A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #1160 Örülök a hozzászólásodnak, és meg is válaszolom. Habár az árapály olyan hatalmas téma, hogy ha meg akarok bármit magyarázni, az összes kapcsolatát alig tudnám bemutatni.
Mert tényleg rengeteg munkába telik, ami a fórumokon megkérdőjelezhető.
Pl. Comissioner hetekkel ezelőtt feltett két kérdést, amelyekre vagy húsz hozzászólásom volt. Időt szántam reá, ő meg azt se írta eddig, hogy bick- mack? Legalább annyit írna: "nincs igazad". Ez csak két szó, én meg órákat dolgoztam, válaszolva a kérdéseire.
De én sose bánom, csak remélem, hogy ezt legalább elolvasod, és azt röviden megemlíted.
Tehát:
1. "Ha van gravitációs kölcsönhatás akkor nem lesz egyenes a pálya (Newton I.)"
Pont ezért irtam mindjárt a legelején, hogy "megvezetem" a pályát. Ami egy csővezeték- tervezési műszó: "megvezetett csúszó megfogás", ami nem engedi a csövet kitérni se jobbra, se balra. Mintha sinen menne. Hogy pedig a sebességét is tartani tudja, képzelj el egy rakétát mögötte és előtte.
Mindezt szerintem eléggé érthetően leírtam. Azt is, hogy azért választottam ezt a nem teljesen természetes feltételt, hogy a diffegyenletet könnyebben megoldhassam.
Remélem, ezt nem veted a szememre: a diffegyenleteket ugyanis szokás felírni, de nem megoldani, hanem hasra ütni. Én viszont olyat irtam fel, ami elégséges, és számomra is megoldható.
2. " Az elméleted szerint a Föld forgási sebességének növekednie kéne napközelben. Vagyis így akár tetszőleges nagy lehetne a forgási energiája. Ez jobb helyeken sérti az energiamegmaradást."
Először is kétféle megmaradási elv van:
- Az impulzus megmaradás
- Energia megmaradás.
Az árapály elsődlegesen két égitest között vizsgálható.
Ha a Föld energiát, keringési vagy forgási impulzust kap a Naptól, akkor az ugyanannyit veszít. Vagyis minda két megmaradás megmarad. Eleve nincs szó örökmozgóról.
Másodszor pedig ilyen forgatónyomaték pontos körpályán egyszerűen nem keletkezhetne akkor, ha a Föld a Naphoz kötött forgású lenne! Azonban a Föld nem kötött forgású, így ilyen hatás fel is lép.
Mégpedig, ha a Föld forgásperiódusa nagyobb lenne, mint a keringési, akkor fékeződne, ha kisebb, akkor növekedne, míg be nem áll a kötött forgási állapot. Amikor is a keringési és a forgási sebességek pontosan azonosak lesznek. Akkor az árapály energiacsere is a Nappal szünetelne.
Jelenleg a Föld 365,2-ször gyorsabban forog, mint kering. Ezért a forgását a Nap tendenciózusan fékezi. Ugyanezt teszi vele a Hold is.
Légyszi, értékeld a válaszom, és tégy fel új kérdéseket is. Nekem élvezetet okoz megválaszolni, ha tudom.