A FERMAT SEJTÉS története
-
forrai #539 Bocs, de azok az irracionális egészek végtelen p-adikus számok, amelyek az abszolut értékükhöz konvergálnak, és műveletek is végezhetők velük. Vagyis SZÁMOK!
Nincsen ebben semmi kivetnivaló, hiszen megmutatható, hogy léteznek bármelyiküknél végtelenül "kevéssel" nagyobb, és kisebb számok is. Ahogyan az analitikában, határértékközelítésnél is.
Hogy ezek plusz még ráadásul határozatlanok is, vagyis hogy sorkifejtésük együtthatói nem csak, hogy rekúrzíven nem meghatározottak, hanem hogy ismeretlenek is?
A matematikában pont az a legszebb, hogy a közhiedelemmel szemben nem csak a legpontosabb (legmegismerhetőbb), hanem a velejében a leghatározatlanabb (inkább megismerhetetlenebb) is. Mint maga az ÉLET.
Hogyan tudnád megalapozni az algebrával a valószínűségszámítást, hogy a Langlands program teljesülhessen?
A számvektor- algebrával elképzeléseim azt is lehet majd!
Mert a számvektor algebra egy alaptételeként gondolom, hogy adott szám önmagát egészében csak első fokú műveletben reprezentálhatja.
Minden más szituációban vagy összeolvad más egésszé, vagy pedig tulajdonságaira, részeire bomlik. (Most nem akarlak emlékeztetni a szomorú végkifejletre...)
Mert a szám: mértékének és a tulajdonságainak szorzata. Ezek közül pedig azokat mutatja meg, amelyikre éppen rákérdezel. Például, amikor egy harmadfokú egyenletet megoldasz, akkor látnod kell, hogy a megoldásod nem a piaci matematematikában elvárt három egység (=1*1*1), hanem a három egységgyök. A Matematematika ugyanis nem hagyja magát megerőszakolni, ismételt próbálkozások ellenére sem! (Arra csak a matematika vevő.)
Azonban nem mindig válaszol, van amikor rejtőzködik, mondván- közöd nincs hozzá! Azonban kellő ravaszsággal, áttételesen, azokról is sok mindent megtudhatsz.
Például megtudhatod, hogy az a^3+b^3-c^3=0 egyenletnek legalább két irracionális egész megoldása van. Mert az egyik megoldás mindig normál egész kell, hogy legyen, hiszen ha 1-et hozzáadsz, akkor már vannak egész megoldásai. De mert az háromféleképppen állhat elő, tehát legalább háromféle egész megoldás- pár is van! Azokat az irracionális egészszámokat nem ismerheted, de beláthatod, hogy létezniük kell, hiszen Fermat, később én, igazoltuk azt!.
Való igaz, hogy én eddig valóban csak a prímszám kitevőkről beszéltem.
A páros és összetett számok levezetése ugyan is ismert volt, más módon. Sőt, rengeteg prímszámé is. Csak nem volt általános bizonyítás, minden hatványra.
Miért nem állítod szembe most pl. Euler parciális bizonyítását A. Wilesével? Erre én vagyok kiváncsi!
Nem gondolod, hogy Lagrange, Cauchy, és mások képességeit kérdőjelezed így meg? A. Wiles is nagy tudós, de kéhlek ahlássan...nem ő az egyedüli.
A számvektor algebrában a prímek az összetett természetes számokétól különálló csoport, mert "természetesebbek" azoknál. Így külön vizsgálatuk is indokolt.
Egyébként az elliptikus egyenletek, amelyeket WILES használt, harmadfokúak.
Ezekre felépítve a hatványösszeg algoritmust, érdekes összefüggések nyerhetők, amelyeket vizsgáltam.