#239
Hát sajna nagyjából igaz, amit írsz, csak még 1-2 dolgot hozzáadnék a véleménemből.
A globalizáció (ami a kapitalizmus legfejlettebb formájának tekinthető) jellemzője, hogy nem a termelés és a fogyasztás valós növekedéséről szól. A hagyományos adás-vétel tranzakció már csak egy ürügy, ami alapján a virtuális követeléseit az erősebb gazdasági szereplő megpróbálja érvényesíteni. A profit maximalizálásának ez egy új módja. Ma többet dolgozunk mint 10 éve. És annyival többet is termelünk/fogyasztunk? Nem feltétlenül. A középosztály helyzete globálisan inkább stagnál, pedig ők termelnek fogyasztanak a legtöbbet. Azonban a magas társadalmi/gazdasági pozíciójú réteg helyzete viszont exponenciálisan javul, mert az egyenlőtlen szerepekből adódó előnyöket ők fölözik le, ők tudják érvényesíteni az irreális követeléseket. Pl banki kölcsön, szolgáltatások árának, adók önkényes emelése. A nyugati világ termelése effektíve stagnál vagy csökken.
Kína érdekes színfoltja ennek a folyamatnak, mert az olcsó termékeivel gyakorlatilag segíti is a középosztály szinten maradását, vagy fogyasztás bővülését, azonban ezekből az olcsó termékekből, amelyek még tényleg a hagyományosan vett árunak tekinthetők, nem a szupertőkéseknek, hanem kínának van haszna. Így a kínai gazdaság kiegyenlíti a globalizációs gazdaság negatív hatásait, sőt hasznot húz belőle.
Persze lehet úgy is nézni hagyományosan, hogy a tőkések oda viszik a termelést, és ez az oka a sikerüknek. Ami csak részben igaz, ha nem vesszük figyelembe a kínaiak által kínai tőkéből gyártot napi fogyasztási cikkeket.
Kínában nincsenek hatalmas pénzügyi lufik, mert az erős állami kontrol ezt megakadályozza. Ha a kontrol csökken ott is lesznek. De a kínai gazdaság ma még nem így működik, mint nyugaton.
#239