A FERMAT SEJTÉS története
-
forrai #368 A képletedben semmit nem értek. Miből származtatható a nevező? Alma a négyzeten? Hogyan értelmezhető fizikailag? Számszerűen persze létező.
A forrását belinkelhetnéd? Esetleg magyarázd el, megköszönném.
Hiszen tanulok szívesen.
Az algebra alaptörvénye szerintem hiányos, a multiplikáció benne értelmezhetetlen.
Ezt nevezem piaci egyszerűsítésnek. Az egyediségi törvény szerint ugyanis nem létezhet a szorzatban két azonos változó! Maga a multiplikáció hamis! Belőled sincs két egyforma. A fogkefédből van ezer egyforma, mégis mind külön tulajdonságokkal rendelkező, körülhatárolható, névvel nevezhető, és rendeltetéssel bíró egyed!
Amely nem lehet egyszerre a szádban, és egy elefántéban, legalább is azonos végével. (Kivéve, ha az elefánt éppen falatozna).
Ezt a legfontosabb (ám ismeretlen) természeti törvényt ignorálja az algebra alaptörvénye.
Ezért rendelhet az algebra azonos számokhoz egy eltérő tulajdonság- vektort, vagy tesz látszólag azonossá olyanokkal különbözőket.
Az (X-a) elemek tehát valójában (X-q(n)*a) alakúak kellene legyenek, ahol q(n) az adott hatványú egységgyök, amely más csoportba sorol bármely változót.
Valójában ez okozza az x^3-1=0 egyenlet eltérő eredményeit.
A "számvektor algebra" ezt a metrikát vizsgálná, ha megcsinálnám.
Szabályai eltérőek, szűkebbek, mint az algebráé.
S így bizonyos kérdések fel sem merülhetnek, mert értelmetlenek benne.
Pl. a Fermat sejtés.
Amit A. Wiles végül NEM oldott meg!
Ő elismerésre méltóan egészen mást oldott meg. Az alap azonban, aminek a bezárását végezte, amelyet mást talált ki, nem ő- az nem létező. És nem is esik arról szó. Ez nem fura?