philcsy#62
Abban egyetértek veled hogy a kapitalizmus önszabájzó rendszer. De az önszabájzásba bele tartozik az összeomlás is, amit fellendülés követ. Egy összeomlásnál a legtöbbet a felső rétegek vesztenek. Mind abszolult értékben, mind arányaiban. Ez leginkább a háborúkra emlékeztet és egyfajta újraosztást biztosít, miközben a hosszútávú fejlődés tovább folytatódik. (Olvastem egy könyvet amiben a 2. VH gazdasági következményeit tárgyalták a középeurópai régióban. A 2. VH alatti gazdasági visszaesés nem befojásolta az általános növekedést. A 2. VH után a gazdaság addig nőtt meredeken amíg el nem érte azt a trendet amit a 2. VH nélkül vártunk volna. Ez egy általános jelenség, és egy magyar közgazdász nevéhez fűződik.) Én úgy látom a jelenlegi intézkedések pont egy ilyen 'természetes' összeomlást akarnak megakadájozni, mivel az a felső rétegek egy jó részének a lecserélődésével járna. Ezekkel a mesterséges beavatkozásokkal viszont középtávon elvesztheti a rendszer az önszabájzó jellegét.
Mondtad hogy az elméleti közgazdaságtan nem sokban különbözik a term.tud. többi részén használt elméletektől a matematikai leírást illetően. (Az előrejelzéshez pedig igazából csak ez kell, a többi az csak körítés és bla-bla.) Ebből kiindulva az önszabájzáson belül rövidtávon lehetnek nagyon durva, megjósolhatatlan dolgok is.
Nem szeretek erről beszélni (mert egyáltalán nem értek hozzá és így is túl sokan beszélnek róla akik nem értenek hozzá) de itt most a káoszelméletre (ami nem = a lepke meglibbenti a szárnyát és kitör az izlandi vulkán) gondolok. A gazdasági folyamatokat leíróegyenletrendszer egy nem lineáris egyenletrendszer. Ennek megfelelően bizonyos peremfeltételek mellett, kaotikus viselkedést mutathat. Tehát a paraméterek nagyon kis változása esetén is nagyon különböző akár szélsőséges eredményeket produkál. Időben rövidtávon pedig nem egy egyensúlyi állapothoz konvergál hanem a körül oszcillál vagy tőle divergál.
A probléma az hogy egy ilyen helyzetben a rendszert mesterségesen sem lehet szabájozni, mivel ahhoz jóslatot kellene készíteni, az pedig egy kaotikusan viselkedő rendszerben lehetetlen. Ha a jelenlegi rendszer ilyen akkor a világgazdaság ingatag lábakon áll, függetlenül attól hogy nagyon ügyes közgazdászok dolgoznak a probléma megoldásán.
Összefoglalva az biztos hogy a rendszer természetéből fakadóan hosszútávon önszabályzó, de ez azokon az embereken nem sokat segít akik éppen egy olyan korban élnek ahol ez az önszabájzás nem működik (divergáló szakszon), vagy működik csak annak éppen egy leszáló ágán tartozkodnak (oszcilláló szakaszon). Egy ilyen korszakban élő emberek azt a következtetést fogják levonni hogy a rendszer rosz és nem működik.