A főszereplő ugyebár II. Aerys, a regnáló Targaryen király, és elsőszülött fia, Raeghar herceg. A herceg hamar lovag lett, illetve Dragonstone (Sárkánykő) ura, ám férfivá érve nem volt leánytestvére, akit elvehetett volna (ez egyébként szokás volt a Targaryen-eknél), így aztán Elia Martel-t vette el (a Martel ház még nem szerepelt a sorozatban), aki szült neki egy lányt (Rhaenys) és egy fiút (Aegon), ám mindkét szülés nagyon problémás volt, és Aegon megszületése után Elia nem tudott több gyereket szülni. Raeghar boldogtalan volt házasságában, és egy Harrenhal-i tornán szemet vetett Lyanna Stark-ra (aki hozzávetőleg 14 éves lehetett ekkor). Lyanna volt a legfiatalabb Stark, a testvérek közül a legidősebb Brandon volt (a Wild Wolf / Vad Farkas), utána Ned (a Quiet Wolf / Csendes Farkas) és végül Benjen Stark (a "Pup" / vagyis Kölyök). Lyannát azonban Raeghar hozzávetőleg egy év múlva elrabolta.

Ez feldühítette a Starkokat és a Baratheon-okat (Robert Baratheon-nak volt szánva Lyanna). Brandon Stark néhány nagyúrral együtt King's Landing-ba lovagolt, hogy Raeghar-t felelősségre vonják. A király azonban ezt árulásnak tekintette, és Lord Rickard Stark-ot illetve Brandont halálra ítélte. A Starkok harc általi igazságszolgáltatást követeltek (Trial by combat, ahogy Tyrion szabadult anno, mikor Bran megvívott helyette). Aeghar megadta ezt neki látszólag, és hagyta, hogy felvegye a páncélját - majd egy máglya fölé függesztette, mondván, hogy az ő bajnoka, akivel Rickardnak meg kell vívnia a tűz. Brandon kénytelen volt végignézni, ahogy apja elevenen megég, nyakán egy kötéllel, amit egy szerkezet egyre szorosabbra húzott, ahogy mozgott, az előtte heverő kardját igyekezvén elérni, hogy apját kiszabadítsa, Brandon megfojtotta saját magát.

Itt egy kicsit eltér a sorozat emlékeim szerint, ugyanis Jamie elmondása szerint a trónteremben égették halálra páncéljaikban Rickardot és Brandont, miközben 500 férfi (vagy ember) nézte végig az egészet.

Akárhogy is történt, II. Aerys az árulásban részesnek nevezte meg Robert Baratheont és Eddard Starkot is, fejüket követelve. Jon Arryn-ra volt bízva a két fiatal (nevelőapjuknak tekintették mindketten), ő pedig a király kérése (parancsa) ellen döntött, és a Stark, Baratheon házak mellett az Arryn ház is fellázadt a király ellen, majd a Tully-k is csatlakoztak.

A lázadás hat meghatározó csatája:


Zöld: Baratheon erők vonulása
Fekete: Targaryen erők vonulása
Barna: Tyrell erők vonulása
Szürke: Stark erők vonulása
Piros: Lannister erők vonulása

1.: Battle of Summerhall: A Baratheon lázadó hadsereg Robert vezetésével egy nap alatt három royalista (királyhoz hű) ház seregét verte meg (Cafferen, Fell és Grandison).
2.: Battle of Ashford: Robert Viharvéget (Storm's End) Stannis-ra hagyta, és elindult nyugatnak, hogy a royalista Tyrell-ek ellen vonuljon, akik a dél legnagyobb seregét tudták magukénak. A csata jóformán ki sem tudott alakulni, mert az első megütközések folyamán a fő Tyrell erők nem értek még oda, Robert viszont látva a jelentős túlerőt visszavonult, míg a Tyrell erők zavartalanul elindulhattak, hogy megostromolják a Baratheon-ok fővárosát, Viharvéget.
3.: Battle of the Bells: Az észak felé tartó Robert csatlakozni akart a Starkokhoz, Tully-khoz és Arryn-okhoz, de a royalista erők a Jon Coddington, a King's Hand (Király keze) által vezetve a városba "zárta" a Baratheon erőket, és elkezdték a lakosság által bújtatott Robert felkutatását. Ám még mielőtt megtalálták volna, megérkeztek a Stark és Tully erők, és a városban hatalmas csata kezdődött meg, ám Coddington látva a túlerőt, visszavonulás mellett döntött. A király ezt árulásnak tekintette, és Conningtont száműzte, földjeit elkobozta. Ez később nagy hibának bizonyult, és mikor a király rájött, hogy mennyire alábecsülte a felkelőket, Barristan Selmy-t, a királyi őrség vezetőjét a területre küldte, hogy összeszedje a maradék royalista erőket, hogy a végső, döntő csatába vezényelje őket.
4.:Battle of the Trident: Miután II. Aerys végre realizálta, hogy a Baratheon felkelés milyen veszélyes is lett, mindent megtett, hogy döntő csapást mérjen rájuk. A mintegy 35,000 fős felkelő sereg ellen nehézkes volt viszont kellő mértékű erőt összeszedni. Selmy sikeresen összeszedte azt, ami Connington erőiből megmaradt, és a Targaryen sereget a 10,000 Dorn-i (Martel) katonával erősítette meg, emlékeztetve a Martel-eket, hogy Elia által ők sem maradhatnak ki. A royalisták számára roppant mód hiányzott a Viharvéget ostromló Tyrell erők, illetve az azt blokád alatt tartó Redwyne flottája. A felkelők oldaláról a Frey-ek hiányoztak, akik csak a csata után értek oda, ezért a Tully-k legnagyobb zászlóhordozóját megalázó módon átkeresztelték "Elkésett Frey"-re (ezt emlegette fel Lord Frey is az S3E10-ben). Szitén hiányzott a Lannister sereg, akiket a király hívott fel a korona védelmében. A csatában azonban megjelent végre Raeghar, aki eddig Lyannával töltötte az idejét a Tower of Joy-ban (~Élvezetek Tornya). A Baratheon/Stark verzió szerint Raeghar megerőszakolta Lyannát, míg a Targaryen (és Barristan Selmy) verzió szerint Raegar fülig szerelmes volt a lányba, és semmi ilyesmi nem történt (más kérdés, hogy e szerelem miatt robbant ki a felkelés...). A harcban végül is 35,000 katona volt a felkelők, és 40,000 a royalisták oldalán, ám a csatát a felkelők nyerték meg, melynek részeként Robert Baratheon és Raegar Targaryen is megküzdött egymással. Robert harci pörölye szétszakította a herceg páncélját, és megölte azt, ugyanakkor viszont Robert is súlyosan megsérült.
5.: King's Landing: Robert sérülése miatt Eddard Starkot bízta meg azzal, hogy Királyvárat bevegye, amelyet elviekben már csak pár ezer Targaryen katona védhet. Azonban Ned előtt ért oda Tywin Lannister, 12,000 fős seregével. Ahogy már korábban írtam, a király elsőre nem tudta mire vélni a dolgot, Varys figyelmeztette, hogy nem lehet megbízni a Lannisterekben, míg Pycelle nagymester (aki a Lannisterek pártfogoltja volt) azt hajtogatta, hogy Tywin királyvárat jött megvédeni. A király Pycelle-nek hitt, és hibázott. A kapun beérő Lannister erők lemészárolták a védőket, Gregor Clegane (a Hegy) megerőszakolta és megölte Elia Martel-t, a herceg feleségét, és megölte két gyermekét. A király azt parancsolta az egyetlen ott maradt királyi testőrnek, Jamie Lannisternek, hogy hozza el apja fejét, míg a pyromantájának (és jelenlegi Király kezének) azt parancsolta, hogy a Wildfire-vel (futótűz-nek nevezték) aláaknázott várost lobbantsa lángra. Jamie levágta a pyromantát, és megölte a királyt, de nem volt hajlandó eldönteni, hogy ki legyen az új király (megnevezhette volna Apját is). Mikor Ned Stark odaért, a trónon ülve várta, hogy eldőljön, hogy ki lesz az új király. Végül Robert Baratheont nevezték ki az új királynak, Jon Arryn lett a Király keze.
6.: Viharvég ostroma: Stannis Baratheon helyzete eközben kétségbeejtő volt, már nem csak a lovakat, de a kutyákat, macskákat és patkányokat is megették a városban, mégsem tört meg. Az éhhaláltól végül Davos Seaworth mentette meg, aki sózott halat és hagymát csempészet be a blokádot kijátszva. Mikor észak felől feltűntek az új király seregei Ned Stark vezetésével, a Tyrell-ek levonták a Targaryen-ek zászlóját, és kvázi megadták magukat.

Ez után történt az, hogy Ned Stark hat megbízható fegyverforgatójával ellovagolt a Tower of Joy-hoz, ahol még három élő (és már halott királyukhoz hű) királyi testőr őrizte Lyanna Stark-ot. A harcban csak Ned és Howland Reed maradt talpon, de már csak a vérben fekvő Lyannát találták meg (nem tisztázott, ki ölte meg, de kvázi két lehetőség van, az egyik szerint a királyi testőrök egyike szúrta át, a másik szerint önkezével vetett véget életének), Lyanna utolsó kívánságáról nem sokat tudni, de az biztos, hogy Ned megígért neki valamit.

Ezzel a lázadás véget ért. Robert Baratheon lett az új király, de keserédes volt számára a számadás, hiszen kedvese, Lyanna meghalt. Dühében azt parancsolta, hogy a Targaryen-ek írmagját is ki kell irtani. Ugyanakkor Jon Arryn tanácsára megbocsátott a Tyrell-eknek, a Lannisterekkel jó kapcsolatokra törekedett, sőt, elvette Cercei Lannistert. Ned Starkot kinevezte az Észak őrzőjének, Tywin Lannistert a Nyugat őrzőjének, Jon Arryn volt a Kelet őrzője, míg a Dél Őrzője maradt Mace Tyrell.

A Targaryen-ek helyzete egyébként elég reménytelen lett a polgárháború végére. Viserys herceg, aki immár trónörökös lenne elméletileg, édesanyjával, a terhes Rhaellával Sárkánykőre menekült még Királyvár ostroma előtt. Rhaella azonban belehalt kislánya, Daenerys születésébe. A két utolsó Targaryen jobb hijján a Szabad Városokba menekült, utolsó megmaradt támogatójuk, a Martel család pedig bár egy rövid ideig még dédelgette azt a tervet, hogy Viserys nevében Robert ellen vonulnak, végül megbékéltek az új királlyal.