djhambi#90
"Természettudományok művelése nem szükséges a tisztán látáshoz. [...] Nekem a tudományos magyarázatok, felfedezések csak annyiban számítanak, hogy kiegészítik az egyéb, a világ megismerését célzó megközelítések tapasztalatait."
A természettudományok a világot írják le, tehát, ha a világról szeretnél tisztán látni, elengedhetetlen az ismerete. Amiben különbözik a természettudomány megközelítése a világot illetően a többi filozófiától az, hogy a világot nem kigondolni akarja, hanem megismeri. Ez azt jelenti, hogy csak olyan dolgok kerülnek be a tudományba, ami valójában létezik, és ha a világ úgy dönt, hogy egy alkalmas pillanatban megcáfolja, az a fejezet automatikusan átíródik. Van benne egyfajta öntisztítás, ami a többi filozófiában nincsen. A természettudomány tényeket tényekkel magyaráz. Tehát nem állít ellenőrizhetetlen dolgokat. (pl. van Isten, nincs Isten, stb... ezek ellenőrizhetetlen állítások) Ezért nem kerülnek bele hamis informáiók, a fizika könyveket sosem átírni kell, csak kiegészíteni. A természettudomnáy hisz a világ megismerhetőségében, és itt véget is ér a természettudomány hite. Ahogy a természettudomány fejlődik, az emberiség tudása úgy közeledik a valósághoz. (Persze tudja, hogy az emberiség korlátos idejében sosem fogja tejesen megismerni a világot.) A természettudomány csak olyan dolgokkal foglalkozik, amivel közvetetlenül vagy közvetetten kapcsolatba tudunk lépni, kölcsönhatásba tudunk lépni vele. Tehát ami nem hat ránk, az a természettudomány szerint nem létezik. Elviekben létezhetne, de mivel nem hat ránk, ezért mindegy, hogy van-e, hiszen úgysem hat ránk. De itt ismét az állítás ellenőrizhetetlenségéhez jutottunk. Azt sem tudom bizonyítani, hogy van Isten, se azt, hogy nicns, így mindkét állítás hibás ezért nem foglalkozik vele a tudomány.
"Még tudományos körökben is törekednek a univerzális megoldásra,"
Pontosan. A világunk valójában redkívül egyszerű tövények alapján működik, és ezen egyszerű törvények bonyolult rendszere a világunk. A tudós feladata megkresni ezen egyszerű törvényeket, és a mérnök feladata hallatlan bonyolult rendszereket építeni belőle.
"Márpedig a továbblépéshez előbb-utóbb a tudósoknak is rá kell jönniük, hogy ez egyes területek szabályrendszereit össze kell tudják kötni valahogy."
Közelebb állnak, mint gondolnád. A huszadik század elején rendkívüli forradalom ment végbe a fzika területén, mely végén 50 év kemény munka alatt sikerült megalkotni a hidrogén atom fizikai modelljét, mindenestül. Kvantált energiapályákkal, Compton-effektussal, Pauli-elvvel. Ebből a kvantumfizikából építkezik a kémia. Ott kezdődik, hogy Ezekből az atmokból bonyolulut molekulákat raknak össze. Majd ezekből még bonyolultabb rendszrek jönnek létre, aminósavak, foszfolipidek, és máris megjelent a sejtmembrán és örökítőanyag, és itt tartunk a biológiánál. A geológia fizikai és biológai alapon nyugszik, a kozmológia egzakt tudomány, és mindegyik a fizika alapveő egyszerű törvényeiből épül fel. És persze a matematika leíró nyelvével. Az összes létező tudományt a fizika kapcsolja össze.
"A tudomány mindent csak megközelítőleg képes leírni. Akkor az is hibás? Mellesleg szerintem az."
A közelítés nem a fizika hibája, hanem az ember számítási kapacitásának hiányossága. A fizika az embertől független, és ezért felsőbbrendű a filozófiánál, mert az változik, ahogy az ember, a természet törvényei viszont állandók. Legalábbis én így vélem.
"Van a világ, benne az ember. Amíg az embert az egésztől leválasztott, önállóan és KÜLÖNBÖZŐ módon működő rendszernek tekinted addig a világ megismerésére tett erőfeszítéseid "hibás" eredményeket fognak adni."
A természettudományos törvényeket az ember nem befolyásolja, és a természettudomány a törvényeiből építkezik. A természettudományok gyakorlati megvalósítása fog függni a ebertől, ergo a mérnöki művek. De a fizika létjogosultságát az bizonyítja, hogy a híd áll, a repülőgép nem zuhan le, pedig ezek minden eleme az egyszerű fizika egy bonyolult megvalósítása, az aerodinamikától a rádiózáson át a mikrochipekig.
"Különböző tudatállapotokban, különböző módon érzékelsz."
Ezért van például az, hogy az orvosnak a lelki gondjait a műtőn kívül kell hagynia. Azért, mert a műtét - elviekben - nem megismételhető. A természettudományi kísérletek viszont reprodukálhatók, és ez az esszenciája a tudományoknak.