A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #1533 Szóval, hogy megértsétek, miért vagyok óvatos a "tudománnyal", most egy kicsit más történetről mesélnék.
Matematikáról, ami számomra mindenek felett szentség.
1900 körül egy német gyáros szerelmi bánatában, főbe akarta lőni a Nagy Fermat sejtést, izé önmagát. A megadott időpont előtt azonban beleolvasott a Nagy Fermat sejtésbe, és inkább egy végrendeletet hagyott annak, aki a többszáz éves rejtvényt megfejti.
A végrendelet 1907-2007 között tekintélyes summát jelentett volna a győztesnek.
Természetesen mind a 6 Mrd ember jelentkezett, de hogy- hogy nem, 1980 -ig senki nem tudta még kitalálni se.
Nagy blamage ez az emberiségnek, főképpen a matematikának. Hát nekilódultak, kitaláltak egy problémát, amit egyikük végül megoldott- az volt tehát a híres Fermat sejtés megoldása. Éppen idejében jött, hogy megnyílt az emberiség tyúkesze? Felnőtt végre?
Valójában azonban az történt hogy nem a Fermat sejtést, hanem egészen mást oldottak meg! Addig játszadoztak a problémával, amíg megfelelően át nem szabták!
Mert azt bizonyították be, hogy nincs egész értékű megoldás.
Ezzel szemben Fermat azt állította, hogy van, de "nem írható le, mert (irracionális) egész szám, végtelen, nem ismétlődő".
Nem fér el a margón!
Na már most, ez a kis csúsztatás nagyon bejött, a blamage veszély megszűnt.
Sajnos azonban, nem teljesen, mert én viszont bebizonyítottam, hogy Fermatnak volt igaza!
És a vélt félmegodással egy sor fontos matematikai probléma is feledésbe merült.
Miután hasonló jókat tapasztalok a fizikában, csillagászatban, művészettörténelemben, azért próbálom felhívni a figyelmet az önálló gondolkodás szükségességére.