéb illetéktelen személy ne mászkáljon arra. Az épületek terején levő heliport az gyak. egy leszállópálya. Azt ugye vágod, hogy a leszállópályák közelébe sem engednek üzemi körülmények közt minden jöttmentet..?
Tűz előfordulhat egy szemeteskosárba dobott csikktől is. Amit itt bizonygattok, hogy az irodai berendezések elégése miatt is akár összeomolhatott volna, az nagyon nem kóser!
A felhőkarcolók tetején kötelzően előírt tűzoltóvíz medence van és x szintenként is előírják őket. (20?) A tároló kapacitás tűzveszélyesség és alapterület függvénye valszeg. Miért? (Ha nyílt felszínű a medence akkor még az épület kilengését is csillapítják.)
Mert a tűzoltóság szivattyúival nem lehet akkora nyomást csinálni, ami felnyomja a vizet 300 méter magasra. Ha tűz van, akkor ezek automatice indulnak. A száraz tüzivíz vezetékek sértetlenek ilyen balesetek esteén.
Mi a gond? Hát az, hogy az a kibaszott repülőgép szétkúrta ezt a rendszert. Ha peches napjuk volt, akkor még a medence is megsérült és szépen elfolyt a víz mindenfele. Nem mintha ekkora tűzzel meg tudott volna bírkózni a rendszer. Eleve ott kezdődik, hogy a maradék kerozin az úszott volna a víz felületén...
Az építész szintén dutyiba való, ha ez igaz.
Nem, mert egyik érved sem állja meg igazán a helyét finoman szólva...
#345