nnyiti#187
Minden egyes perccel, amivel filozofikus dolgokon gondolkodunk, például a szabadakarat kérdésével, közelebb kerülünk az igazsághoz, mert szánunk rá időt, építünk előző gondolatokat.
Miért gondolod h bármennyivel is feleslegesebb lenne ez, mint a technika fejlesztése, a tudás növelése? Hiszen azt is tudod, hogy hiú ábránd elérni a tökéletes tudást, megtudni a teljes igazságot, ahogy rájönni az élet értelmére.
Akkor mégis miért vannak tudósok, ha sohase tudhatnak mindent? Mert technikai fejlődésünket elősegíti, kényelmesebbek lesznek mindennapjaink.
Miért gondolkodnak a filozófusok, ha a végső válaszra sose jönnek rá? Igaz a filozófia nem a hétköznapjaidat teszi kényelmesebbé, ezért nem látod a közvetlen hasznát, a filozófia, a világról alkotott képed(így helyesebb asszem) viszont a te hozzáállásodat befolyásolja az élethez, az erkölcsödet, törekvésedet, célkitűzéseidet stb. és ez közvetve szintén a hétköznapodat befolyásolja: hány ember erkölcsös, civilizált, mennyi tolvaj van az utcán, biztonságban érezheted e magad, ha kilépsz az utcára, egy csak érdekek által hajtott világban élsz e.
A filozófusok se jönnek rá a végső válaszra, de közelebb kerülnek hozzá: és nekem ez a célom, minél közelebb kerülni az igazsághoz, legalább annyira, h számomra kielégítő legyen. A középkorban miért volt elég a geocentrikus majd a heliocentrikus világkép? Mert kielégítő volt. Miért volt jó a lapos föld elmélet? Kielégítő volt. Miért voltak helyesek a Newtoni törvények? Megfeleltek az akkori kor technikájának kielégítésére, meg tudta magyarázni azokat a dolgokat amik érdekelték az embereket. És amikor már látták, h nem támaszt alá minden elképzelést az elmélet, amikor már nem volt kielégítő, akkor kezdtek újan gondolkodni.
És miben lettek másabbak azok az elméletek? Nem sokban, egyszerűen csak kiegészültek, fejlődtek. Azokra építettünk újat. A newton axiómák kiegészültek kvantummechanikával, a geocentrikus világkép heliocentrikussal stb. És az új elméletek ismét jók voltak, kielégítettek minket. Ugyanígy az ember ismeretével. Csak ez lassabban halad, mert kevesebb embert érdekel. Azért mert például téged nem érdekel philcsy:
"Ha neked ez problémátjelent akkor van szabad akarat. És a problémád megoldódott. Van egy csomó más probléma amivel foglalkozhatsz ezen kívül. Érdemes olyannal foglalkozni amelyik hatására valóban változik az életed."
"szabadakarat létezése nem létezése ellenőrizhetetlen dolgok, és ezért tartom őket lényegtelennek."
" Itt ez annyit jelent hogy azt érdemes választani amelyiket egyszerűbben el tudod fogadni."
"Tanácsom az hogy válasz egyet, ezt már megtetted, de ne próbáld a másik oldalt cáfolni mert úgysem tudod."
"Én magam ezeket a problémákat lényegtelennek tartom őket."
(csak nem értem h akkor miért foglalkoztat ennyire)
Mellesleg: "Ha te filozofikus okokból nem futsz akkor te eleve vesztes vagy." nem értetted amit mondtam: "Küzdesz, hogy első legyél, mégis céltalan. Az, h az a célod hogy első akarsz lenni, csak egy illúzió, a jövő nem ismerése miatt hiszed célnak." Futsz és első leszel, csak értelme nincs, csak te hiszed azt h van értelme mert nem tudod h első leszel-e.
"Ez olyan, mintha a szeretet dobogtatná a szivedet, és nem a szinuszos csomó." Én fordítva teszem fel a kérdést: vajon csak a szinuszos csomó dobogtatja a szívet, vagy van e bármilyen köze is a szeretetnek? Halálközeli állapotba elég sokszor történnek érdekes dolgok, én csak azt mondom h nem kéne figyelmen kívül hagyni csak azért mert determinisztikus világképem van (geocentrikus világképpel rendelkezők amikor rájöttek h nem minden számítás stimmel, ők is felül tudtak emelkedni a geocentrikus világképen, pedig az is inkább filozófiai, egyházi kérdés volt, igaz a mostani esetben nem rendelkezünk még pontos számításokkal)
"ha hamis adatokat adsz meg a gépnek, akkor ő is rossz választ fog adni." Ebben igazad van, viszont továbbgondolva még mindig azt mondom h kiszámolható: Ha ki tudod számolni h hogy cselekszik a szobában lévő ember, azt is ki tudod számolni, hogy fog cselekedni, ha megadod neki az információkat. Akkor újra kell számolni, ha az se tetszik, új adatokat adsz meg neki, v másakat. Ekkor szintén újra kell kalkulálni, kijön egy eredmény ami pontos. Tehát aki ismeri a jövőt, tud alakítani rajta tetszés szerint.
De még mielőtt megint felhorkannánk ezen, megmagyarázom. Nem olyan bonyolult, mint ahogy elsőnek leírtam, van egy sokkal egyszerűbb példa: Ne tegyük fel h minden részecskét ismerünk, egyszerűen tegyünk fel egy hétköznapi ismeretet
Ülünk egy autóban, és nagy sebességgel tartunk egy fal felé. Egyszerű fejszámolás nélkül is tudjuk h ha nem szólunk bele az eseményekbe, az autó biztos h neki megy a falnak (velem együtt :D) Tehát kiszámoltam a jövőt, és beleszólok az eseményekbe azzal a döntésemmel, hogy lefékezek. Persze ez nem bizonyíték a szabadakaratra, hiszen az is lehet, hogy kiszámolható, hogy én úgy fogok dönteni, hogy lefékezek. De attól még kiszámolható a jövő ezen elmélet alapján.
djhambi, nagyon bonyolítod, vegyük úgy h a részecskék autók az autópályán. Megnézed két időpillanatban az autók helyzetét és az eltelt idő és a helyzetváltozás alapján ki tudod számolni, hogy mekkora sebességgel, mekkora gyorsulással és milyen iránnyal fognak továbbhaladni az autók.
A másik h ez csak egy elmélet volt: Írtam h TEGYÜK FEL, ideális eset. A fizikában gyakran használjuk ezt a fogalmat, nyilván nem fogjuk ismerni a világ összes részecskéjének minden tulajdonságát, csak közelíteni tudunk hozzá.
Ez olyan mint az időjárásjelentés: kiszámolják nagyjából h milyen erők hatnak a troposzférában, és megállapítják h holnap esni fog, de nem mindig esik másnap, ha azt mondja a meteorológus, mert nem pontos a számítás, és soha nem lesz tökéletesen pontos. De véleményem szerint lehet TETSZŐLEGESEN PONTOS, (mint a gyökkettő meghatározása, vagy a pi, csak tetszőlegesen pontossággal tudjuk meghatározni az értékét) a jövő is ezen elmélet alapján a technikai fejlettségtől függően meghatározható.