A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #993 A fény azért lehet hullám, mert bivalens szerkezetű, benne kétféle töltés alakul át.
A gravitáció önmagában nem lehetne ilyen hullám, mert monovalens, csak gravitációs töltésű. Ugyanígy a statikus elektromosság sem ilyen hullám.
Kibocsátójuk-a töltés- forrás és nyelő egyuttal! Mozgás- állapotváltozás nélkül mindkettő egy önmagában záródó, szerteágazó vektoráramkört indít, a tér minden irányába- oda és vissza. Amely köráram, ha veszteség nélküli, állandó lehet.
Ugyanez történik,ha a terjedési (és nem haladási) sebességük végtelen.
Ha viszont mozgásállapotváltozásuk,vagy energiacseréjük történik, véges sebességgel, akkor ez az időbeni egyensúly megbomlik, relatív tömegváltozás, tehetetlenség lép fel.
Vagyis a monovalens gravitáció, és az elektromosság nem hullámzás, hanem sugárzás, és nem terjed, hanem halad.
Emiatt a gravitáció áthaladhat egy fényzárt (fekete lyuk) objektum eseményhorizontján is, míg a hullámjellegú fény nem.
A tehetetlenséget a tömegvonzás, a mágnesességet az elektromosság gerjeszti.