NASA új bejelentésre készül a földönkívüli életről
-
#239
Bocs, de most Te trollkodsz.. Jelen pillanatban nincsenek meg ra a muszaki, es a gazdasagi lehetosegek, ez igaz..
És én mit állítottam? Ugyanezt. Akkor hol trollkodok?
De az nem jelenti azt, hogy akkor nem kell ez iranyban kutatasokat vegezni, hanen "Ugyse megvalosithato" felkialtassal bevagni a sarokba, es helyette az erre koltheto penzt elszorni valami most fontosnak tuno, de hosszutavon ertelmetlen dologra..
Ezt sem mondtam. Csak éppen 50 éve is pont ugyanolyan elven működő rakéták voltak, mint ma. Vannak egyéb alternatív meghajtási módok, de azok mér csak akkor működnek, ha már fent van cucc és akkor sem túl hatékonyak. Kevés energiával csinálnak tényleg nagyobb elérhető max. sebességet, csak a gyorsulásuk pocsék módon szabályozható. Nem valós alternatívák emberes űrutazáshoz. Szondáknak megfelelhetnek.
Mindent továbbra is méregdárga és más műszaki dolgokkal összemérve alacsony megbízhatóságú rakétákkal küldönk fel. 0,5%-nál magasabb hibát nem lehet túl stabilnak nevezni, ha emberéletekről van szó.
Anno a 70-es evek vegen egy IBM fonok azt mondta, a szamitogepre nincs igeny, talan 1-2 darabot fognak belole eladni a vilagon.. Jelenleg, ha kivennenk a szamitogepeket a gyartas, a kereskedelem, a kommunikacios, energiatermelesi, es iranyitasi rendszerekbol, atomjaira hullana minden...
Téves. Azt mondta, hogy személyi számítógépekre nincs igény. Tudományos célokra már akkor is léteztek brutális szerkezetek. Az akkori árból és körülményekből extrapoláltak hibásan. Ennyi. A technika és a környezet megváltozott. A marsi gravitáció mitől fog?
Igenis hosszutavu tervnek kell lennie, hogy az ember kilepjen a foldi kornyezetbol, mert varhatoak olyan hatasok (klimavaltozasok (melegedes/lehules), nyersanyag hiany, polaritas valtas), es meg a fene tudja mi, ami alapvetoen befolyasoljak az ember letet a Foldon..
Ok, tervnek kell lennie, mégha nincs is jelen pillanatban értelme. Viszont milyen terv legye?
Csak a jelenlegi technológiákkal és éppen futó fejlesztések leghurráoptimistább kimenetével lehet tervezni. Ezekkel sem lehet az emberiséget átmenteni sehova. Még koncepcióterveket sem lehet csinálni, mert nincs technológia, amire alapozhat...
Azt lehet megállapítani, hogy a szükséges technológiáknak milyen paramétereket kellene hoznia. Ezt meg nagyjából most is tudjuk. Pl. a horodzórakéták fajlagos energiafelhasználásának a hatékonyságának adott hajtóanyaból kb. 3 nagyságrenddel (!) kellene nagyobbnak lennie úgy, hogy megőrizze a hordozórakéták nagy előnyét, a szabályozható tolóerőt és tetszőleges újraindíthatóságot.
(A tetszőleges is realtív, mert az Apollo szervízmodul főhajtóműve is csak 100-szor volt indítható. Ez a feladatvégrehajáts szempontjából kvázi végtelen, mert ennyiszer nem kellett.)
Marpedig ahhoz, hogy egyszer tenylegesen a rendelkezesunkre alljanak az ehhez szukseges technikak, mar most penzt kell kolteni arra, hogy bizonyos iranyokban legyen eroforras gondolkodni, kutatni, vagy akar a holdon bazist letrehozni, es konkret tapasztalatokat gyujteni arrol, mi lehetseges, mi nem.. Ezt nem lehet meguszni sajnos...
Ez igaz. Viszont a mértékkel és léptékkel is tisztában kell lenni. vegynük egy példát.
A Writght Flyert kis kétütemű motor hajtotta. Két kiváló kéüzgyességgel bíró technikus az addig elért tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásba való átültetésével megalkotta az első levegőnél nehezebb motorral hajtott repszerkezett. A működési elve pofonegyszerű volt, mégis meddig kell várni rá?
(Siklórepülőt már az ókorban is lehetett volna építeni szerintem. Fa, vászon és kötél már akkor is volt. A legjobb minőségűenkből egy Lilienthal féle siklógép szerintem megvalósítható.)
A mai repülőgépek iszonyatosan sokat fejlődtek a WF-hez képest, csak éppen nézd meg, hogy mekkora tudományos háttér, felkészültség és ipar kellett ehhez. A gázturbina működési elve is pofonegyszerű, de mégis milyen gigászi tudás és háttér van mögöttük?
Ha extrapolálod, hogy a mostani űrhajózási technikához milyen ipar vagy technológiai áttörés kellene, akkor a végtelnbe elszáll minden. Egy hasonlattal élve, nagyobb ugrás kell, mintha a full emberi erővel működő mezőgazdaságról térnál át a teljesen gépesítettre. Ennél jóval nagyobb technológiai szakadékot kellene legyűrni. A hogyanra még senki nem tudott felelni.
Amugy konkret pelda az ozonlyuk problemaja... Ha valaki anno nem kezd el raketakat butykolni, aztan azt kijutattni az urbe, aztan mindenfele muholdakat fabrikalni, akkor nincsenek meg azok a technikai lehetosegek, amivel meg lehetett figyelni, bizonyitani a letet, es lekovetve az ezt okozo hatasokat, vegul tenni ellene..
Ez csak félig igaz, mert magaslégköri megfigyelésket végeztek héliumos ballonokkal is, csak a dél sarkkörnél folyamtos monitorozáshoz ez drága lenne. Ettől függetlenül tényleg igazi áttröést jelentettek a műholdak meteorológiai és klimatológia szempontból.
Soha nem tudhatjuk, hogy egy most haszontalannak tuno, es feleslegesnek belyegzett kutatas, a kesobbiekben hova vezet, es mire lesz jo..
Tény. De aki azt mondka, hogy pumpáljnuk 1000 millárd dollár évente az űrkutatásba "csak úgy" alapon az nem fogja fel, hogy egy iszonyatos pénzmag elköltése sem változta meg alapvető természettudományos és fizkai korlátokat. Pl. lehetne kétszerannyiért is kereskedelmi utasszálljtókat építeni még növelni a biztonságot, de lényegében statisztikai hibahatáron belüli javultás nem lehetne elvárni.
Ha hiretelen kapna 1000 millirád dollárt bárki, akkor sem lenne a semmiből hiperhajtómű és teleportáció...