A napvitorlák közül elsõként az ûrben az Ikaros

Afrikai éhezõk: Egyrészt: Sok helyen egymást ölik, ahelyett, hogy valami értelmes dologgal foglalkoznának, mint pl. a mezõgazdaság. Namármost, ha van ott olaj, vagy bármi, amit érdemes tõlük megszerezni, akkor esetleg valamelyik nagyhatalom nekiáll "rendet csinálni", de ha nincs semmi, ami fontos a nagyhatalomnak, akkor nem foglalkozik velük senki. Másrészt: Sok segély nem jut el azokhoz, akiknek igazán szükségük volna rá, hanem a helyi kiskirályok megszerzik (Magyarul mondva ellopják, elrabolják), aztán jó drágán eladják, a pénzért meg további fegyvert vesznek, hogy tudjanak továbbra is halászni a zavarosban. Szóval, ez egy igen bonyolult probléma, és nem csak pénzkérdes. <#violent><#rinya>

Jó, hát ezt az éhezõkkel kéne megbeszélni... Valszeg nem õk tudománykodnak... Bár nekem is csak a szám nagy, hisz énis inkább a tudományt választom az éhezõkön való segítés helyett...

kedves Móricka!
Éhezés nélkül tudomány sincs.

Látom nagyon rá vagy gyógyulva ezekre a rakétameghajtású dolgokra...

Érdemes figyelembe venni a cikk végét: "A tervezõk remélik, hogy az Ikaros végre bizonyítani fogja a napvitorla koncepcióját..."
Az oké, h tolóerõ minden irányba, DE... amíg a naptól elfele halad a szonda, addig érdemes ezt használni, hiszen annyival is kevesebb üzemanyagot kell cipelnie az egész szerkezetnek, ill annyival több ideig tudja küldeni az infókat a Földnek... És ha jó a napvitorla, akkor használják azt... csak meg kell nézni elõtte, h jó-e...
De ha ennyire pronak érzed magad, meg ennyire megbízol az "éleslátásodban" érdemes lenne ezzel foglalkoznod... Nem tom hogy állsz tanulmányiddal, de ha pl egyetem elõtt/elején vagy, érdemes vmi olyan szakra menni, ahonnan ebbe az irányba lehet továbbhaladni, mert pl. Németo-ban már lehet ûrkutatni, szal annyira messze sem kell menni...
És az Afrikai éhezõkkel kapcs. meg 100%ig igazad van... a saját házunk táján nem vagyunk képesek rendet rakni, de nekünk mélyûrt kell kutatni... Ebbõl látszik h valójában mennyire idióta létformához tartozunk... Meg aztán ha nem lenne ennyire profithajhász a világ, akk már rég nem éheznének az afrikaiak, és a mélyûrrel is ugyanúgy foglalkozhatnánk...

Egy kicsit félreértetted az általam leírtakat.
Az OK, hogy ki kell próbálni, meg mi... de azért azt eléggé lehet látni kipróbálás nélkül is, hogy mik azok a határok, amik fölé semmiképpen sem képes menni ez a rendszer (gyorsítható tömegek/költség, Naptól való távolság, stb)
Ezen határok meglehetõsen szûkek, a kipróbálás legfeljebb azt adja majd a tudtunkra, hogy ezen határok hány %-át sikerült elérni (lehet hogy csak 10%)

Azt mindenki látja, hogy a Naprendszeren belül (és azon kívül meg még inkább!) valami új hajtómûre lesz szükség, amely sokkal nagyobb kiáramlási sebességet tud, mint a kémiai hajtás (pl. ionizált gáz elektromos/mágneses gyorsítása), sokkal nagyobb energiával rendelkezik (pl. atomreaktor), és (FIGYELEM!!!:) a Mars pályályán túl is képes hajtani, sõt, a Neptunusz pályályán túl is.

Továbbá: a tér valamennyi irányába tudjon tolóerõt adni, amelynek mértéke szabályozható legyen, stb.

Amikor egy expediciót megterveznek (apró részletekkel együtt, alaposan), akkor nyilván figyelembe veszik majd a cél távolságát, és egy rakás egyéb tényezõt.
Pl. ha az a cél, hogy a szonda 200km/s sebességre gyorsuljon, majd onnan lelassulva álljon pályára mondjuk a Pluto körül, majd pedig onnan további 5 éven át küldje az adatokat, akkor:
-- Figyelembe fogják venni, hogy a szonda összesen 400km/s nagyságú sebességváltozást tudjon (200 a gyorsítás, 200 a fékezés)
-- továbbá a pályára állás után még maradjon annyi energia a reaktorban, hogy x évig sugározza az adatokat...
Mindehhez kell egy (például) ionhajtómû, 400 km/s kiáramlási sebességgel, a szonda üzemanyaga legyen 65%-a a teljes tömegnek, és a reaktorba pont annyi energiát kell beépíteni, hogy az az említett tömegû üzemanyagot (pl. nemesgáz) fel tudja gyorsítani az elvárt 400 km/s-ra plussz tudja melegen tartani a mûszereket és ellátni energiával az elvárt ideig.

Konklúzió

Milyen célra használhatják ezt a meghajtást? A Naprendsdzeren belülre, vagy kívülre. Több eset nincs. És egyikre sem igazán jó.

-- A Naprendszeren belülre:
A napvitorla nem tud tolóerõt kifejteni a Naptól távol, nem tudja lefékezni a szondát a cél közelében, nem tudja pályára manõverezni, és olyan távol a Naptól a napelemek sem igazán hatékonyak.
-- A Naprendszeren kívülre:
A szonda felgyorsulása túl hamar végetér, a Jupiter távolságában már kb. nulla gyorsulással, irányváltoztatási lehetõség nem marad, és a mûszerek energiaellátása is megoldatlan.
A Naprendszeren kívüli expedicióhoz akkora sebesség kell, amit ez a meghajtás egyszerûen nem tud. Annak nincs sok teteje, hogy majd 10ezer év múlva adjon adatokat

Mindazt, amit itt leírtam, a szakemberek legalább annyira látják, mint én. Akkor mégis, milyen szempontok alapján kaptak meglehetõsen jelentõs összegeket a kutatáshoz, miközben más, reményteljesebb kutatási irányok .... (tudod... meghogy Afrikában éheznek :-)))

Üdv!

Én elhiszem, hogy sok-sok tudományos dolgot vágsz a témában, nincs okom nem elhinni, de tök mindegy, hogy a szennyezésünk klímaváltozást okoz-e vagy sem. Mérgezzük azt ahol élünk. És lenne lehetõségünk sokkal kevésbé tenni ezt. Gazdaság ide, gazdaság oda.

A Klónok támadásában (ha jobban megnézitek a jelenetet) fékezésre használta a napvitorlát ami egy lehetséges alkalmazás a valóságban is.

http://e-drexler.com/d/06/00/EOC/EOC_Chapter_6.html

Akit érdekel itt talál leírást a napvitorláról, és hogy miért jó, és mik a hátrányai mert vannak. De ha ez felgyorsul kb 1 év múlva már igen durva sebeséggel fog közlekedni. A mai leggyorsabb rakéták is csigalassúak hozzá képest.

Kicsit hamarabb kezdõdött el a gondolkozás egyébként a napvitorlával kapcsolatban mint a star wars film tehát max egy már meglévõ ötlet lehetett amit felhasználtak.

Az a klónok támadása volt. És nem a vitorla hajtotta, hanem csak szimplán szerintem esztétikai célokat szolgált (egyrészt mert a star wars egy kitalált történet, szórakoztatásra, régen úgy hívták: mese), másrészt meg ugye Count Dooku kapta Poggle the Lessertõl, mint arisztokrata az arisztokratának, tehát finom gépezet.

Én a star warsot nem használnám tudományos tételek cáfolatára/alátámasztására, de te tudod!

1.: Most gondolj bele...meg kell próbálni, h hogyan mûködik pontosan a technológia... Akik ezt kitalálták, azoknak biztos vannak elképzelései ezzel kapcsolatban... És ez is olyan mint pl. a napelem... azt is ki kellett próbálni egyszer, és biztos h mi(az okoskodó laikusok) ugyanúgy támadták, h ezért meg azért szar... Tehát amíg egyikünk sem dolgozik ilyesmin, addig ne szidjuk így...

2.: Környezetvédõ duma: azért szerintem ott az ûrben nem az az elsõdleges cél, h védjék a környezetet, hanem h ne fogyjon el az üzemanyag... Ennyi erõvel a napelemes meghajtás is környezetvédõ duma lehetne...

3.: Ionhajtómûnél a nemesgáznak kell h elfogyjon amit ionizálnak...

4.: Napszél-egyebek elfogyása: nem csak irányba kell állítani a szondát, és begyorsítan, h a köv. csillagrendszert elérje, ahol majd lelassul a gravitáció, és egyebek hatására?

kvp megválaszolta a kérdést, köszi!

Apró hiba: a Merkur egyenlítõjén 400 C fok fölött van állítólag a hõmérséklet, a 340 K fok a Föld lehet.

Valahol azt olvastam (papír olvasmány, de nem bulvárszint) hogy a Vénusz felszíni hõmérsékletét 250 C fokra magyarázza az üvegházhatás. Persze lehet, hogy azóta jobb számítások vannak.
(Aki esetleg most kezdene utánanézni: mint tudjuk, a Vénusz felszínén kb. 90 bar és 480 C fok van)

Na jó, de annak elnézhetõ, mert az mesefilm<#vigyor>

A Baljós árnyakban is nagyon fájt az a napvitorlás ûrhajó... Az már gyakorlatilag a nézõk hülyéneknézése...

Én egyszerûen nem értem...
1. Minden hatás a Naptól eltávolítja a napvitorlát, tehát akkor hogyan akar közelebb jutni a Naphoz?
2. Mi van ha megsérül? Felszáll egy ûrsikló és kicseréli?

Tényleg nem értem hogy miért tartják életképesnek a koncepciót... Valaki ki tudná fejteni? Fõleg az elsõ kérdést.

Ez a film fenn van az egyik legnépszerûbb magyar torrent oldalon is.

Merkúr: 100 - 340 K
Vénusz: 720 - 735 K
(wiki)
Mi okozza szerinted a stabil hõmérsékletet, ha nem a légkör összetétele.

A CO2, CH4, H2O gázok/gõzök visszaverik az infravörös (IR)sugárzást, ez tény. A ~1000K alatt a testek a hõmérsékletükbõl adódó energiát IR sugárzás formájába adják le, ez is tény. Következtetés: ezek a gázok/gõzök megakadályozzák a bolygó energiavesztését. Ez az üvegházhatás.

Persze hogy minden idõszakban van egy trend, ami a kutatás irányát meghatározza. (Ilyen még a titán-dioxid meg a nanocsõ.) De ezzel mi a bajod? Az energiahatékonyság, és a környezeti hatások minimalizálása miért baj? Azért mert mindenhol ezt hallod és unod mert már idegesít? Ez a média hibája, szidd azt.

"...különös tekintettel a globális felmelegedésre... akkor biztos megkapom a pénzt a kutatásr" A kutatási témádat mindig is el kellett "adni", ez is csak egy példa erre.

A napvitorla hatásfoka kétségtelenül kicsi, viszont a vitorlán kívül nincs szükség semmire, így egyszeû. Nagyon kis méretû szondák meghajtására alkalmas lehet.

A napvitorlákon õsi átok ül. Szerintem nemsokára jön a hír hogy az Ikaros-t telibekapta egy meteorit.

Ez is megér pár megjegyzést:
"Bár a Vénusz elméletileg hasonló körülmények között alakult ki, mint a Föld, a széndioxid üvegházhatásának köszönhetõ szélsõségesen magas hõmérsékleteivel és heves légköri mozgásaival teljes egészében különbözik bolygónktól" - nyilatkozott Takeshi Imamura, az Akatsuki projekt tudósa...

A Vénusz légkörének a hõmérsékletére manapság divatos ráfogni, hogy az az üvegházhatás miatt annyira meleg. Ám ezt asszem senki sem bizonyította még be, sõt, egyre több a kétely.

Egy vezetõ tudós nyilatkozott egyszer egy igen érdekeset (nem szószerint idézem):
"-- Ha az észak-Angliai mókusokat akarom tanulmányozni, akkor a beadványt (amire a kutatási összeget kiutalják vagy se) úgy kell megírnom, hogy azt akarom tanulmányozni, hogy miért nem szaporodnak az észak-Angliai mókusok különös tekintettel a globális felmelegedésre... akkor biztos megkapom a pénzt a kutatásra"

Valahogy így lehet ez a Napvitorlával meg a Vénusz légkörével is.

Van egy nagyon erõsen ajánlható film: Great Global Warming Swindle (magyar felirattal)
Nagyon ajánlatos megnézni, 2-3-szor is. Sajnos, a lejátszó eléggé szerencsétlen, nehéz megállítás után újraindítani legalábbi nálam.
Nagy nehezen sikerült a winyóra mentenem, ha valaki szeretné de nem tudja, dobjon meg egy üzenettel.

Az álmokat hadd oszlassam: ez a pókhálónál is könnyebb szerkezet soha nem fog a fénysebesség közelébe gyorsulni. Bárki kiszámíthatja, hogy mondjuk 10g folyamatos gyorsulással is (amely gyorsulásnak még az 1%-a is nagy siker lenne!)
szóval 10g gyorsulással kb. 1/6 fényév távolságban érné el a szonda a fénysebesség közelségét (mondjuk 80%-át)
Node 1/6 fényév távolságból a Nap alig látszik, nemhogy fénnyomást fejtene ki...

Nem vagyok hasraesve ettõl a napvitorlától. A cikkben kevés a konkrétum, a korábbi ("gyorsabb bolygóközi utazást igér egy festék és a napvitorla") meg tele van tévedésekkel.
Az egész inkább a napjaink környezetimádó divatjába illik. Húúú húúú micsoda f**a dolog, megújuló energiaforrással hajtjuk még az ûrhajókat is! Ááááááá...

Nem ártana néhány számadat a költségre és a hatékonyságra (mekkora tömegû ûrszonda, mekkora felületû napvitorla, mennyi az élettartama különös tekintettek a Nap erõs részecskesugárzására és a világûrben található porszemcsékre, stb..)

Egyik probléma: a meghajtás hatékonysága. Mirõl van szó? Nos arról, hogy egy ûrhajót nem a kilövellt gázok energiája, hanem az IMPULZUSA hajt!
Egy adott impulzust minél nagyobb sebességû kilövellt gázzal állítunk elõ, annál nagyobb (arányosan nagyobb) energia kell hozzá.
Ha egy ûrhajó magával viszi a kilövellésre szánt anyagot, akkor persze nem lehet nagyon lemenni a kilövellési sebességgel, mert akkor arányosan nagyobb tömeget kell kilövellni, vagyis túl hamar elfogyna az anyag.

Optimális eset az, amikor a hajtóanyag egyidõben fogy el a meghajtásra szánt energiával (pl. ionhajtómû esetében az energiát szolgáltató atomreaktor kimerülésével, vagy napelemes táplálás esetén a napelemek hatásosságának megszûntével.)

A fénnyel történõ meghajtás nagyon gazdaságtalan ilyen viszonylag kis sebességeken!
Ha az ûrszondát (az egész küldetést) úgy tervezik meg, hogy az ûrszonda mondjuk 120 km/s sebességet érjen el, akkor SOKKAL hatékonyabb napelemeket és egy kb. 120km/s kiáramlási sebességû ionmotort alkalmazni! És akkor nincs az a probléma, hogy az egész csak egy irányba tud gyorsulni, de azt se sokáig, mert a Mars pályályán túl már igencsak alacsony a fénnyomás, meg a napszél nyomása is.

Tönkrevágják, persze hogy tönkrevágják. De addigra felgyorsul fénysebességre, és ekkor ki lehet jönni az ûrhajóból, és bestoppolni, hogy a következõ naprendszerben már lehessen fékezni.
<#awink>

Azt a részét nem értettem soha a dolognak hogy, a napvitorlákat nem vágják tönkre a mikrometeoritok?

A naprendszerben minden test a nap felé esik, hacsak nincs elegendõ sebessége a pályája tartásához. A napvitorla jelen esetben ezt a keringéi sebességet csökkenti, így kerül közelebb a naphoz napvitorlával.

"Az Ikaros napvitorla ugyanazon a pályán halad, mint az Akatsuki, azonban útitársával ellentétben túlrepül majd a Vénuszon és Nap-körüli pályára áll."

Két külön szondáról van szó. Az Akatsuki megy a Vénuszhoz, az Ikaros nem, hanem a környéken fog vitorlázni.

Elõször is. A napvitorlás nem tud harántolni. Ahhoz a normális vitorláshajónak szüksége van a víz közegellenállására is, meg a megfelelõen kialakított hajótestre is. Ezek a világûrben nincsenek.

úgynúgy mûködik, mint egy vitorlás hajó. direkt széllel szembe nem tud menni az se, de ferdén igen. egy ideig jobbra megy, aztán fordul, és balra húz. hosszab az út, mert egyenes helyett kb. sinus formában megyen, vagy fogamazzak úgy: mint egy részeg...

Ez egy technologiai kiserlet. A Nap fekezni fogja a jarmuvet, igy konnyebben merheto a sebessegvaltozas. Tovabba azert a Nap fele inditjak, mert igy a kisebb tavolsag miatt nagyobb lesz a hatas, tehat konnyebb lesz a Foldrol lemerni, hogy mekkora lassito ero hatott a jarmure. Ha ismert, hogy mennyi energia nyerheto a gyakorlatban ezen a modon, akkor szamolhatnak kifele inditott szondakkal es ekkor mar tenylegesen gyorsitana is a Nap fenye.

Remélem beválik a vitorla a gyakorlatban is. A napszél a Napból indul és kifelé áramlik.
Az nem világos számomra, hogy hogyan lehet vitorlázni a Nap felé: mert hogy a Vénusz "befelé" a Nap felé van. Vagy csak a visszaúton fogják használni?<#fejvakaras>