National Geographic Channel-en
  • forrai
    #136
    Mert ne feledjük: a középből kifelé haladva a maximum gyorsulás zónájáig nem csak a visszahuzó gyorsulás, de a kifelé hajító, akkor még igen nagy centrifugális gyorsulás is nőt, mérsékelve a vonzást! A maximum gyorsulási zóna után pedig a vonzás jelentősen lecsökkent, míg a centrifugális gyorsulás hatványozottan- a sugárral, és a forgási sebességgel is nőt! Onnantól kezdve már nem volt akadály- mint a parittyakő, úgy vágódott ki az Anonymus 1! Hogy nem pont az ekliptikán, az a tengelyirányú elektrománeses erők miatt lehetett csak. E miatt hajlott el az ekliptika a galaktika fősíkjától.
    A későbbi gázbolygók már nem a középből, hanem a maximumhely utánról is indulhattak. Gázbolygóink összetétele a Napnak arra a zónájára jellemző, ahonnan indultak, és ahol áthaladtak. Ugyanigy a belőlük született szilárd bolygóké is.
    Ezek érdekes vizsgálatokat jelentenek. Senkinek nincs kedve arra, hogy a föld összetétele melyik gázbolygóéhoz közeli?
    A Jupiter 300x, az Uránusz csak 15x nehezebb. A Szaturnusz meg 100-szor.
    Talán mégis a Szaturnusz, vagy a Jupiter fia lennénk?
    Képzeljük el, hogy a 7-800 km/s sebességü Jupiter ~120 Mkm-távolságra néhány hét, hónap alatt jutott el. Addig hűlt le annyira, hogy a légkörében elkezdődött a fémek, szilárd anyagok kondenzálódása. Miközben igen gyorsan forgott is! Ezen a határon a Nap vonzása még igen erős! Ott talán 120 Mkm-re a Naptól fűzödött le a Föld, alakult gyorsan hűlő, Nap körül keringő bolygóvá. Eközben vált le róla ugyanúgy a még folyékony Hold, és számtalan törmelék.
    Ezek elkezdtek keringeni egymás körül, míg a szülőbolygó elszáguldott állomáshelyére. Fűzérben követték őt a később kondenzálódó jég, és legvégül a metán bolygók.
    Ezek némelyike a szinkron pályánál szétolvadt.

    És valamennyi elkezdte lassú árapály vándorlását a jelenlegi pályájáig. A Föld 20-30 mkm-t távolodhatott, míg a Hold tőle csak 250-350 e km-t.

    Volt több szilárd bolygó is, de amelyek a Naptól csak 20-25 Mkm -re kondenzálódtak, már visszazuhantak belé, növelve a szilárd komponens részarányt benne.

    Csodálatosan mozgalmas ez a keletkezés történet.
    Nem a világegyetem a szélsőséges, hanem a mi Napocskánk.