739
A FERMAT SEJTÉS története
  • qetuol
    #578
    tudod mit, ne is probalkozz az "irrac. egesz" definialasaval, nem megy valahogy. probalj inkabb felirni egy ilyen szamot.
  • forrai
    #577
    572 hsz javítása (no komment...):
    3. IRRACIONÁLIS EGÉSZ-SZÁMNAK nevezhetők akkor, ha az ismertetett tulajdonságuk valamely műveleti folyamatban csak a tizedesvessző BALoldalán jelenik meg.
  • forrai
    #576
    A számítás, az adatok persze mondhatók egzaktnak. De attól nem dobsz biztosan hatost, számtalan dobás is legfeljebb csak közelíti az egzakt eredményed. Nekem ez nem elég egzakt. Ez valószínűség.
    Egzakt valószínűség.

    Csodálom, ahogy a számítógépi nyelvet kitalálták úgy, hogy bővíteni lehessen.
    A számok osztályozása viszont, bárki csinálta, (talán Dedekin) sajna nem úgy lett kitalálva. Hanem úgy, hogy a meglévő osztályok még besorolhatók legyenek, több meg úgysem lehet!
    Ezért kifogásolható az irracionális törtek és a transzedens számok jelenlegi kategórizálása.
    Ezen próbálnék most javítani, de veletek nem könnyű a dolgom...
  • SgtPepper
    #575
    >Van benne pl. valószínűség számítás is, amiben csak a számítás egzakt.
    A valószínűségszámítás egy nagyon egzakt tudomány, nem tudom miről beszélsz itt.
  • forrai
    #574
    A matematika lehet, hogy egzakt, de a Matematika nem az. Van benne pl. valószínűség számítás is, amiben csak a számítás egzakt.
    Dehát a fizikában meg ott van a kvantumfizika.
    Egy egzakt matematematika szerintem legfeljebb a piacon nyerő!
    Pont az előbb próbáltam ismételten ráirányítani a figyelmet, hogy a matematikára is megint ráférne egy kis nyelvújítás. Hiszen az egyébként is folyamatosan történik, és még senkinek nem tiltották meg (szerencsére), hogy újítson.
    Hiszen ha nem tudnám azt a szót, hogy távkapcsoló, akkor csak mutogathatnék felé! De mi van, ha azt valaki a konyhában felejtette, amelynek zárva az ajtaja? Ha nincs szavam a távnyitóra, behoznak majd helyette egy almát, vagy egy hagymás zsíroskenyeret. Vagy ami még rosszabb, magamnak kell kimenni érte.
    Fermat nem adott nevet az általa felfedezett irracionális egésznek.
    Emiatt most nekem kell kimennem a konyhába a hagymás zsiros döfiért!
  • forrai
    #573
    Azt megértettem, arra meg válaszoltam! Fél napot dolgoztam a dfeiniciókon is, mert kérted. De akkor véleményezd is, és beszélgessünk róla!

    A tárgyi hozzászólásokra csak végtelenül (bocsi, úgy belejöttem ...) vagyis véletlenül nem szoktam válaszolni.
  • forrai
    #572
    Akkor most, ha megengeded, ismertetem a munkahipotézisem. Munkahipotézis azért, mert szívesen veszem, ha "és, plusz", stb javításokat tennétek hozzá. (Ez esetben ugyanis a kollektív munkakerülés valósulna meg, ami mégis csak nagyosabb!)

    Azonban az általatok deklarált, szigorú feltételeknek sajna nem tudnék eleget tenni, mert zsigerből nem tudnék olyan sután és elégtelenül fogalmazni, ahogyan a matematika. De ha lesz stilisztikai, grammatikai, vagy műszaki-gazdasági (hogy túl hosszú) észrevételetek, akkor beszélhetünk róla.

    Előbb azonban vizsgáljuk az általatok leggyakrabban hangoztatott definiciókat (még a komplexek nélkül):

    I.1 A RACIONÁLIS SZÁMOK tizedestört alakja véges vagy végtelen szakaszos (tehát a felírásban egy ponton túl a számsorozat periodikusan ismétlődik).
    Ezt elfogadom, azzal a kiegészítéssel, hogy a racionális számok, függetlenül attól, hogy végesek, vagy végtelenek: ésszerűek, tehát MEGISMERHETŐK!)

    I.2 "IRRACIONÁLIS SZÁMNAK nevezzük az olyan valós számokat, melyek nem racionálisak, vagyis amelyek nem írhatók fel két egész szám hányadosaként."
    Az ilyen számok mindig végtelen, nem szakaszos tizedes törtek. " (WIKI)

    Ebben azt kifogásolom, hogy nem arra nyomatékosít, mint amire hivatkozik (hogy mi a racionalitás)! Mert az a gondolat, hogy ami racionális, az "végtelen, nem szakaszos"-itt hátrébb került! Nyilván a transzcedens számok miatt lett nyomatékosítva, "hogy két egész szám hányadosaként nem felírható". Azonban ez a feltétel nem meghatározó jellemzője az irracionalitás (ésszerűtlenség, megismerhetetlenség) fogalmának! Mert vannak más nem felírhatók is, és nem csak a transzcedens számok!
    Ez alapvető hiányossága a meglévő osztályozásnak, amit nem fogok tolerálni! Pont azért, hogy helyett adhassak az IRRACIONÁLIS EGÉSZ SZÁMOK osztályának! Amely osztály talán csak azért nem kerülhetett be a mai matematikába, mert nem hagytak olyan "könyvtárat" neki, ahová "menthető" lett volna?
    Amihez viszont most át kell írnom az egész klasszifikációt!

    Ajánlott definiciók (komplex számok nélkül egyelőre):

    II.1. IRRACIONÁLISOK a számjegyekkel nem felírható, s így teljességgel (pontosan) nem megismerhető számok. Nem felírhatók, mert számjegyeik számossága végtelen, és ismétléssel, vagy más megismerhető módon nem rendezhetők.

    II.2. IRRACIONÁLIS TÖRTSZÁMNAK nevezhetők akkor,ha az ismertetett tulajdonságuk valamely műveleti folyamatban csak a tizedesvessző jobboldalán jelenik meg.

    II.3Az irracionális törtszámoknak vannak alcsoportjai:
    3.1 ALGEBRAI TÖRTSZÁMOKNAK nevezhetők az olyan irracionális törtszámok, amelyek gyökei valamely algebrai egyenletnek. (jelölésük betüjel, vagy ...).
    3.2 TRANSZCEDENS (TÖRT)SZÁMOKNAK nevezhetők az olyan irracionális törtszámok, amelyek nem gyökei valamely algebrai egyenletnek. (jelölésük betüjel, vagy ....).

    3. IRRACIONÁLIS EGÉSZ-SZÁMNAK nevezhetők akkor, ha az ismertetett tulajdonságuk valamely műveleti folyamatban csak a tizedesvessző jobboldalán jelenik meg.

    4. HATÁROZATLAN IRRACIONÁLISNAK nevezhetők az olyan irracionális számok, amelyek számjegyei helyérték szerint részlegesen, vagy teljesen nem meghatározhatók. Ilyenek a Fermat azonosság megoldásai is.


    Egyéb szabályok:
    1. Az irracionális számok pontosan csak az előállításuk minden körülményét jellemző műveletek és feltételék felírásával adhatók meg, illetve másképpen jelölhetők.

    2. Az irracionális tört és egész számok olyan SZÁMOK, amelyek p-edikus felírásban a saját abszolut értékükhöz konvergálnak, és amelyekhez tetszőlegesen kicsiny különbségű nagyobb, vagy kisebb számérték létezése igazolható. Tetszőlegesen nagy értékük, és végtelen számjegyű felírásuk ellenére sem tekinthetők "jelképesen se" végtelennek. Részben megismerhetőek, tulajdonságaik vannak, egyes műveletekben, folyamatokban eredményt adnak.

    Egyelőre ez is elég, fél napig tartott. Köszönöm, hogy kértétek.
    Mint mondom, csak munkahipotézis. (Lehet farigcsálni).


  • SgtPepper
    #571
    >Ha mondjuk a mai matematika nyelve "angol"-nak nevezhető, és én egy másik, tartalmilag eltérő matematikát "magyarul" fogalmazok meg, [...] akkor nekem van igazam, és nem neked, aki azt angolul, korlátozottan próbálod csak értelmezni.


    Pontosan ezt írtam le valamelyik hozzászólásomban. A te saját univerzumodban te azt csinálsz, amit akarsz. De a saját univerzumodat ne próbáld meg ráhúzni mások által felépített univerzumokra, mert egyrészt teljesen fölösleges, másrészt meg amúgy se sikerülne.

    Ha te a saját varázslatos póniországbeli egészediet nem tudod leírni a matematika nyelvével az azt jelenti, hogy az elméleted nem fér bele a matematika tudományába.

    Nem tudom, mit értesz "koráltolt" alatt, de a matematikának pont az a lényege, hogy mindent pontosan definiál és meghatároz, ezáltal lesz egzakt tudomány. Nem véletlenül definiálnak fogalmakat úgy, ahogy.
  • armageddon666
    #570
    Akkor definiáld az irracionális egészeidet matematikailag, de úgy, hogy az ne mondjon ellent az eddigi matematikának.

    [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1284819676&no=538]#538[/URL] - erre ha jól látom nem válaszoltál egyébként.
    [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1284819676&no=501]#501[/URL] - ezt meg nem sikerült megértened több hozzászólás után sem.

  • forrai
    #569
    Ne ismételd magad! A tárgyról írj, mert a továbbiakban nem fogok itt neked válaszolni. De nyithatsz egy nyelvi topikot, ott szívesen.
    És nem kényemre- kedvemre változtatok, hanem a matematikai logikának megfelelően. Az irracionális egészek az irracionális törtek megfelelői a tizedes vessző másik oldalán. Emellett egyéb sajátosságaik is vannak.
    Tehát: irracionálisak.
    De ha jobbat javasolsz, mint nyelvtudós, megvitathatjuk. Mindenesetre okom van, hogy elnevezzem, hiszen bármi csak névvel együtt válhat valamivé, hogy az emberi tudatos világ része lehessen. Ígyhát nemcsak jogom, de kötelességem is volt, hogy elnevezzem.
    Amit meg te írsz itt, az lehet, hogy a nyelvi logikának megfelel, de a tárgy szempontjából olyan, mintha egy véletlen generátorból öntenék.
    Azért nekem sem kell mindent elviselnem, bár próbálkozom!
  • forrai
    #568
    Nem a nickedről volt szó. Hanem arról, hogy a matematika nyelvezete, a jelek jelentése folyamatosan változik. Én is megtehetem ezt, meg is tettem, mert volt rá okom. Ezt pedig meg kellett, hogy értsd, magyarázat nélkül is.
    A tárgyról beszélj tehát. Ha nincs kedved elolasni, kérdezz róla, neked is szívesen leírom.
  • armageddon666
    #567
    A mai matematika nyelve nem nevezhető angolnak. Egyszerűen a matematika is egy nyelv. Ha már ilyen párhuzamokat próbálsz vonni, akkor a hozzáértők által használt matematika az irodalmi nyelv, a tied meg afféle utcai szlenghez hasonlít, amiben a szavak jelentését kényedre kedvedre változtatod.
  • armageddon666
    #566
    Nem szükséges kielemezned minden vitapartnered nickjét, igazából fölösleges, többnyire nem hordoznak mélyebb jelentést :)
  • forrai
    #565
    Mert pl. a 666-ot a nevedben gondolom "ördögi" számnak véled, mivel az isteni szám 999 fordítottja.
    Csakhogy akkor még nem volt ismert ez a számfelírás, és pl. a római IX -nek a fordítottja is ugyanaz, a felső fele IV, az alsó fele meg IA -ra (szamárbőgésre) hasonlít.
    Így a felhasznált algebrai jelkép látszólag, és remélhetőleg valójában sincs köszönő viszonyban az általad vélt jelentésével.
    Ennyit a matematika nyelvi azonosságáról.
  • forrai
    #564
    Armageddon666
    Veled szívesen beszélnék irodalomról, művészettörténelemről, hozzászólásaid azonban itt kevéssé tárgyszerűek. (Offtopikok.)
    Van angol, van magyar, és még többszáz nyelv is.
    Ha mondjuk a mai matematika nyelve "angol"-nak nevezhető, és én egy másik, tartalmilag eltérő matematikát "magyarul" fogalmazok meg, feltételezve, hogy az jobb, mert pl. az "irracionális"jelentést nem korlátozza csak a törtekre, akkor nekem van igazam, és nem neked, aki azt angolul, korlátozottan próbálod csak értelmezni.
  • forrai
    #563
    Ezt bekalkuláltam a stratégiába, veled együtt. Egyébként olyanból, mint te, többre számítottam.
    Megtennéd egyébként, hogy a témáról írsz? Ez a hozzászólásaid néhány százalékában fordult csak elő, próbálj rajta javítani.
  • armageddon666
    #562
    De a matematika nyelve azonos, minden nyelven ugyanaz. Ez a szép benne. Az hogy te mást értesz matematika alatt, mint ami, az kizárólag a te hibád.

    Olyan dolgokra vársz cáfolatot a matematikában, amiket nem lehet cáfolni, és nem azért mert igazak, hanem mert nem a matematika nyelvén írtad le őket.
  • qetuol
    #561
    igen, rengetegen szórakoznak rajtaD.
  • forrai
    #560
    De legalább szórakoztató, amit meg te írsz, az viszont egy végtelen unalom.
    A stilus sokat számít, írod:
    "..., h majd a világ fog hazzád alkalmazkodni? cöhh"

    Továbbá:
    "jah. úgy kábé amiket eddig írkodtál, egy nagy hibahalmaz."
    Hát, ez rád igazabb.
  • qetuol
    #559
    tudom, hogy mintha a falnak mondanám, de leírom:

    "Próbáltam publikálni, többször sikertelenül."

    ezen semmi csodálkoznivaló nincs, marhaságot nem lehet publikálni, szerencsére.

    "Megértem, az én nyelvezetem nem a 20. századé,.."

    nem a századdal van a gond, hanem veled. egyszerűen nem tudod mi mit jelent, saját kitalációid vannak, és nem úgy használod a fogalmakat, ahogy a többiek. csak nem gondolod, h majd a világ fog hazzád alkalmazkodni? cöhh

    ".. és persze, hibák is találhatók."

    jah. úgy kábé amiket eddig írkodtál, egy nagy hibahalmaz.

  • forrai
    #558
    A szakmámban publikálok, most egy konferenciára készülök pl. ahol majd előadok. Egyébként tudományos munkatárs voltam egy alkalmazott kutatói helyen, ami 20 éve megszűnt. (Nemcsak nekem).
    Ma tervezéssel foglalkozom, így nem ismerem jól, és nem méltathatom a jelenlegi hazai kutatási szférát.
    Mindenesetre sokunknak, akik szívesen, és talán jól is csináltuk, nincs már helyük ott, mert amíg a tudósaink kimennek, helyettük késztermékek jönnek be.

    Nem mondható persze, hogy így nem magasabb a műszaki szinvonal. De talán mégis csak jobb lenne, ha inkább a tudósok jönnének be, és helyettük az áruk mennének ki...
    (Az áruk ugyanis ki nem állhatják a tudósokat, és ha egyet meglátnak, inkább világgá mennek...ezt hívják "export"-nak).
    Sajnos azonban, nálunk talán inkább a másik változatot preferálják?

  • forrai
    #557
    Próbáltam publikálni, többször sikertelenül. Itt is irtam erről. Nem válaszoltak, ellenőrt se találtam.
    Megértem, az én nyelvezetem nem a 20. századé, és persze, hibák is találhatók.
    De nem igaz, hogy a matematika nyelve azonos! Míg ő a "végtelenről" beszél, én a "megismerhetőségről", (felírhatóságról), amiről Fermat, és szerintem még sokáig a többi tudós is.
    A végtelen a matematikai számára talán egy semmitmondó jelkép, nekem meg létező valami, amit csupán nem, vagy csak részlegesen ismerhetek, de így is működik.
    Nem várhatom, hogy megértsék: az irracionalitás több, mint két egész szám hányadosának felírhatósága a tizedesvessző mögött.
    Vagy hogy észrevegyék: az x^3-1=0 harmadfokú egyenlet három egységgyök megoldásának kell hogy létezzen valamiféle elvi belső mechanizmusa, oka!
    És sorolhatnám!
    A matematika kb. a XVII. században elindult egy úton, és nem fordul már többé vissza. Kevés az energiája, nem tud szerte kalandozni. Ezért elfelejti a kisebb, figyelmeztető jeleket.
    Hogy pl. 1 az nem 1*1*1? Csekélység csupán, kit zavar? Azért a piacon 1*1*1=1 lehet továbbra is, nemde?
  • qetuol
    #556
    újra? mikor is publikáltál először? az a 2 link nyilván nem publikáció. a publikáció szaklapban történik, amit recenzálnak, lehetőleg Current Contents-ben.
  • forrai
    #555
    Tudom...
    Azonban mielőtt újra publikálnék, szerettem volna tesztelni, pl. itt. A. Wilesnek persze mindenki barátian segített. Én pedig itt már szinte bunyosnak éreztem magam. (...ilyen a box...).
    A honlapomon összegyűjtöttem egy csomó olyan dolgot, különféle tudományágakból, még a művészetekből, a történelemből is, ahol jól látható a "valóság", de mégse látják meg! Ott van a szemük előtt, rajta a képen, csakhogy a bedekkerek arról nem írnak? (lásd pl. Leonardo Utolsó Vacsora)
    Ezt hívom emberi tudati vakságnak!
    És ha ezek a dolgok, amelyeknek szemmel is láthatónak kéne lenni- nem látottak, akkor mi lehet a tudományokban?

    Vagy 20 könyvet szeretnék megírni ezekről, talán közülük egyetlen még sikerülhet.
    Nem hiszem, hogy a Számvektor Algebra lesz az. Ha valaki beleolvas a honlapomba, mondhat javaslatot.


  • qetuol
    #554
    ez nem publikáció. a publikáció az olyan dolog, amit rendesen leellenőriznek. nem pedig egy könyv, amit felraksz egy oldalra.
  • forrai
    #553
    Igaz, bocs
    http//:mek.oszk.hu/01800/01849
    www.megismerhetetlen.com

    Ha nem jelenik meg, majd elmúlik, és semmi baj nem lesz amiatt se. De addig is eltöltöttük az időt, ami nagyon jó!
    (Közben a Moon River-t hallgatom)


  • qetuol
    #552
    lemondtáL?? :D:DD mintha rajtad múlna, h nem jelentetik meg egy "bizonyításodat" sem. btw micsoda pech, h MO-n nincs magyar nyelvű szaklap, ahol publikálni lehetne MAGYARUL. jahogy van? bocs.
  • immovable
    #551
    Mert nem vagy képzett matematikus. Angolban pedig biztos találnál segítséget ha komolyan gondolnád, hogy jó amit csinálsz, de nehezen hiszem, hogy az.

    Küld el több szaklapnak a bizonyításodhoz tartozó számításokat, nem sok angol kell hozzá, lévén matematika. Elég egyetemes a nyelv.

    Nehezen elképzelhető, hogy Wiles bizonyításának "hibáját" csak te vetted észre és sok 10 ezer matematikus meg nem.

    A link meg nem jó.
  • forrai
    #550
    Arról meg már rég lemondtam, hogy szaklapban publikáljak. Képzett matematikusok nyelvén biztos nem tudnám leírni, angolul főképp.
    Abban reménykedtem viszont, hogy ti talán megértitek. Ám kiderült, hogy ti még képzettebbek vagytok!
    Már csak a Műszer és Irodagép Értékesítő ZRT-ben reménykedhetem. Mert az legalább MIGÉRT.
  • forrai
    #549
    Mint kiderül, semmit se olvastál, amit lehivatkoztam?
    Pedig uwu az elsők között belehányt a www/mek.oszk.hu/01800/01849 publikációmba a bejegyzésével. (Ami 4 -kötetes, és abból itt csak az I; IV. kötetek érvényesek).
    Ha siettek, amíg még van hely, ti is élvezhettek egyet ott! A lényeg- el ne olvassátok, meg se próbáljátok megérteni- hanem mindjárt a hozzászólás. Ahogyan itt is. Oké?
    Emellett a honlapomon, más emberi hülyeségek bemutatásával együtt szintén rajta van. (www.megismerhetetlen.com, Matematika, I. IV. kötetek.)

  • immovable
    #548
    Akkor eme nagyszerű bizonyítást miért nem publikálod? Mi tart vissza?
  • forrai
    #547
    Neked meg bizonyára egy japán gésa örülne, én viszont alig. (Oshite mariu)
    Arra alapozom, hogy kb. húsz év alatt, nehezen, de bizonyitottam, hogy létezik megoldás, csakhogy az NEM FELÍRHATÓ! (ugyanezt írta Fermat is).
    Vagyis nem megismerhető.
    - Mert 1= megismerhető.
    - Ez meg nem. De azért még létezik!

    Légyszíves tehát ne légy komolytalan, mint sokan mások itt (pl. én)! Méltósággal viseld, hogy te vagy ama Gedeon, legalább is, ha jól látom.
  • armageddon666
    #546
    Jól értem, hogy az egész "irracionális egész számok", meg a "végtelenek is számok, és különbözőek" dolgot, arra alapozod, hogy "nem fér ki a margóra" ?

    Ennek egy irodalomtanár nagyon örülne :)
  • forrai
    #545
    Jáj, elirtottam: inkább így jó!

    "Ott tartunk tehát, hogy a bizonyított irracionális EGÉSZEK olyan SZÁMOK, amelyek ugyan végtelen nagyok, emellett ismeretlenek is, de abszolut értékükhöz konvergálnak.
    Minthogy pedig Fermat ilyen megoldásokra utalt tréfás tételében, én pedig bizonyítottam, hogy azok valóban léteznek is, nem marad más hátra, mint elismerni, hogy Fermat felirta, és megoldotta a sejtését, A. Wiles pedig nem, illetve egészen mást."

    Innen folytathatjuk.
  • forrai
    #544
    Jáj, megjött az arma gedeon!

    De nincs igaza, mert lehetnek még ismeretlen ismertek is!
    Ennyivel vagyok kevesebb, mint Boondocks, viszont több, mint bolondocks.
  • armageddon666
    #543
    Tiszta Boondocks:
    "Vannak ismert ismeretek, ismert ismeretlenek, és ismeretlen ismeretlenek is, amikről nem tudjuk, hogy nem tudjuk." :)
  • forrai
    #542
    Immovable
    Így egy szép Bee Gees számra emlékeztetsz: "I started a joke". (Robin dala, hallgasd csak meg...)
    "...running my Hands, over My eyes..."
    Olyasmiket küldesz, amiktől csupa szépre asszociálok. Most hallgatom, és téged nézlek... Köszönöm.
  • forrai
    #541
    Ott tartunk tehát, hogy a bizonyított irracionális prímek olyan SZÁMOK, amelyek ugyan végtelen nagyok, sőt ismeretlenek, de abszolut értékükhöz konvergálnak.
    Minthogy pedig Fermat ilyenekre utalt, én pedig bizonyítottam, hogy léteznek, nem marad más hátra, mint elismerni, hogy Fermat felirta, és megoldotta a sejtését, A. Wiles pedig nem, illetve egészen mást.
  • immovable
    #540
  • forrai
    #539
    Bocs, de azok az irracionális egészek végtelen p-adikus számok, amelyek az abszolut értékükhöz konvergálnak, és műveletek is végezhetők velük. Vagyis SZÁMOK!
    Nincsen ebben semmi kivetnivaló, hiszen megmutatható, hogy léteznek bármelyiküknél végtelenül "kevéssel" nagyobb, és kisebb számok is. Ahogyan az analitikában, határértékközelítésnél is.
    Hogy ezek plusz még ráadásul határozatlanok is, vagyis hogy sorkifejtésük együtthatói nem csak, hogy rekúrzíven nem meghatározottak, hanem hogy ismeretlenek is?

    A matematikában pont az a legszebb, hogy a közhiedelemmel szemben nem csak a legpontosabb (legmegismerhetőbb), hanem a velejében a leghatározatlanabb (inkább megismerhetetlenebb) is. Mint maga az ÉLET.
    Hogyan tudnád megalapozni az algebrával a valószínűségszámítást, hogy a Langlands program teljesülhessen?
    A számvektor- algebrával elképzeléseim azt is lehet majd!
    Mert a számvektor algebra egy alaptételeként gondolom, hogy adott szám önmagát egészében csak első fokú műveletben reprezentálhatja.
    Minden más szituációban vagy összeolvad más egésszé, vagy pedig tulajdonságaira, részeire bomlik. (Most nem akarlak emlékeztetni a szomorú végkifejletre...)
    Mert a szám: mértékének és a tulajdonságainak szorzata. Ezek közül pedig azokat mutatja meg, amelyikre éppen rákérdezel. Például, amikor egy harmadfokú egyenletet megoldasz, akkor látnod kell, hogy a megoldásod nem a piaci matematematikában elvárt három egység (=1*1*1), hanem a három egységgyök. A Matematematika ugyanis nem hagyja magát megerőszakolni, ismételt próbálkozások ellenére sem! (Arra csak a matematika vevő.)
    Azonban nem mindig válaszol, van amikor rejtőzködik, mondván- közöd nincs hozzá! Azonban kellő ravaszsággal, áttételesen, azokról is sok mindent megtudhatsz.
    Például megtudhatod, hogy az a^3+b^3-c^3=0 egyenletnek legalább két irracionális egész megoldása van. Mert az egyik megoldás mindig normál egész kell, hogy legyen, hiszen ha 1-et hozzáadsz, akkor már vannak egész megoldásai. De mert az háromféleképppen állhat elő, tehát legalább háromféle egész megoldás- pár is van! Azokat az irracionális egészszámokat nem ismerheted, de beláthatod, hogy létezniük kell, hiszen Fermat, később én, igazoltuk azt!.

    Való igaz, hogy én eddig valóban csak a prímszám kitevőkről beszéltem.

    A páros és összetett számok levezetése ugyan is ismert volt, más módon. Sőt, rengeteg prímszámé is. Csak nem volt általános bizonyítás, minden hatványra.

    Miért nem állítod szembe most pl. Euler parciális bizonyítását A. Wilesével? Erre én vagyok kiváncsi!

    Nem gondolod, hogy Lagrange, Cauchy, és mások képességeit kérdőjelezed így meg? A. Wiles is nagy tudós, de kéhlek ahlássan...nem ő az egyedüli.

    A számvektor algebrában a prímek az összetett természetes számokétól különálló csoport, mert "természetesebbek" azoknál. Így külön vizsgálatuk is indokolt.
    Egyébként az elliptikus egyenletek, amelyeket WILES használt, harmadfokúak.
    Ezekre felépítve a hatványösszeg algoritmust, érdekes összefüggések nyerhetők, amelyeket vizsgáltam.