A FERMAT SEJTÉS története
-
forrai #399 Az nem baj, ha nem értünk egyet.
Hisz te magad irod, hogy a matematikában nincsenek törvények, csak törvényszerűségek, meg hogy az nem a tapasztalatra épül, hanem axiómákra. Persze az enyém is, ha nem bonyolódok bűnös vitába, hogy mi az axióma?
Az axióma szerinted, lefordítva: a matematika törvénye!
Nos akkor én nem új törvényt, hanem egy új axiómát hozok- az egyediséget.
Ami persze a vektoralgebrába implicite megvan már. tehát nem is új.. Csak a számokra is kiterjesztve ez egy új, egx "számvektor-algebra".
Akkor mi a bajod vele?
Csak az, hogy ezt én mondom, nem egy szakállas kafferbivaly, nagy szerszámmal?
Miért nem próbálsz erről levelezni velem?
Soha nem volt és nem lesz a Matematika pusztán logikai építmény, legfeljebb az a matematika, ami most épül, az lehet majd az..
Százévek óta küszködnek, hogy a matematika ágait valahogy egymásra építsék: prof. R. Langlands is ezt a célt támasztotta néhány évtizede. A. Wiles is éppen ebben, és nem a Fermat sejtésben ért el eredményt.
Ráadásul éppen idejében, mert a Wolfskehl díj 2007-ben lejárt volna, ő meg 10 évvel előbb meglett! Minő szerencse- 400 évig nem ment, most meg hirtelen...
És egyetlen matematikus se tudja megcáfolni, olyan bonyolult, és persze biztos jó is.
Én cáfolom, hogy az a Fermat sejtés, mert azt én is megoldottam, de másképpen, ahogy szerintem Fermat elsőnek.
De én nem vagyok matematikus, és ha Te azt mondod, hogy az az elfogadott megoldás is jó, és hogy az 1*1*1 is az alaptétel miatt jó, vagy rossz (aminek a kérdésemhez ugyan köze nincs), akkor haptákba vágom magam, és retyerálok (vagy hogy is írják?).