Lehet az a baj, hogy legtöbb embernek tudat alatt tiltakozni kezd az agya, ha egy szemrevaló szimpi szöszi átmegy ámokfutóba és nőket, gyerekeket kezd gyilkolni. Ilyet még nem olvastunk a történelem lapjain, nem láttunk az életben. Ha egy alacsony, Chaplin bajszos bácsiról lenne szó, már az elején gyanakodnánk. Miért tenne ilyet egy ennyire cuki, szerethető színésznő által játszott szereplő. A mesék végén mindig a herceg oldalán köt ki, és boldogan él amíg meg nem hal. Az élet által sebesre korbácsolt lelkünk gyermeki része a történet végére mindig megkapja a gyógypuszit. Szegény kedvencünk nem szenvedett hiába oly sokáig, végül elnyerte a boldogságot. Erre jön a GOT és beletenyerel ebbe az álomvilágba. Megszerettet egy csomó karakter, majd váratlanul megöli néhányukat. Újra és újra megteszi, mire megtanulom, hogy ez így sokkal érdekesebb. Izgatottan várom a végkifejletet, hátha ott is fel meri rúgni a Hollywood Happy End-et. A sokunk által kedvelt, boldogság befutó Dany-t a GOT daráló őrületbe, majd a másvilágra küldi. Jóóóóóó! Viszont a Happy End-et már nem meri megpiszkálni. Kár! Csak megkapjuk azt a gyógypuszit. Remélem a GOT utolsó évadának rossz kritikáit nem értik félre a könyv és forgatókönyv írók. Bátran rúgják fel a klasszikus történetvezetést, a kliséket. Nem csak fekete-fehér karaktereket akarok látni. A "jók" korrumpálódhatnak. Nem kell mindig Happy End. Legyen néha világvége. A bukás sokszor katartikusabb mint a győzelem. Sokkal jobban tetszik, ha több, érdekesebb, szerethető karakter feszül egymásnak, érthető és elfogadható motivációval. Kell a tökömnek egy 100. Arthur király, már a címben elspoilerezett végkifejletű történettel. Kérek még több ilyet, mint amilyen a GOT :)