• halgatyó
    #99
    "az energia nem merül ki, a nyersanyagok meg nem fogynak el"

    Igen-igen optimista vagy. De legyen igazad.

    Annyi bibi azért akad, hogy a fosszilis energiák fogyóban, a megújulók nagyon környezetérzékenyek, szétszórtak és időben ingadozóak, az atom épp most is bevadult tiltakozók célpontja a Német-Francia határ környékén, stb..)
    A nyersanyagforrásokat jelenleg érceknek meg hasonlóknak hívjuk, ezek mennyisége véges. Ha sokkal alacsonyabb koncentrációból (és/vagy mélyebbről) kell kinyerni a vasat, rezet, krómot, nikkelt, vanadiumot, kobaltot, wolframot, hafniumot, ólmot, antimont, berilliumot, fluort, mangánt, cinket, galliumot, germániumot, cirkóniumot, nióbiumot, palládiumot, higanyt, platinát, aranyat, stb...stb... ahhoz sokkal több energia kell. (per kilogramm anyag) Akár nagyságrendekkel is több.
    De egy olyan "hétköznapi", és óóóóriási tömegben felhasznált anyag, mint a víz sem egyszerű kérdés. Ma egy ember naponta kb. 100-120 liter vizet használ fel, csak otthonában. (saját adatom)
    Ha ehhez hozzávesszük az ipari vízfogyasztást, akkor valamivel több lesz, de ezt most két okból nem számolom: egyrészt nem tudom hogy mennyi, másrészt az ipari vízfogyasztás nagyobb része nem szennyeződik durván (nem lesz szaros), max. felmelegszik, másrészt az ipar nagy része nem ivóvizet használ.
    Ha 8 milliárd ember csak naponta 100 liter/fő ivóvizet használ el, az bizony naponta 800 millió köbméter, vagyis évente 30ezer köbkilométer, azaz 30 ezer miliárd tonna (30 billió tonna)

    Ha az édesvíz készletek a Föld nagy részén elfogynak, ezt a rengeteg vizet soha senki nem fogja tudni szélerőművekben nyert ingadozó és kevéske energiával sótalanítani.