Napenergia, hálozatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből
-
#491
Na, hogy akkor ne csak Manfred egyoldalú (agyatlan) propagandája legyen és ne agyatlan linkelgetés és vágy vezérelt "gondolkodás".
1. Az addig ok, hogy az Internetről bármit lehet linkelni, de az csak egy lehetőség, annak minden előnyével és hátrányával.
2. A linkeléshez nem kell ész, gondolkodni sem kell. Tehát lehet, hogy baromi kényelmes linkelni és gondolkodás nélkül érvelni, de mi lenne, ha esetleg a legalapvetőbb számításokat elvégeznéd magad és kicsit kritikusabb lennél, hogy akkor mi is difi a PR/propaganda/marketing és valóság között? Mert a német példa pontosan megmutatja ezt. Nem kis minta, nem rövid az időtartam. 15 éve tolják a saját programjukat, 500-1000 mrd vagy még többet költöttek el rá - a világ legdrágább elbaszott tudományos kísérlete, ha a légkör CO2-vel teli pumpálásától vagy a CFC eregetéstől eltekintünk - aminek konklúziója a következő:
* 100%-os korreláció van az áram árának elszállása és a "zöld megújuló" erőművek telepítése között.
* Le se lehet tagadni, hiszen az árban megjelenik külön tételként az a költség, amit el sem bújtatnak sehov
![]()
* Namármost a napsütés órák száma és a teljesítmény is ismert tényezők, ez nem fekete mágia.
* Az erőművek telepítési költségére van adat, a teljesítményükre is. Ebből számolható USD/kWe vagy bármilyen pénznemre telepítési költség.
* Ez alapján fogd a legdurvább modellt és számold ki, hogy adott USD/kWh profitnál milyen megtérülési idők jönnek ki úgy, hogy nincs kamat, mert felteszem, hogy nem hitelből épült. (Ami igen kényelmes.
* Ezt nem azzal kell összevetni, hogy önmagában mikor térülhet meg, hanem azzal, hogy más befektetéshez képest milyen megtérülési idők adódnak ki. Tehát mennyit buksz azon, hogy ha másba fektetted volna a pénzed.
* Miért reméli bárki azt, hogy megtérülő és/vagy olcsó lesz valami, amikor a bemente ugyanaz mint máshol? Mitől lesz más az output? Csoda fog történni?
Ezek után remélem egyeseknek végre leesne az, hogy ameddig találnak hülye befektetőket, akik unit linked vagy saját fejük után menve vagy direktbe tolnak pénz ebbe és fejhetőek, illetve kötelező átvétellel is támogatják ezeket (Manfred, ha jössz a 3%-os reject rate-tel, akkor körberöhöglek, az is egy helyen volt) sőt, átvételi árral is, addig miről beszélünk?
Tessék legalább egy primitív vizsgálatot végezni, ha a beruházási költség mondjuk 1200, 1400, 1600, 1800 USD/kWe (ezekre vannak megvalósult projektek, de inkább a felsőbb régiókban) és a túloldalon előzékenyen a teljes üzemeltetési és kamatköltség 0. Ebből lesz egy szép mátrix számokkal, amikkel lehet mit kezdeni. Tessék.
![]()
A fenti táblázat a következő feltételekkel készült:
* NULLA üzemeltetési és karbantartási költség
* A profit esetén tessék belegondolni abba, hogy járulék, adó, ÁFA, stb. után mi marad az erőmű üzemeltetője/tulajdonosánál. Mert a végfogyasztói ár és a profit között van "némi" szakadék. Ezek önmagukban akár 25-50%-kal csökkentik a végfogyasztói árhoz képest a profitot. Ugye Paks is 11 HUF/kWh-t teszi fel a gridre az áramot (a termelési árat most ne firtassuk, hogy mennyire alacsony), a rezsicsökkentés előtt meg 44 HUF/kWh volt a kisfogyasztói ár, ma 37 HUF/kWh, ha jól emlékszem.[/b]
* NULLA PV degradációval számoltam, ami nem igaz,m mert 15 éves átlagos ez a load factor-t még lentebb húzza minimum 10%-kal, tehát ennyivel kitolja a megtérülési időt.
* A 15 év feletti megtérülési tartománnyal nem foglalkoztam, mert ez is embertelenül hosszú ahhoz képest, amit egyesek itten hirdetnek, mint igét. Eszerint színeztem a cellákat. Meg úgy, hogy az interterre senki nem ad ennyi garanciát (tehát 0 karbantartás mese)
* Kötelező átvétel van, minden termelt áramot átvesz a grid és a többi része egyensúlyban marad. Ennek költségét más vállalja fel.
* Nem hitelből épült.
* Nincs benne az, hogy végén ki és miből bontja majd el.
A jelenlegi UK kisfogyasztói áram ára 0,184 EUR/kWh, ami 0,21 USD/kWh. A fenti táblázatnak ehhez közeli oszlopai vannak PROFINKÉNT, csak a fenti feltételek esetén illuzórikus, mert igen komoly költségek vannak.
Ez alapján kérem bárki vázolja fel, hogy hol fog megtörténni a csoda? Mitől lesz ez működő a német eredményhez képest? Mitől lesz olcsóbb...? Szóval valahogy ez az egész zöldenergiás hittérítés a lenti képre emlékeztet.
![]()
A számok nem mutatják meg azt, hogy ez mi a frászkarikától lesz valaha is életképes. Mert nem csak a naperőmű tud fejlődni és fajlagosan olcsóbb lenni.
Minden főbb paraméter ismert. A Nap nem fog többet sütni, a load factor szórása egy helyen két év között az átlaghoz képest +/- 10% táján belül marad.
Szóval olyan jó lenne, ha linkelgetést helyett esetleg számolna valaki a saját kútfőből, hogy mi a helyzet. LCOE és egyéb közgazdasági bohóckodással meg mást tessék fárasztani.
Szóval akik megtervezik, felépítik és dotálva lehúzzák az államot azoknak jó üzlet, de hogy a fogyasztóknak eddig nem volt az sehol, az úgy kb. 99,99%-ban biztos. Sehol a világon ne lett olcsóbb az áram attól eddig, hogy telinyomták a hálózatot ilyen vackokkal.
Miért fektetné ebbe bárki a pénzét, amikor ma a kockázatmentes (?) államkötvény vagy más betéti (?) befektetés is többet hoz?
Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy Paks II esetén:
![]()
* Változó profittal tessék a fenti táblázattal összevetni.
* Az atomerőmű számára vettem fel karbantartás és üzemi költséget, a beruházási költség 15%-nak arányosan első X évre vetített értékét. Tehát ahol kijött első közelítésben 20 évre vett költséggel mondjuk 18 év megtérülés, akkor 18 évre arányosítottam. (Iteráció volt.)
*12,5 mrd EUR beruházási költséggel
* 15% bontási költséggel a KAMATOS összegra, ami nem reális, mert a kamat nem befolyásolja a műszaki tartalmat...
(Ez irreálisan magas arány lenne, de legyen..)
Na ez alapján jöttek ki a fenti számok. 21-29 év alatt bontással együtt megtérül az erőmű. Olyan kurva sok és olyan olcsón termel áramot az erőmű, hogy nincs olyan forgatókönyv, hogy nem térül meg.
(Ellenben 20 év alatti megtérülés csak akkor jön ki naperőműnél, ha szuperolcsó, támogatott áram ár és 0 degradáció van. Érdekes...)
Egy bontásos, üzemeltetési költséges, karbantartott kamatos atomerőmű hülyére pofozza a karbantartás nélküli, nem hitelből épült erőművet úgy, hogy 60+ évig fog üzemelni és nem kb. 20-ig. Ja és a PV degradációt sem vettem be, ami 20 év táján ár 20%..
Tehát egy szigorúbb modell esetén azonos módon ökölszámokra egyszerűsítve ez jön ki.És nem kell hozzá mindenféle "és meg ha" jellegű feltétel és beruházás. Mert hiába termel azonos mennyiségű áramot a naperőmű, hol a telepítési és üzemeltetési költsége a balanszolásnak? Ja, ez itt sehol.
Szóval ezek után aki nekem olyan baromsággal jön, hogy Paks II soha nem térül meg az mondjuk úgy, hogy szeretném elküldeni melegebb éghajlatra vagy kicsit pofánverni, ha nem fejezi be a hittérítést úgy, hogy a németek a világ legdárgább tudományos és műszaki kísérletével igazolták azt, hogy ökörség az egész. Ne kismint kísérlet.
Persze lehet jönni azzal, hogy a naperőműnél az üzemanyag nélküli költség miatt lehetne magasabb profit, de kérdem én, hogy támogatás nélkül hogyan?
Szóval agyatlan linkelgetés helyett lehetne gondolkodni és számolni. Még, ha a 37 Ft/kWh kisfogyasztói árat nézem és Paks I 11HUF/kWh feladását (ennél P olcsóbban termel majd), akkor is hogyan jön ki az, hogy a napenergia versenyképes akár csak a kWh-ra számolt áram árban? Sehogy. Nemhogy minden más kellemetlenségét figyelembe véve.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.19. 17:30:59
