A FERMAT SEJTÉS története
-
forrai #353 Az algebra maga adja meg a választ arra, mi tehető, és mi nem! Csak nincs fülünk hozzá hogy meghalljuk:
" Hogyha egyszer egyszer egy az egy,
Egy miért nem egyszer egyszer egy?"
(saját eposzom)
Magyarra fordítva ez egy kérdés:
Az x^3-1=0 egyenlet megoldása miért nem 1x1x1, hanem a három harmadfokú egységgyök?
Ugyanez a fizikai térfogatra fordítva:
V=4(PI)/3* r^3 m3
Ilyen nincs a vektortérben!
A vektortérben:
V skalár= R2xR3*R1
Vagyis három merőleges helyvektor vegyes szorzata, amelynek előjele a sorrendtől függ, és amelyek gömböt a határozatlanságuk miatt alkotnak.
Egyáltalán, határozott- önmaga bárminek csak első fokon lehet!
Minden más hatvány és gyök annak csak leképezése, részegysége: tulajdonsága.
Mert bármely szám: minőségének és a mennyiségének szorzata.
Csakhogy a matematikában a minőség és a mennyiség is egyformán számként írható fel.
Ezért nem szerepelhetne az algebrai egyenletben ugyanazon változó ismételt szorzata (alma a négyzeten)!
Ez az "Egyediségi törvény" ősi filozófiai alapja, amelyet a logikára felesküdött matematika ma hírből sem ismernek.
A fizikai térfogat is kompatibilis kellene hogy legyen a matematikai vektoriális megfogalmazásával, ami azonban jelenleg lehetetlen, mert a számvektor algebrát még nem csináltam meg, és valszeg nem is fogom. Ahhoz ugyanis beláttam, még sok spenótot kellene egyek, de nekem azt nem szabad. Valakinek majd szabad lesz, jó étvágyat hozzá.
Jelenleg viszont mindenki elfogadja a skalár felírást, hogy r^3, ami egy piaci egyszerűsítés, és teljesen félrevitte a fizikát is, a gravitáció, a tehetetlenség értelmezhetetlenségét is okozva.
Hát akkor definiáld a vektorok hatványozását, osztását, és gyökvonását, és a logaritmus keresését, hiszen használod!
Addig is gyakoroljuk a kiskorunkban jól bemagolt:
-Egyszer egy az egy,
-Kétszer egy az kettő
-Kettőször egy az kettő stb.