A fizika és csillagászat közös témái
  • forrai
    #1052
    Szerintem is így van, ha fotonnak nevezhetem azt, amit én fény-atomnak hívok, és annak azt az állapotát tekintem, amikor az éppen a tömegtöltés állapotában leledzik.

    Mert a fényatom: a tömeg, és az elektromos töltések periódikus váltakozása. (Ez az oszcillációs folyamatok egy ismeretlen formája.)
    Az elektromos töltés hatása szinuszosan, a tömegtöltés meg 90o fáziseltolással, vagyis coszinuszosan nő és csökken.
    Mindkettő két részből áll, amelyek nem fázisban, hanem térben vannak 90o-al eltolva.
    - Gravitáció és tehetetlenség
    - Elektromosság és mágnesesség.
    Így kettőjük összes Poynting teljesítménysűrűség vektora állandó. (Nem mint Maxwellnél, hogy az periódusonként megsemmisül, és újra keletkezik.)
    A fény pedig, mint hullámjelenség, ezeken a fényatomokon, mint hullámjelenség terjed, és észlelése függvényében mutat tömegszerű, vagy hullámjeleségeket.
    Mert a fényatom" (foton?) nem szükségszerűen kell, hogy elmozduljon ahhoz, hogy a fényhullám terjedjen.
    Ahogyan a hang is.

    A modern fizika szerintem nagy mértékben a "vákuum" téveszméjén alakul. Ezt kell, hogy majd felváltsa egy, a tudati töltéseken alapuló: "Töltés-Fizika"!
    Ami majd sokszorosan kiszélesíti a jelenlegi, "beszűkült" tudatunk határait...