Shogun 2 Total War
-
Yag #974 Nekem az a tapasztalatom, hogy a Shogun 2-ben nem is érdemes összevonni a sebesült/megfogyatkozott katonákat. A retrainer direktben hiányzik belőle és valóban lassú az utánpótlás. Valamikor 1 valamikor meg 2 kereszttel jelölik hogy mennyi ember jön körönként pótlásban. Azért sem érdemes összevonni, mert szintlépést a hasonló egységeknél nullázza.
Ha van három Yari Ashigaru egységem és harc végére az egyik szintet lép és összehúzom a három egységet és kettő lesz belőle akkor a szintet elveszti. Ezért nem szoktam összehúzni az eltérő szintűeket csak az azonos szintűeket vagy azokat sem csak hagyom őket feltöltődni. A sérült csapatokat hátrahagyom de a várakban képzek új alap egységeket amikkel feltöltöm a sereget és tovább küldöm a következő tartomány felé. A hátrahagyott egységek pár kör alatt feltöltődnek és mire egy következő csata lezajlik jó eséllyel a hátrahagyottak feltöltődnek és utánpótlásként csatlakozhatnak a fő sereghez. Ha jól kombinálom, akkor 2-3-4 stráfos katonákat lehet egy idő után a sereg után küldeni.
De van egy gyorsabb izmos alap sereg építs is.
Egyszer az ellen seregét használtam alap seregnek.
Az egyik ellenséges sereggel a következőket csináltam. Egy 20 egységből álló Yari és Bow 4 stráfos sereg vereséget szenvedett tőlem. A maradék úgy 6-7 egység volt. Vezetőjük már nem volt mert a csatában elesett. Nindzsával demoralizáltam őket. Megkörnyékeztem Monk-kal, ők elbizonytalanították a sereget. A Matsuke meg lefizetve átcsábította hozzám a 4 stráfos Ashigarus és Bow csapatokat kb 3600ért. Pár kör alatt feltöltődtek a veszteségek én meg a lovasságot és képzett szamurájokat mellérakva egy olyan ütős sereget kaptam ami csak tovább fejlődik és vágja az ellent rendesen. Csatában sokáig tartott volna 4xp+ -t hozzátenni ennyi katonához. A képzési fán mire kiépítem erre a szintre a technologiámat hogy így jöjjenek ki a kaszárnyából az is jó pár kör lett volna még. Így gyorsabb.
A vazallus állapottal viszont csínján kell bánni szerintem. Egy várost tettem vazallussá ugyebár. Lett vele kereskedelmi egyezség military stb. Ezt kb 15évig csinálta. Majd eltünt a vazallusi státusza és csak szövetséges és kereskedelmi partner maradt. Tehát vagy csak 10-15évig lesz valaki vazallus ha nincs más családi kötelék vagy figyelni kell és nem lehet "megbízni" a vazallusokban mert akár el is árulhatnak egy idő után.
Ha valamennyire a történelmiséget szeretném alapul venni (ami hülyeség mert ez csak egy játék) de lásd Shogun történet Carwelltől akkor ez akár érthető is lehet és semmi extra nincs ebben. Aki ismeri a történetet tuja, hogy a korabeli Japánban a Daimjók nem bíztak 100%ban a vazallusaikban. Nem véletlen ezért is voltak az igen bonyolult keresztbe házasodások hogy ne is akarjanak trükközni. Megint elővettem a könyvet és elkezdtem olvasni vele párhuzamosan nézem a filmet is hogy minden részlet pontosan illusztrált legyen a jobb értés miatt, és látni hogy Toranaga is kő keményen modellezik a vazallusai között. Egyikben se bízik. Ahogy mi sem a gépben. De ez tök normális. Oké hogy a Shogun csak egy fiktív történet valamennyi történelmi hivatkozással de jól tükrözi a lehetőségeket akár a játékban. Azzal az opcióval hogy az AI egyben a vazallus is fennmarad a váratlanság lehetősége, hogy akár át is állhat mert elárul valamiért. Ahogy a filmben is megtörtént. A könyvben jóval részletesebb a diplomáciai részletei a történetnek így jobban meg lehet érteni a karakterek motivációját.
Eleinte furcsa és bosszantó volt nekem az is hogy egy vezér nélküli sereggel ha csatáztam és nyertem akkor feljött az értesítés hogy kinevezhetem parancsnokká (-1000) vagy nem. A filmből is kiderül hogy a Daimjó az aki kinevezi/megjutalmazza a jó katonákat (Hatamotókká teszi) és "fizeti" a költségeit. Lovat, kimonót, embereket, és valamennyi kokura emeli az évi fizetését amiből ki kell hoznia a költségeit. Talán ez illusztrálja a -1000 költséget.
Ha figyelembe veszem, hogy a diplomácia elég nehézkes a játékban és megpróbálok egy párhuzamot felállítani a Shogun történet közt akkor nem sok melepetés és mert "tudjuk" hogy Toranagának a saját vazallusain kívül nem voltak más szövetségesei. Nem is lehettek mivel császár ellenessé nyílvánította a régens tanács. Ha a játékot veszem és igaz az, hogy a játékban ha elérem a 20 tartományt akkor minden Daimjó nekem esik akkor igazából tökre normális. Akkoriban képesek voltak összefogni a különböző klánok vezetői ha úgy látták hogy 1 valaki próbál hatalomra törni. Így tökre egyedül kerül szembe mindenki mással aki Japánban el akarja érni a Shoguni rangot. Carwell is ezt írta meg, nagyon hehéz szinte lehetetlen elérni mert mesterségesen be vannak építve a rendszerbe a buktatók. Ha valaki Shoguni rangra tör, akkor a többiek összefognak és megbuktatják, elpusztítják. Ez a játékban sincs másképp és ez így jól van szerintem. Nem véletlen, hogy trükközni kell és nem is keveset.
Ami a vallást illeti, akkoriban a kereszténység japánban nem volt ilyen multikultúrális kezdeményezés. Voltak Daimjók akik keresztények lettek és voltak akik teljesen ellenezték megtartották az eredeti vallásukat. Ezek általában háborúban is álltak egymással. Nem nagyon bratyiztak.
A játékban is választhatunk, hogy keresztény beállítottságúak vagyunk vagy Shintoisták. A kettő elvileg nem zárná ki egymást hogy a birodalmunkban legyenek keresztény vagy Shinto provinciák de egy Daimjó vagy Shinto vagy Keresztény. Kettő nem lehet egyszerre így a játékban is az ad nagyobb nyugalmat ami a többséget adja. Ha a tarományaink nagy része Shinto-Buddhista akkor a keresztényben lázadoznak és fordítva. Ezért kell visszatéríteni a Shintoista provinciákat keresztényre és fordítva attól függően melyik vallást helyezzük előtérbe. Ez a különbség is jól megmutatkozik a filmben is és a könyvben is. A könyvből kiderül hogy maga a Shintó is egy vegyes vallás de a játék szempontjából ez teljességgel lényegtelen.
Összességében azt kell hogy mondjam, mind a diplomáciai mind a vazallusi rendszer a játékban működőképes szintet üt meg az elvi alapokkal összhangban van amennyire erre képes leeht. Az AI kekeckedése magasabb nehézségen pedig annak is betudható, hogy elvégre ez egy mesterséges intelligencia lenne. Mégsem várhatjuk el tőle, hogy ésszerűen viselkedjen. Persze nem arra gondolok, hogy megáll a pálya szélén és nem támad, de mi van ha úgy értelmezzük hogy nem támad mert vár ? Miért lenne törvényszerű hogy támadjon ha látja hogy az első támadási hullám elesett ? Akár lehet az a stratégiája hogy kivár, hogy kigyere a várból és a váron kívül ütközzetek meg ?! A játékban már nincs beépítve az üzenet küldés : "Hé Te várkapitány! Gyere ki a hóra, játszuk le itt kint a nyílt csatatéren! Hö."
Ami a váratlan hátországba betámadást illeti, ha mi egymás ellen játszanánk nem valami hasonló "meglepetésekben" gondolkodnánk ?
Ha valóban van arra lehetőség hogy hajóval oda küldjön egy sereget az AI és ezt mi is megtehetnénk akkor miért gáz ha ezt az AI meg is teszi ? Mert váratlan ? Nem ugyan ezt tennénk mi is ? Persze ha nem mi csináljuk mint "váratlan" húzást akkor akár szemétkedésnek is vehetnénk.
Szerintem valamilyen szinten egy ilyen játékban el kell fogadnunk hogy az AI mint mesterséges intelligencia csak egy változó matematikai egyenlet ami megpróbál nehezíteni egy folyamatot ami jelen esetben a mi játékmenetünk és az aktuális stratégiánk.
Engem is bosszant hogy váratlanul felbukkan egy rebellis sereg valahol és a végig kaszabolja a provinciában lévő létesítményeket majd a következő körben a váramnak esik. Bosszant mert kihívás és bosszant mert nem számoltam azzal, hogy ilyent is megtehet. Megteszi mert megteheti.
Amikor nem mentem egy menekülő sereg után egy nyert csata után, baromira felhúzott hogy utána 1db egységgel ami maradt neki bekaszabolta a tanyámat és a kovácsműhelyt és még amit szoktak ilyenkor. Persze hogy megteszi mert ott van, én nem végeztem vele és ha ilyen "engedékeny" vagyok akkor igyam meg a levét.
Talán nem vétetlen hogy a korabeli japánban ha végezni akartak egy Daimjóval akkor nem csak Őt és seregét hanem a családját és rokonságát is kiírtották, nehogy visszanyaljon a fagyi.
Ezért írom, hogy összességében elfogadhatóak ezek a nehezítések amit ahogy olvasom sokan kicseszésnek vagy hibának írunk. Akár azok is lehetnének, csak nézőpont kérdése. :)