A hibrid hajtásnak nem kisebb a fogyasztása hosszabb távon, mint egy ugyanolyan motorral szerelt normál autónak. Csak hogy rövidebb távon, úgy pár tíz kilométeren belül nem csak a belsőégésű motor szolgáltatja a teljesítményt, hanem az éjszaka feltöltött akku is. De ha mondjuk egy Budapest-Miskolc útról van szó, akkor már úgy Gödöllő magasságában kifogy a szufla az akkuból, és marad a kis belsőégésű motor. Azaz felugrik a fogyasztás, és lecsökken a kocsi sebessége, mert egy ilyen nehéz dögöt nem tud egy ilyen kicsi motor hajtani(általában csak 1,4-es motort építenek be egy legalább 1,5-2 tonnás szerkezetbe). Merthogy egy hibrid autó úgy másfélszer nehezebb, mint az eredeti normál, a plusz alkatrészek miatt.
"Gondolod hogy bonyolultab 2 tekercs/ villanyomotor vagy generátor, néhány akksi egy egyszerű egyenirányító és inverter, mint 4 dugattyú jó tömítésekkel, szelepekkel, hűtőrendszerrel, fogaskerekekkel, tengelyekkel, csuklókkal, kenőrendszerrel? Hát nem hiszem"
Csakhogy a hibridben mind a kettő benne van, ha nem tudnád. A belsőégésű motorra van kapcsolva egy generátor, amely árammal látja el az elektromos részt. Két rendszer egymás mellett, nem hogy dupla, hanem tripla meghibásodási veszély.
"nem véletlenül találsz alig néhány dízel-hidraulikus mozdonyt azt is kis teljesítményre, és jóval több dízel-elektromos nagy teljesítményűt... igen azért mert az utóbbi jóval egyszerűbb és megbízhatóbb."
Más teljesítménykategória. A dízelmozdony ritkán párszor tíz kilowattos, de amelyik csak ennyit tud, az nem is hibridmeghajtású. A nagyobb teljesítményűek viszont azért azok, mert ekkora teljesítményt már jobb elektromos úton átvinni.
Arról nem is beszélve, hogy az elektromos motornak sokkal jobb a vontatáshoz a fordulatszám/nyomaték karakterisztikája. Példának ott van a MÁV M61 NOHAB-ja.