• djhambi
    #186
    ""de nem számolhatom ki, hiszen én is létezem, és saját magamat is ki kéne számolnom. vagyis ki kéne számolnom azt, ahogyan mondjuk egy perc múlva számolni fogok." Nem értem h ez miért lenne probléma, hogy saját magadat kell kiszámolnod:"

    Egy kicsit pontosabban szeretném a témakört bejárni. Ha van egy rendszered, annak vannak állapotai. Ahhoz, hogy megismerjed a rendszer következő állapotait, először is ismerned kell az összes előző állapotát. Például az nem elég, hogy t=-1 időben v sebességgel mozgott a részecske, hiszen senk se mondta, hogy egyenletes mozgást végez, tehát gyorsul, vagy lassul, vagy gyorsulva gyorsul, vagy valamilyen extrém mozgást végez, tehát a t=+1 időbeni állapotának meghatározásához szükséges az összes előállapotának ismerete. Ez a mi jelenlegi környezetünkben lehetetlen (hiszen nem mérhetünk tetszőlegesen vissza a múltba). És ez még csak egyetlen részecske.

    A másik probléma a mérési probléma. Mivel a mérőműszer a rendszer része, ezért valamilyen mérési hibát okoz. Tehát ha átammérővel áramot mérek egy vezetéken, azzal az árammérő ellop egy kis áramot (neki is van ellenállása). Tehát a mérés sohasem lesz elméleti tökéletességű. Így nem lehet tetszőleges tökéletességgel jósolni a jövőt. (Heisenberg-féle határozatlansági elv is hasonlót mond ki: mivel a mérőműszernek csapódó elektron "megsemmisül", ezért nem tudjuk a sebességét és a helyzetét is méni. Pontos tétel az ez: a természetben nem létezik olyan állapot, hogy az "elektron" [anyag] sebessége és helyzete is tetszőlegesen kicsiny szórással mérhető.) Tehát a részecske megsemmisül a méréskor, illetve molekulára minimum befolyásolódik, mert a mérőműszer kölcsönhatásba lép vele. Ezért csak a t=-1 állapotát tudom legfeljebb mérni, de kell nekem a t=0 állapot is a t=1 meghatározásához.

    A jövő jóslására a harmadik és negyedik aggályom a számításban leledzik. Ha feltesszük, hogy egyetlen részecske tulajdonságainak kiszámolásához egyetlen részecskényi számítógép elég, (ami beláthatóan túl kicsi), akkor a számítógép összes részecskéjével legfeljebb annyi részecskét tud számolni egyidőben, amennyi részecskét a számítógép tartalmaz. Ahhoz tehát, hogy az összes részecskét számolni tudjuk az univerzumban, minden részecskének a számítógépben kell lenni. Mivel az ember nem számítógép, de részecskékből áll, ezért meg kéne halnia, és számítógéppé kéne lennie a számoláshoz, de az értelmetlen lenne. A negyedik aggályom, hogy a számítógép nem folytonos függvényeket rajzol ki, hanem kvantált jelekkel dolgozik (jelenleg). Vagyis információveszteség lép fel a számítógép használatakor, vagyis nem lenne 100%-os a jóslás. Így nem lehetne tökéletesen meghatározni bármelyik pillanatban a jövőt, csak bizonyos "elég nagy" valószínűséggel.

    Én most csak ennyit szedtem össze a kauzalitás sérthetetlenségének védelmére így hajnalban. :) (Bizonyos okokból csak most küldtem el az üzenetemet.)