halgatyó#155
Kétségtelen, hogy a Marson nem lehet kiszaladni a természetbe, mint a Földön.
Zárt terekben fognak élni az emberek, amely zárt terek kezdetben meglehetősen szűkek lesznek.
Aztán apránként, ahogy a bányászat és a fémkohászat meg az épületek bővítése halad előre, ezek a zárt terek el fogják érni a most leginkább Dubai-stílusnak nevezhető mértéket és minőséget.
Aki úszni akar, az bizony fedett úszómedencét lesz kénytelen használni, ami nem vetekedhet a Balatonnal, dehát valamit valamiért.
Mindezek azonban nem egy-két év alatt jöhetnek létre. A földi építőanyagok (pl. cement, beton, mész) a Marson használhatatlanok, és az ottani viszonyokra ki kell kísérletezni sok olyan, itt hétköznapinak számító anyagot és eljárást, amit ott lehet használni. Ez a kikisérletezés sok évig fog tartani, és a telep fejlődése is hosszú lesz.
Sok munka lesz és sok agyalás. Közben fel kell térképezni a közeli és a távoli környéket, ami leginkább nem a domborzati, hanem az ásványtani térképezést jelenti. Geológusok és vegyészek biztosan többen is lesznek az első expedicióban.
A Mars terraformálhatóságában nem hiszek. A Mars túlságosan kicsiny tömegű, és a szökési sebesség a felszínről kb. 5 km/s.
Az gyakorlatilag mindegy, hogy az elmúlt évmilliárdokban ütközés miatt veszítette-e el a légkörét vagy sem. Óriási ütközés a Föld és valószínűleg a Vénusz történetében is volt.
Ha a Naprendszer bolygóit és nagyobb holdjait szemügyre vesszük, akkor látható az, amit egyébként elméletileg is jól le lehet írni: a kis tömegű égitestek nem tudják megtartani a légkörüket. Ennek az oka a légkör lassú párolgása. Miért? Megpróbálom magyarul, szavakkal és egyszerűsítve leírni.
Azért, mert egy adott hőmérsékleten egy gáz részecskéi egy, statisztikusan leírható sebességeloszlással rendelkeznek.
Nagyon kis számban lesznek az ÁTLAGOS sebességnél ötször gyorsabban mozgó részecskék is. Még kisebb számban akár 10-szer gyorsabban mozgók is.
Ezek a kiugró sebességű részecskék a bolygó felszínén ütköznek egy másikkal (véletlenszerűen) és elveszítik sebességük nagy részét.
De a légkör tetején, ahol az ütközések ritkák, lesznek ilyen kiugró sebességű részecskék, amelyek sebessége meghaladja a szökési sebességet.
Konkrét számok: szobahőmérsékleten az oxigénmolekulák ÁTLAGOS sebessége kb. 450 m/s. A hidrogén molekuláké kb. 1600 m/s. A hidrogén ATOMOKÉ 2300 m/s körüli.
Ez azt jelenti, hogy az atomos hidrogén sajnos a Földről is viszonylag gyorsan párolog, bár ezt befolyásolja (általam nem ismert mértékben lassíthatja) a Föld mágneses tere. A Marsnak ilyen nincs, ráadásul ott a szökési sebesség alig haladja meg az atomos hidrogén részecskéinek átlagos sebességét.
Évmilliárdok alatt nemcsak a hidrogén, de a többi gáz is símán elillan a Marsról. Az nem világos, hogy a mostani (nagyon ritka) CO2 légkör honnan származik.
Azt a kevés vizet, ami a Marson található, óriási pazarlás lenne a világűrben szétszóni azáltal, hogy megpróbálunk egy földi légkör szerűséget oda erőszakolni, ahová nem való.
Nagy átlátszó kupolákat tudok elképzelni most, amik alatt normális nyomású és hőmérsékletű földi-szerű légkör lehet. Ennek a kiépítése azonban nem hiszem, hogy ebben a században lezajlik.