• halgatyó
    #28
    Egy kicsit félreértetted az általam leírtakat.
    Az OK, hogy ki kell próbálni, meg mi... de azért azt eléggé lehet látni kipróbálás nélkül is, hogy mik azok a határok, amik fölé semmiképpen sem képes menni ez a rendszer (gyorsítható tömegek/költség, Naptól való távolság, stb)
    Ezen határok meglehetősen szűkek, a kipróbálás legfeljebb azt adja majd a tudtunkra, hogy ezen határok hány %-át sikerült elérni (lehet hogy csak 10%)

    Azt mindenki látja, hogy a Naprendszeren belül (és azon kívül meg még inkább!) valami új hajtóműre lesz szükség, amely sokkal nagyobb kiáramlási sebességet tud, mint a kémiai hajtás (pl. ionizált gáz elektromos/mágneses gyorsítása), sokkal nagyobb energiával rendelkezik (pl. atomreaktor), és (FIGYELEM!!!:) a Mars pályályán túl is képes hajtani, sőt, a Neptunusz pályályán túl is.

    Továbbá: a tér valamennyi irányába tudjon tolóerőt adni, amelynek mértéke szabályozható legyen, stb.

    Amikor egy expediciót megterveznek (apró részletekkel együtt, alaposan), akkor nyilván figyelembe veszik majd a cél távolságát, és egy rakás egyéb tényezőt.
    Pl. ha az a cél, hogy a szonda 200km/s sebességre gyorsuljon, majd onnan lelassulva álljon pályára mondjuk a Pluto körül, majd pedig onnan további 5 éven át küldje az adatokat, akkor:
    -- Figyelembe fogják venni, hogy a szonda összesen 400km/s nagyságú sebességváltozást tudjon (200 a gyorsítás, 200 a fékezés)
    -- továbbá a pályára állás után még maradjon annyi energia a reaktorban, hogy x évig sugározza az adatokat...
    Mindehhez kell egy (például) ionhajtómű, 400 km/s kiáramlási sebességgel, a szonda üzemanyaga legyen 65%-a a teljes tömegnek, és a reaktorba pont annyi energiát kell beépíteni, hogy az az említett tömegű üzemanyagot (pl. nemesgáz) fel tudja gyorsítani az elvárt 400 km/s-ra plussz tudja melegen tartani a műszereket és ellátni energiával az elvárt ideig.

    Konklúzió

    Milyen célra használhatják ezt a meghajtást? A Naprendsdzeren belülre, vagy kívülre. Több eset nincs. És egyikre sem igazán jó.

    -- A Naprendszeren belülre:
    A napvitorla nem tud tolóerőt kifejteni a Naptól távol, nem tudja lefékezni a szondát a cél közelében, nem tudja pályára manőverezni, és olyan távol a Naptól a napelemek sem igazán hatékonyak.
    -- A Naprendszeren kívülre:
    A szonda felgyorsulása túl hamar végetér, a Jupiter távolságában már kb. nulla gyorsulással, irányváltoztatási lehetőség nem marad, és a műszerek energiaellátása is megoldatlan.
    A Naprendszeren kívüli expedicióhoz akkora sebesség kell, amit ez a meghajtás egyszerűen nem tud. Annak nincs sok teteje, hogy majd 10ezer év múlva adjon adatokat

    Mindazt, amit itt leírtam, a szakemberek legalább annyira látják, mint én. Akkor mégis, milyen szempontok alapján kaptak meglehetősen jelentős összegeket a kutatáshoz, miközben más, reményteljesebb kutatási irányok .... (tudod... meghogy Afrikában éheznek :-)))