MacropusRufus#52
elolvastam a hsz-ad... namost lehet mi ketten vagyunk hülyék, de én is szívesen mennék innen a fenébe. Gondolj bele: bármit is csinálnak a kolonizálók a Marson az biztos, hogy örökké beirják magukat az emberiség nagy történelem könyvébe.
A Marson meg biztosan tanítanák is, hogy kik voltak az elsők.
Honvágy? Hát nem is tudom. Honvágya az embernek oda szokott lenni ahhová vissza szeretne menni. Sztem. De mivel pl. Én v. Te nem szeretnénk visszajönni, ezért nem is lenne honvágy. A szülők hiánya is feldolgozható, ui. komoly erőt tud adni nekem az ha tudom, hogy ők büszkék rám azért amit csinálok. És ők büszkék lennének! A fiuk egy szűk, kíváltságos csoportba kerűlt, és együtt fogjág emlegetni Kolumbusszal, vagy Scottal! :) Tovább: nincs többé anyagi gond. :)
Azért ez sem mellékes. ;)
Régi felfedezők: őket is sokan visszafogták. Amikor Kolumbusz indúlt, akkor sokak szerint a Föld lapos volt, és a végén leesnek az arcok. Azért ez is kemény para lehetett akkor egy hajós számára. Ha a sok felfedező, az akkori dogmákat elhitte volna, akkor talán még ma sem tudjuk, hogy van amerikai és az egy kontinens, vagy van Ankartisz.