Az emberi társadalom értelemesebb, esetleg butább volt a régebbi időkben? (100 éve vagy akár ezer évekre visszamenőleg is.)
-
forrai #137 Higgadt, művelt társalgópartnernek ismerlek, nem szívesen veszítenélek el! Éppen ezért roppantul zavar, hogy úgy vitatkozunk, hogy nem ismerheted az én általam adott "tehetetlenség definiciót". Hátha megismernéd, és egyetértenél velem? Igazából ezen a fórumon már leírtam, de hát azt már én is alig találnám meg! Úgyhogy megpróbálom újra, vagy lehivatkozom. (Fénysebességű gravitáció, 1009 hozzáászólás)
"A tehetetlenség: a tömeg- tudatú testek önmagukra ható, saját tömeg(tudati?)vonzása." (egy kicsit általánosítva- olyanokra is gondolva, akik az iskolában megtanulták Newtont, és mást képtelenek már befogadni. Hiszen megvan már a tudati töltésük).
Vagyis, hogy a tömeg gravitációja bizonyos szituációkban önmagát vonzza vissza. Aminek oka, hogy a gravitációs hatás nem végtelen sebességű, s így a tömegből kilépő, és a visszatérő gyorsulási mező egyenlege nem nulla. Mert minden tömeg forrás és nyelő egyszerre. Pontosabban kis késéssel. Amiről Newton nem szólt. Számára a tömeg csak nyelő. Más meg úgy gondolja, csak forrás.
Én meg keverem a kettőt
De erről már irtam is sokat.
Namármost, az én definicióm a "mi ez" kérdésre felel. Vagyis definició.
Newtoné meg törvény, egy cselekvés leírása.
Ám a bemutatott definició háttere sokkal több, mint a Newtoni.
Kicsit olvass talán bele a topikba, ott le van írva, miért.
Mert azt is állitom, hogy a Newtoni
a=G*m/r^2 m/s^2
az nem vektoros forma. Nem egy folytonos mezőt, hanem diszkrét metodikát tükröz. Az általam ajánlott:
a= 4(PI)/3* G*(ró)* r m/s^2
ahol r helyvektor, és (ró) a vonatkoztatási tér tömegsűrűsége szingularitás (r=0) nélkül fejezi ki, lineáris egyenlettel ugyanazt.
Meg még sok mindenről irtam.
Szóval, magamhoz képest dolgozgatok. Ilyesmivel néhány tízezer órát foglalkoztam, elme-mélyülten. Igazán, rosszul esik, ha azt írja rólam valaki, hogy nem.