kvp#111
"A betonozásban se lenne semmi különös, a rómaiak kétezer évvel később már biztosan feltalálták. A Parthenon dómja pl. korabeli betonból készült."
Sot, a romai beton zsenialis, ugyanis a benne levo zsuzott kagylo por es vulkani anyagok miatt teljesen vizallo. Nallunk is hasznaltak, a visegradi var kozeleben egy regi romai ortorony alapja epult ilyen modon, hogy ellenalljon a duna vizenek. (az alap meg megvan, pedig azota eltelt par evezred) Egyebkent a vas nelkuli vizallo betonnak megvan az az elonye, hogy nem korrodalhat benne semmi, tehat igaz, hogy valamivel gyengebb, de sokkal tartosabb.
A baalbeck-i kovekkel az a trukk, hogy viszonylag konnyu es puha anyagbol vannak, tehat konnyen vaghatoak es joval nagyobb a terfogatuk, mint egy hasonlo tomegu granit tomb. A korabeli mozgatasi technika lenyege az volt, hogy leraktak par kisebb, lapos kovet, azokon vizszintesben vegigtoltak a nagyobb koveket, aztan az ut anyagabol befejeztek az epuletet.
A mai technikarol csak annyit, hogy a legnagyobb teherbirasu daru 20000 tonnat bir megemelni. Ehhez kepest egy 1000 tonnas ko kavics. Es a regi kulturaknak nem is emelni, csak tolni kellett a koveket, raadasul sik talajon, elore megepitett uton. Vasuton vannak 34000 tonnas szerelvenyek is, de sik talajon egyetlen gozos is elbir kb. 20000 tonnat, elfogadhato sebesseggel. Ezek utan csigalassan, emberi erovel (idealis esetben enyhen lejtos uton), siman elvihettek 800 tonnat.
ps: Kisse szomoru, hogy egy modern ember nem kepes megerteni azokat az egyszeru megoldasokat, amiket mar a regi idokben is ismertek. Nem kell misztikumot latni, csak emberi tudas, tapasztalat es jozan esz, tovabba sok turelem es munka kellett hozza hogy megepitsek ezeket az okori epuleteket.