A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #1289 A fizikát könnyebb megtanulni, mint felejteni. A legnagyobb problémája tehát: a saját tehetetlensége!
A tehetetlenséget sajnos Newton óta nem fogalmazta meg senki, neki meg talán nem volt rá ideje? Így hát itt élünk mint egy rakás tehetetlenség, definició nélkül.
Ugyanígy a fényelmélet, és annak mindenféle vadhajtása.
A fizika tehát nem ad magyarázatot a tehetetlenségre, sőt, már nem is keresi azt. Inkább csak méricskél, ami tiszta anakronizmus.
Pedig nagyon egyszerű: "A tehetetlenség: az egyed vonzása önmagára". Fizikai és szellemi értelemben is.
Az a hatalmas, jó és téves ismerethalmaz, amit a fizika, mint intézmény elért, egyúttal számára leküzdhetetlen tehetetlen tömeget képez, és meghatározza egyre ezotérikusabb fejlődési irányát. Táplálva a kívülállók ezotériáját is, hogy majd harcos küzdelmet folytathasson ellenük, és együtt azzal mindenki más ellen is. Ily módon jól kiegészítve egymást.
E harc élcsapatát képezik itt is sokan, fájdalmas sebeket kapva, és osztogatva... a fizika biztos hálás lesz nekik.
A "tudományos ezotéria" (azt hiszem ezt a terminust is én találtam ki) világába tartozik a sötét anyag is, amellyel a klasszikus fizika keretében jól megmagyarázható jelenségeket próbálnak helyettesíteni. Mint akik úgy gondolják, hogy hátulról ugyan kényelmetlenebb hasat vakarni, de egyúttal sokkal nagyosabb, és dicsőbb is!
Newton óta a fizika egyre jobban torzuló fejlődése következett be.
Vissza kellene tehát lépni odáig, és új alapokon elkezdeni. Akkor az úgynevezett modern fizika is megtalálhatná a helyét a klasszikus folytatásaként, és le lehetne vagdosni a vadhajtásait.
Akkor néhányan az égből a földre pottyannátok, de ha puhára estek, vagy egymás fejére, nem lesz semmi bajotok.