#536
"És valamiért a mutálódás durván ősztől februárig erőteljesebb, mert ugye akkor kapja meg több ember az influenzát, valamint a halálos mutációk tél vége fele vagy mikor támadnak, mert valahol február környékén hal meg a legtöbb ember?
Erről van szó?"
1. Hidegben a szervezeted arra is energiát kell fordítson, hogy a megfelelő hőmérsékletet megtartsa, így gyengül az immunrendszer.
2. Télen kevesebb pl. a teljes értékű növényértéki táplálék, és kevesebbet iszunk például
3. Télen kevesebbet mozgunk, mint a melegben, kevesebbet izzadunk például, ...
4. A nagyobb hideg-meleg különbségektől, légkondiktól kiszárad a nyálkahártya, sokkal könnyebben jutnak be a szervezetbe a kórokozók, amik megfelelő állapot esetén kevesebb eséllyel.
5. Hidegben, rossz időben többet vagyunk olyan helységekben, ahol sok ember gyűlik össze, olyankor több ember megy pl. vásárolni is, kevesebben döntenek úgy, hogy legyalogolnak adott távot :-)
Ezen okokból télen az ilyen influenza szerű vírusok, és egyszerűbb baktériumok is (amiket ezek miatt hívunk megfázásnak) jobban terjednek.
"Placebohatás? Évekig próbálkozok különféle módszerekkel, egyiknél se működik a placebohatás, majd hirtelen, az egyik szernél, mely valóban változást hoz, ott elkezd működni? Hogy van ez?"
Ha mindig csak egyetlen egy dologgal próbálkozol, és ügyelsz arra, hogy semmilyen más változás ne legyen hatással a dologra (még a táplálkozás is ugyan az legyen teljesen), akkor van esély arra, hogy az adott dolog hat, de még akkor sem lehet kizárni a placebohatást. Ha már úgy álsz hozzá, hogy "lehet, hogy hatni fog", akkor már valamennyire érvényesülni fog.
#536