
A 'láthatósági / álcázási rendszer' magyarázataLegfrissebb MM táblázat Képfeltöltés ittReplay feltöltés ittOnline Tech-Tree Virtuális pénisz mérő (EFF/WN7)Serious Threat StreamMr Scheff Stream[FAQ - GYIK avagy Gyakran Ismételt Kérdések]Individuális missziók listája TeamSpeak: pointer4.no-ip.org, jelszó nincs
-
#259161
hahaha
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!"Kett
ő
s ügynök voltam, és büszke vagyok rá"
Seres László
2009-06-22
Nemcsak Nagy Imre újratemetését, de
az összes fontos rendszerváltó
megmozdulást végigfilmezte a BM megbízásá
ból interjúalanyunk, aki a III/III-4-
c. alosztály titkos megbízottja volt. Az
56-os Intézet "ügynöklistáján" szerepl
ő
Damenija Csaba a Hírszerz
ő
nek állítja: a kommunista
állambiztonság titokban
támogatta a jobboldali romániai magy
ar emigráció egyes köreit is.
Kezdjük azzal: hiteles az
56-os Intézet dokumentációja
? Ön volt "Bíró"
fed
ő
néven 1983-tól a BM "hazafias alapon"
beszervezett titkos megbízottja, akit
"nacionalista-kulturális" v
onalon foglalkoztattak?
Igen. Az mondjuk nem igaz a 6-os
kartonon, hogy KISZ-tag voltam.
Az iratok szerint Önt 1989-ben azza
l bízta meg a "nemzeti ellenzékkel"
foglalkozó III/III-4-c. alosztály, hog
y videózza Nagy Imre június 16-i
újratemetését, valamint készítsen "opera
tív szempontból" felvételeket október
23-a és november 4-e között, f
ő
ként ott, ahol "törvény
telen megnyilvánulások"
várhatóak.
Ez így történt. Azt kell tudni, hogy az én szakmám filmrendez
ő
, mindig is filmmel
foglalkoztam, a magyar állam ösztöndíja
sa voltam 1981 és 1987 között Moszkvában.
Édesapám egyébként grúz származású,
édesanyám magyar, mi 1965-ben, ötéves
koromban jöttünk Magyarországra, addig Grúziában éltünk.
1983-ban szervezték be, ez összefügg
szovjetunióbeli kinntartózkodásával?
Nem igazán.
Hogyan és miért találta
meg az állambiztonság?
Ennek megértéséhez tudni kell, hogy rokonaim, f
ő
leg a nagybátyám révén elég közel
kerültem az észak- és latin-am
erikai magyar emigrációhoz. F
ő
leg
dokumentumfilmeket forgattam, emiatt gyakr
an utaztam Észak- és Latin-Amerikába.
Ez gondolom nem ment hathatós BM-segítség nélkül.
Nem, de hát ez is volt az egyik f
ő
megbízatásom: a kinti magyar emigrációval való
kapcsolattartás. Forgattam, anyagot gy
ű
jtöttem a köreikben,
már a megbízatás el
ő
tt
is. 1979-ben ismertem meg a Brazíliában él
ő
Zolcsák Istvánt
, az Erdélyi
Világszövetség társelnökét (
e szervezetet 1975-ben hozta lé
tre a clevelandi Magyar
Kongresszus - a szerk.
), aki fekete bárány volt a román kormány szemében,
többször merényletet kísé
reltek meg ellene.
Ő
volt az "erdélyi fejedelem", aki amerikai kongresszusi képvisel
ő
knél er
ő
sen
lobbizott az erdélyi magyarság ügyéért. Fe
lvettem a kapcsolatot Wass Alberttel is (
ő
volt a Világszövetség másik társelnöke - a szerk.
), hogy a munkássága
2/4
megjelenhessen M
agyarországon.
Ezt komolyan gondolta, hogy a szocializmus idején Wass m
ű
vei
megjelenhetnek idehaza?
Én a nyolcvanas évek végén már elképzelhet
ő
nek tartottam, hogy Wass Albertet be
lehet hozni a köztudatba.
Szóval, hogyan talált Önre a BM?
Úgy, hogy amikor az egyik utazásom
után hazajöttem, elmondták, szeretnének
rajtam keresztül a Zolcsákkal kommunikálni.
Zolcsák azon kevesek közé tartozott,
akik pénzt is áldoztak arra, hogy Ceausescu
Romániájáról információk jussanak ki
külföldre - ugyanakkor baloldali
beállítottságú ember volt.
Hogyan reagált Zolcsák a megkeresésre?
Elmondtam neki, hogy engem mire kért m
eg a III/III, és hogy nem merik vele
közvetlenül felvenni a kapcsolatot. Zol
csáknak imponált, hogy rajtam keresztül
kapcsolata van a magyar kormánnyal.
A megbízásomat csak azért nem nevezném
kémtevékenységnek, mert végül is Zolcsák t
udtával és beleegyezésével mentek az
információk.
Jól veszem ki a szavaiból, hogy büszke arra az id
ő
szakra?
Természetesen. Nem is gondolkodtam soka
t azon, elfogadjam-e a BM megbízását.
Én mindig is a magyarság
érdekeit tartottam szem el
ő
tt. Felvállaltam azt, hogy a
magyar emigrációs kultúrát meg ke
ll ismertetni idehaza. Érdekes id
ő
szak volt: a
kommunista kormányzat a nyolcvanas években többet tör
ő
dött az erdélyi
magyarsággal, mint a mai.
Az 56-os Intézet az 1989-as év f
ő
bb eseményeire fókuszál Önnel kapcsolatban
is. De mikr
ő
l kellett végül is 1983 és 89 között jelentenie?
Els
ő
sorban az Erdélyi Világszövetség és
a magyar kormány közti összeköt
ő
kapocs
voltam. A magyar kormány számára az volt
a fontos, hogy mily
en lobbifeladatai és
intézkedései voltak a Világszövetségnek Ro
mánia és különösen Erdély ügyében. Mit
nyújtottak be és mely amerikai képvisel
ő
höz, szenátorhoz?
Nagyon érdekelték a hírszerzést az észa
k-amerikai emigráci
ón belüli különféle
széls
ő
jobboldali körök, vagy pl. New York-i magyar rádiók. Az érdekelte a
magyarokat, hogy ki mögött áll pénz, ki
mögött nem, milyen csoportosulások vannak.
Ezeket az információkat Zolcsáktól meg is
kapták. Viszont ne felejtsük el: az, hogy a
világ tudomást szerzett arról, milyen
szinten nyomja el Ceausescu-rezsim a
magyarokat, az jórészt Zolcsáknak köszönhet
ő
. És a sokat szidott kommunistáknak,
akik hajlandók voltak neki támogatást nyújtani.
Ezt a támogatást hogyan képzeljük el? A kommunista hírszerzés pénzt küldött
a
jobboldali emigrációnak
?
3/4
Például amikor 1990. június 2-3-ára m
egszerveztünk Temesvárra egy magyar
felvonulást a "Barátság vonattal", akkor az összes ezzel kapcsolatos el
ő
zetes
ügyintézés, engedélyeztetés stb. mögö
tt a hírszerzés volt. Ezenkívül a
Belügyminisztérium maga is adat
okat adott az Erdélyi Világszövetségnek a romániai
magyar elnyomásról.
Zolcsákon kívül tudták az emigrációban, hogy Ön ügynök?
Nem. Én Zolcsák által tudtam beférk
ő
zni az észak-amerikai emigrációs
körökbe.
Az 56-os Intézet kutatása szerin
t az Ön dossziéja nem került el
ő
. Szóban vagy
írásban jelentett?
Írásban. Egyes szám harmadik személyben.
Volt olyan jelentése, amit ma
már vállalhatatlannak tart?
Nincs. Én soha nem jelentettem személye
s dolgokról, hogy mondjuk a társa mit
csinál, kivel telefonál, kivel szeretkezik. S
oha senkinek nem ártottam. Amit tettem,
vállalom.
Beszéljünk akkor 1989-r
ő
l. Mi volt pontosan a fela
data, milyen "operatív
szempontú" videofelvétel
eket kellett készítenie?
Semmilyen instrukciót nem
kaptam, szabad kezet kaptam. Nemcsak a Nagy Imre-
újratemetést kellett filmeznem, hanem a Jurta Színháztól kezdve mindent, az összes
lényeges rendezvényt, megmozdulást. Nagy
on örültem a felkérésnek, hiszen ez volt
a szakmám. Végigfilmeztem az
egész rendszerváltást. Ezekb
ő
l a felvételekb
ő
l
dolgoznak ma is a kutatók és az újságírók.
Pénzt kapott a BM-t
ő
l ezekért a munkákért?
Nem pénzért dolgoztam, kizárólag akkor fo
gadtam el, ha a ka
meramanjaimat ki
kellett fizetnem.
Milyen rendszeresen és hol találkozott ál
talában a tartótisztjével, Hajnal Zoltán
századossal?
Volt a Vár alatt egy konspiratív lakás, olyan, amilyet egykori, pl. nyugdíjas, vagy
megbízható BM-es kollégák kölcsön adtak erre
a célra. Ezért egy kis pénzt is kaptak.
A szobában volt egy rádió, azt felhangosíto
tták, és akkor beszélgettünk. Általában
akkor találkoztunk, miel
ő
tt kiutaztam volna Argentínába vagy Brazíliába. Ezeket az
utakat egyébként nem a BM, hanem Zolcsák
fizette. A BM csak azt intézte el, hogy
bármikor bárhová utazhattam.
Hogyan látta Ön Hajn
alt és a magyar BM-et?
Úgy láttam, mélységesen elítélik Ceausecué
k rémuralmát, a falurombolást. Nagyon
4/4
drukkoltak nekünk. 1989-ben aztán kétségbe
voltak esve, elindult egyfajta
jobbratolódás. Akkoriban szaporodtak a me
gbízásaim, egyre idegesebbek voltak,
egyre több információ ment ki Romániáról Zo
lcsák felé, ezeket az információkat fogta
a Zolcsák, és ment velük a Kongresszusig.
Ezek szerint Ön kett
ő
s ügynök volt. Hozta és vitte az információkat.
Kett
ő
s ügynök voltam, az Erdélyi Világszövetségnek és a magyar kormánynak is
dolgoztam.
Még egyszer: soha semmi olyat nem
tett, amit megbánt vagy szégyellt
volna? Mégiscsak a kommunista állambiztonság ügynöke volt.
Én büszke vagyok a múltamra, nagyon sokat tettem az erdélyi magyarságért. Sokkal
többet, mint azok, akik csak a bokájukat csapdosták össze, de amikor pl. a müncheni
Magyar Bálon adakozni kellett volna a cs
ángó papok, egyházuk részére, bevarrt volt
a zsebük, mindaddig, amíg a cigány heged
ű
s homlokára fel nem ragasztották a
százmárkást. Na abban adakozóak voltak.
A forradalom idején több millió forintnyi áru
t, könyvet vittünk át Romániába, akkori
ellenzéki vezet
ő
kkel együtt, ezt meg kellett szervezni. És hát nem volt olyan rossz
feladat minden télen három hónapot Latin- m
eg Észak-Amerikában tölteni. Azóta -
sajnos - már máshogy látom a dolgoka
t. Most már nem dolgozom ingyen, az
ördögnek is felveszek bármit, ha megf
izet. Elvégre filmes vagyok.