#194
Ez mar nem orszagokrol, hanem multinacionalis cegekrol szol.
A mai tarsadalmi rendszerben az allando novekedesre epitett gazdasagok, a lufik, a fogyasztas (a megtobb fogyasztas) es a virtualis mozzanatok a megoldas barmely problemara.
A kornyezet védelmét nem lehet megvasarolni, tozsdemanipulacioval vagy virtualpenz atutemezessel helyrehozni, tenni kell valamit tenylegesen.
A marketingduma a sok eco, bio meg organic jelzo nem er semmit ha nincs mogotte tartalom.
Az sem megoldas, ha a fejlett vilagban a multicegek kornyezettudatosak, a fejlodo vilagban pedig a legnagyobb karokat okozzak.
A kapitalizmus lenyege, hogy minden a penzrol szol. Ma mar qrvara nem er semmit a becsulet vagy az empatia... ezek a tulajdonsagok inkabb hatrany, ha boldogulni akarsz.
Egy cegnek egyetlen egy erdeke van: tobb profit. Ezt eltervezheti mindenfele mezesmazos marketinggel (amit akar egyes vezeto szemelyek komolyan is gondolhatnak), rovid ill hosszu tavra, de a vegso es egyetlen cel mindig a tobb profit lesz.
Az allami szerep, ennek szabalyozasa. Viszont manapsag a multiceg, pont nemzetkozi mivolta miatt tullepett ezen, sot gyakran erosebb az erdekervenyesitese, mint egy-egy allamnak. Ma mar a torvenyalkotast is erosen befolyasoljak a cegek lobbijukkal, a politikat es akar a hadviselest is.
A mai kozgazdasagtan a teruletek, erdok, folyok, madarak erteket mind atszamitja penzbe.
A kornyezetvedelem eddig nem volt nagy biznisz, de ha nagy biznisz lesz is, ez nem ugy mukodik mint a tobbi piac: eldonti majd a szabad verseny... nem. 1 db Foldunk van, ahol egy egyseg a bioszfera. A kornyezetunk pedig nem merheto penzben (de ez egy hosszabb hsz).
#194