A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #910 Valóban, én is ezt mondom, amit mások.
Mert bizonyítani tudom, hogy valamely fekete lyuk belső tere nem lehet homogén: ürességek és sűrűségek kell, hogy váltakozzanak benne. Vagyis strukturáltak, kapcsolatokkal a részei között, és a külső univerzumokkal is. Az egyik ilyen kapcsolat: a gravitáció, amely áthatolhat az eseményhorizonton.
Számomra végül két kozmológiai fogalom létezik:
1. Univerzumok (=világegyetemek), amelyek zártak, és egymásban, vagy egymás mellett, soros, vagy párhuzamos hierarchiában helyezkednek el.
Egyikük csak a miénk.
Emellett ezek az univerzumok a bázisukban is különbözők.
Mindegyiknek fényatom bázisa van. A miénknek azonban elektromos és tömegtöltés alapú a fénybázisa.
A fény: az univerzumok építő eleme, amelyek sűrűsége benne nagy mértékben eltérő.
Ez a sűrűség határozza meg mindegyikben a fénysebességet és a gravállandójukat. A szűlő univerzumunkban a fénysebesség sokkal nagyobb, egy fekete lyukban, a miénkben meg sokkal kisebb.
Az univerzumok zártak, tehát teljességgel megismerhetők, persze csak nehezen. Még a sajátunkat is alig ismerjük, a többiektől meg nemcsak távolság és idő, de az eseményhorizont is elválaszt.
Vagy az, hogy számunkra nem ismerhető a bázisuk.
Nekem vannak kezdetleges gondolataim, hogyan ismerhetők meg mégis.
Mert van bennük egyetlen közös, amit én az Isteni tudatnak nevezek, és amely minden részecskéjükben megvan.
2. Világmindenség, amely ezeket az univerzumokat magába foglalja, nem tudható, hogy zárt, vagy nem?
Arról nézve teljes bizonyosság nem lesz fellelhető.
Részeiben (pl. univerzumok) persze megismerhető.
A két terminológia tehát merőben különböző
Világegyetem: nem egyenlő a Világmindenséggel.
Én a világegyetemekre koncentrálok, mert azok megismerhetők.
Aki pedig szereti a kalandot, a misztikumot, és nem vár eredményt- az foglalkozzon a világmindenséggel. Egész életében jól szorakozhat.