• remark #451
    "A tudomány önzetlen és hallatlanul szerény."

    A definíció szerint.
    Van egy definícióm nekem is: "A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait."

    Ezek szép gondolatok, de mi lenne ha a valóságról beszélgetnénk?

    "A tudósok egymást segítik, és helyreteszik, ha hibáznak. Hosszasan magyarázhatnám a hosszú verziót, de inkább a tövedet adom át: a tudományos művek töredék annyit fizetnek, mint az áltudományos írások, így nincs értelme ebből pénzt keresni. Akkor nics értelme hamisítani."

    Ezt nem hiszem el neked.
    Az tudom, hogy a valódi tudományos munkából nehéz megélni. (Például a valós tudományos eredmények egy részét nem hogy nem fizetik meg, de áltudományosnak minősítik, ennyire nincs érdekelve senki, hogy ezeket az eredményeket felhasználja a társadalom.) De azt is tudom, hogy nagy az igény pl. az egyes cégeknél arra, hogy bizonyos elképzeléseket a tudományos intézményrendszer tudományosnak minősítsen. Pl. hogy egy gyógyszer hatásos az X betegség ellen, és nincsenek komoly mellékhatásai. Ez minden pénzt megér, és bizony ez is tudomány!
    Tehát gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy az számít tudományosnak, ami a tudományt finanszírozó érdekcsoportok számára hasznos, ha tudományosnak minősül. Ez a rendszer így egyben az az intézményrendszer, amiről beszélek.

    "Ez az áltudomány. Egely György, Spanyol Zoltán, ezotéria, asztrológia, homeopátia, mentalisták, életérzékelők, motorteljesítmény-fokozók, vízkereső pálcák, gázfogyasztás-csökkentő mágnesek, pí víz, biorezonancia gépek, gyógyrezgésű kristályok. Igen, van kereset, és van kínálat. Ez az áltudomány."

    Kíváncsi lennék ezek közül hány dologgal van neked saját tapasztalatod. Meglepődnél ha tudnád, hogy a tudomány által lefedett világon kívül is van élet.
    Egyébként meg mi az áltudomány definíciója? Hogy nem tudományos? És? Nem is akar tudományosnak látszani, szimplán leírja a valóságot, úgy ahogy azt látja. Ha a dolog működik, akkor az a valóság. Mert ahogy a tudomány esetében is, az "áltudomány" esetében is a puding próbája az evés.
    És az evésnél bizony az derül ki, amit NEXUS6 tökéletesen leírt. Csalók mindenhol vannak, és ugyanígy értékes információ is származhat innen is, meg onnan is. Csak azért, mert az egyiket hazugságként DEFINIÁLJUK, a másikat meg IGAZSÁGKÉNT (mert megvan ennek kierőszakolásához a kellő hatalmunk avagy pénzünk), attól még nem lesz az egyik hazugság, a másik meg igazság.

    "Szerinted mi a valóság? Vámpírszellemek kószálnak a félistenek mezején? Egyébként a kísérletek azt támasztják alá, hogy igen, a modell töretlenül közelít a valósághoz."

    Az életre van már modell? Es töretlenül közelít a modell a valóság felé? Ne nevettess! Legjobb esetben is egy fényév választja el a kettőt.

    "Egyáltalán tudod, mi a definíció definíciója?"

    Tudom. Mikor meghatározzuk egy szó jelentését. A tudomány is egy ilyen szó, pár ember alkotott egy definíciót rá, hogy a tudomány most ez lesz, mert ez jó meg hasznos dolognak tűnik. Ahogy a demokráciát is meghatározták, meg a kommunizmust. Nem valami valós dolgot írtak le, hanem egy fogalmat alkottak, elvek meg elképzelések alapján.

    "De hivatásában a tudós egyéb emberi jellemzőt elégít ki: a kíváncsiságot."

    Remélem ezt a tudósok is tudják. Hogy a kíváncsiságukat elégítik ki. Remélem soha nem is állnak meg, mikor kíváncsiak, és átgázolnak a világ összes többi törvényszerűségén, beleértve azt is, hogy az erőforrások felett bizony nem õk rendelkeznek.

    "Vagyis léteznek olyan emberi funkciók, amik a létfenntartáson kívül vanak, de motiválnak a tudomány előremenetelében: a kíváncsiság kielégítése a megismerésen kersztül, és az alkotó öröme."

    Léteznek. Na és? Annyit sikerült eddig bebizonyítanod, hogy a tudomány akár működhetne is. Igen, ezt eddig is tudtam. Most azt bizonyítsd be, hogy a tudomány tényleg működik is.