• fortresscomm
    #58
    A második (figyelem: a második!) bekezdéseddel többé-kevésbé egyet is tudok érteni. Sok igazság van benne, akárhogy is kapálóznak ellene egy páran.
    A lényeg, hogy már nekem is baromi unalmas ez a mérték nélküli pedofílozás. Okkal, ok nélkül, jövet-menet elő lehet kapni ezt a "hálás" témát, amire "kötelező" ordítva, habzó szájjal ugrani. Mert ha nem, egyértelműen az vagy te is. Pont, mint a fasisztázás, antiszemitázás, magyarkodás... (És most nehogy valaki azzal jöjjön, hogy összehasonlítom a fentebb soroltakat a pedofíliával, mert nem azt tettem! Csak mint jelenségeket, és FEGYVEREKET hasonlítottam össze!)
    Nem tudom hány harmincas-negyvenes (férfi) van köztetek, de próbáljatok meg mosolyogni az utcán vagy egy játszótéren egy aranyos kisgyerekre! Azokat a tekinteteket nem fogod zsebre tenni, amiket kapsz, az biztos! Megsimogatni az arcát, vagy rákacsintani meg se próbáld, mert ott helyben meglincselnek. Pedig egy bizonyos kor után bizony előjön a (normális) emberből a nagypapa-hangulat, olyan szívszorítóan aranyosak. De manapság ezen érzések kimutatását már csak egy nő teheti meg!
    És miért? Mert ebben a (pedofil) kérdésben is átestünk a ló túloldalára, és már több kárt okozunk az állandó kiabálásokkal, mint "elijesztő hasznot"!
    Egyébként egy másik hsz-re: Igen, ezek beteg emberek (rendellenességgel élők, ahogy a homokosok is! Bizony, bizony, ők is!), tehát nem gondolom jó megoldásnak a "követ nyakba" módszert. Viszont a gyógykezelés sem megoldás, mert nem gyógyítható - egyik sem! Mi a megoldás? Halvány fogalmam sincs.
    A hírben szereplő iskola bűnöseit pedig böribe. Ez nem lehet vita tárgya!