A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #1050 bebeDesigner
Ha nem veszed rossz néven, elmondanám a véleményem.
Maxwell fényelmélete olyan, mint a régi geocentrikus világkép, működik, de nem a valóságot tükrözi. Falábú- mert csak pótlása van annak a lábának, amivé az elektromágnesesség nevű lába periódusonként át kell, hogy alakuljon.
Azt a pótlást vákuumnak képzelik, de az nem jó oda. Arra a célra valamiféle "tömeg" lenne jó.
Szerintem ha a fénynek létezik elemi atomja, akkor az egy elektromos és egy tömegtöltés periódikus átalakulása adott helyen. (A "töltés" azonban itt csak egy tudati tényező, egy "terv", ami a környezetét alakítja. Te mint- designer kell, hogy a "terv" lényegét értsd, egyébként én is designer vagyok).
Akkor semmiféle vákuum nem kell ahhoz (vagyis az nincs is sehol) hogy a fényhullám úgy terjedjen, mint a hang a levegőatomokon, miközben maguk a fényatomok nem kell, hogy helyet változtassanak! Vagyis nem röpködnek, mint egy golyóbis, hanem periódusonként gravitációs-tehetetlenségi (GI), és elektromágneses (EM) hatást fejtenek ki az adott helyen.
Ezért Maxwell (Vákuum)- EM fényével szemben ez egy GI-EM fény, ami hullámzásként terjed.
Érkezése helyén azonban megjelenhet tömegként, vagy energiaként, vagy EM jelenségként. Ezért gondolhatják most, hogy egy foton repül.
Nagyon érdekes felírni a GI-EM fényhullám Poynting teljesítménysűrűség- vektorát, ami így constans lehet, míg Maxwellnél a nulla-maximum között változik. (A fény periódusonként vákuumba fullad?)
Mert amíg az EM hányad az időben sín, a GI rész cos függvényként változik, a két rész négyzetes összege meg constans.
Ez a legjobb bizonyíték, a (vákuum)-EM teoriával szemben.
Amiből következik, hogy vákuum nincs, és a modern fizika az ezotéria legfőbb hirdetője, a sötét tömegeivel (hogy mást mondjak, ne a dicső kvantum fizikát).
Amit viszont én erről gondolok- azt "Töltés-Fizikának" hívnám. Ami jelenleg csak bennem érlelődik. Ha hagyom.