A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #1052 Szerintem is így van, ha fotonnak nevezhetem azt, amit én fény-atomnak hívok, és annak azt az állapotát tekintem, amikor az éppen a tömegtöltés állapotában leledzik.
Mert a fényatom: a tömeg, és az elektromos töltések periódikus váltakozása. (Ez az oszcillációs folyamatok egy ismeretlen formája.)
Az elektromos töltés hatása szinuszosan, a tömegtöltés meg 90o fáziseltolással, vagyis coszinuszosan nő és csökken.
Mindkettő két részből áll, amelyek nem fázisban, hanem térben vannak 90o-al eltolva.
- Gravitáció és tehetetlenség
- Elektromosság és mágnesesség.
Így kettőjük összes Poynting teljesítménysűrűség vektora állandó. (Nem mint Maxwellnél, hogy az periódusonként megsemmisül, és újra keletkezik.)
A fény pedig, mint hullámjelenség, ezeken a fényatomokon, mint hullámjelenség terjed, és észlelése függvényében mutat tömegszerű, vagy hullámjeleségeket.
Mert a fényatom" (foton?) nem szükségszerűen kell, hogy elmozduljon ahhoz, hogy a fényhullám terjedjen.
Ahogyan a hang is.
A modern fizika szerintem nagy mértékben a "vákuum" téveszméjén alakul. Ezt kell, hogy majd felváltsa egy, a tudati töltéseken alapuló: "Töltés-Fizika"!
Ami majd sokszorosan kiszélesíti a jelenlegi, "beszűkült" tudatunk határait...