-
djhambi #197 "Ha van vmi, amit nem lehet bizonyítani, akkor az megcáfolja a materializmust."
Nem egészen. Pl. a fizikai axiómák is mindörökké feltevések maradnak, csak az a tapasztalat, hogy nem cáfolódnak meg. Ez nem bizonyítás, csak rengeteg lehetséges cáfolat kudarca. Aztán egyszer kimérték, hogy a fellőtt műhold esetén másképp telik az idő, és felváltotta a Newtoni modellt a relativisztikus.
"Magánemberként érdemesnek tartod gondolkodni ezeken a dolgokon, közönség előtt pedig megváltozik a világnézeted?"
Igazából ez azt jelenti, hogy az indexembe az van írva, hogy Fizika, elégséges, Dr. Orosz László. És ennek jelentése van. Ő nem adja a nevét bákinek a ketteséhez, nála többet kell tudni, mint szinte bárki másnál. Az ő aláírása az indexben egy referencia, hogy a Fizika 1-et az ő általa elvárt szinten elsajátítottam, és ez önmagában szép eredmény. Ha én előadást tartanék, vagy szerepelnék nagy közönség előtt olan témában, ami nem a szakmám, vagyis nem értek igazából hozzá, azzal az ő hírnevét piszkolnám be, az ő szkeptikus munkásságát, az ő mindennapi harcát és nemes ügyét az áltudományok ellen. Olyan lennék, mint Egely György, aki gépészmérnökként megpróbál valami paranormálisat barmolni a fizika terén, vagy Dr. Tóth Tibor, aki informatikus, de az intelligens tervezés pártján áll, és ha riport van vele a TV-ben, kiírják, hogy Dr. meg egyetemi adjunktus. Közben a doktorijának semmi köze az érintett témához, és ugyanúgy beszélhet baromságokat. Többek között a politikusok is ezért nem értenek a dolgukhoz, mer szociológusoktól kezdve jogászokon és közgazdászokon át néhány művészig és pár mérnökig bezárólag vannak a politikusok foglalkozásukat tekintve, sőt, politológusok is vannak, de nincs olyan kitanulható szakma, hogy politikus. És a jogász nem fog érteni a gazdasághoz, csak a kiskapukhoz, és a politológus nem fog érteni a vállalatokhoz, csak az emberek befolyásolásához, és a mérnökök mindig azt hiszik, hogy mindenhez értenek, és állandóan összeesküvés-elméleteket gyártanak. (Mármint az a mérési hibahatár <5%, aki foglalkozik egyáltalán ilyenekkel.) De a kitérő után visszatérve a témához, azért nem fogok nyilvánosság előtt filozofikus gondolataimnak hangot adni, mert az a szakmámtól eltérő, és jogossága, érvényessége megalapozatlan, és nem akarom a saját "butaságomból" félrevezetni az emberket, és ezzel nem akarom O.L. hírnevét lerontani.
"Épp ez a lényeg: azt állítod, hogy minden jelenséget meg lehet magyarázni ergo mindennek van bizonyítása vagy cáfolata"
Minden jelenségnek.
"[...]így materialistaként a lélek, a szeretet, a transzcendens világ és Isten létezését is meg kell tudni cáfolni"
Isten nem jelenség. Még senki se látta. Még senkit se ütött le, még nem lépett kölcsönahtásba velünk. Isten nem tapasztalható, nem mérhető, nem jelenég, és ami nem jelenség, az senem bizonyítható, senem cáfolható.
A lélek sokmilliárd idegsejt együttese, kapcsolata. Ha az ember tanul, áthuzalozódnak az idegsejtek, és megváltozik a lélek. (Tanulás alatt a gyerek nevelését is értem.) Ha az agy egy részét eltávolítják, megváltozik a személyiség, a lélek is. Fél évszázada bűnözőket úgy gyógyítottak", hogy a nazális egy részét eltávolították, így jámborabbak (és butábbak) lettek. Viszont volt arra is példa, hogy valaki fejlövést követően agresszív lett szerető apából, és végül a családja elmenekült tőle. A lélek az aggyal együtt kilogrammra vehető.
A szeretet különböző hormonok hatása az agyban. Ha a feleségeddel szeretkezl, vagy ha a feleségeddel szeretkezel, de bekzik a szemed, és azt hiszed, hogy idegen nővel, különböző reakciókat vált ki nálad, hlott egy személy, tehát az érzelmek becsaphatók, teáhát nem olyan természetfeletti, megmagyarázhatatlan. De ezeket is halkan súgom csak meg, és itt, mert biológus sem vagyok. Bár van egy régi jó biológus barátom, és szoktunk ilyenekről beszélgetni."
"Ha Deista vagy, azt mondod, h Isten teremtette a világot és mostmár magára hagyta, akkor is hatással volt a világra: amikor teremtődött - tehát meg tudjuk "fogni" mert hatással volt a világra"
Van olyan tudós, aki azt állítja, hogy a Nagy Bumm idején más volt a fénysebesség. Mivel ez akkor volt, ez fizikailag hibás állítás, mert ez nem reprodukálható. Ha viszont az LHC-ben produkálnak vlami hasonló jelenséget, el lehet azon gondolkozni, hogy így volt-e? Tehát egy mérés nem mérés, akár Istenről, akár a fényről van szó. Másrészt igenis elképzelhető, hogy hatással vlt ránk, csak nem lehet kibogarászni, hogy mivel, hiszen ezt még a teológusok sem tudják. A helyzet az, hogy egy deista-tudomány párbeszéd elég groteszk tud lenni, mert azonos szavak alatt is különböző fogalmakat értenek, és másképp érzik a jelentéseket, és nem tudják megérteni egymást, szóval javaslom, ne menjünk bele egy vallási vitába, amúgy sem lenne érdemes, mert a hit ugye a tudományon kívül helyezkedik el, és szubjektív.
"van e véletlen(v véletlen egybeesés)"
Ha megengeded, erről is van egy jó véleményem. Ha megnyered az ötös lottót, azt érezheted nagy véletlennek, vagy ha még aznap ey ötforintost is találtál, méginkább. Vannak dolgok, aki statisztikailag megtörténnek, néha, kicsiny valószínűséggel, de annyi ilyen dolog léetzik a világban, hogy megtörténnek. Valamikor meghal a nagymamád, és valamikor meg is nyerheted a lottót. Néha egybeesik, de az agyad független események között kapcsolatot teremt. Különben ez a tulajdonság sokszor a javunkra válik, segít helyesen, rendszerben látni a világot - lásd mérnökök. De sokszor hibás összefüggseket lát. Dr. Bányai Éva pszichológus és pszichiáter besélt a Kultúrházban erről, hogy az emberek hajlamosak sorsot, vagy véletleneket egybemosni. Sőt, még vele is megtörtént, holott neki a a "feladata", hogy rávezesse a pácienseket ezen véletlen egybeesések túlmisztifikálására. Ő szeptember 11-én tudta meg, hogy rákja van. De volt egy pont, amikor ezen felülkerekedett. Richard P. Feynman Nobel-díjas fizikus, szkeptikus gondolkodású ember. Feleségének órája a halál pillanatában állt meg. Ezt ő is így élte meg, aztán később rájött, hogy akkor is megállhatott mikor az ápolónő megnézte rajta az időt. Szóval véletlenek mindig vannak, nagyon ritkán törvényszeűn bekövetkeznek, de az ember hajlamos ezekbe többet látni, mint amik, ez biológiai eredetű, és az agy fejlett működésében keresendő. Hajlamos dolgok között ok-okozati kacsoaltot teremteni. Hajdanán így jöttünk rá, hogyha esik a hó, akkor nincs kaja, és nekiálltak felhalmozni. Megfigyelték, ha naplementekor az ég alja vörös, akkor másnap szeles lesz az idő, vagy a kakas napfeltekor kukorékol, és "órát" csináltak belőle. Galilei rájött, hogy a gravitációs gyorsulás független a test tömegétől, Darwin pedig különböző, de mégis hasonló állatok között vélt kapcsolatot felfedezni. Ez általában előnyünkre válik de ez okozza ma a rengeg összeesküvés-elmélet gyártást is, és az emberi hülyeség ilyen téren határtlan.
"Az agyban keletkezett ingerek csak külső hatásra keletkeznek, vagy vannak belső hatások (lélek)?"
Szerintem, ha egy laborba dugsz egy embert, és mutatsz neki egy zöldalmát, arra lesz valami válaszjele. És ha elfelejtetjük valahogy azt 5 másodpercet, amíg az almát látta, és újra megmutatjuk neki, hogy nem látta, szerintem ugyanazt a válaszjelt adja. Ha az emberben nem lenne meg a tanulás képessége, ugyanazokra az ingerekre ugyanúyg reagálna (a patkányagy ezt teszi legalábbis). A beérkező gerjesztő jel és a válaszjel között van az agy, ami átalakítja a jelet válasszá. Persze az agy változik tanuláskor, vagy külső hatásokra. Az agy minden embernél más, mert minden ember más tapasztalatokat szerez élete során, tehát mást tanul meg. Az agy személyreszabottságát akár léleknek is el lehetne nevezni, de tudni kell azt is, hogy a lélek ilyen értelemben nem állandó, mert az aggyal együtt megváltozik.