djhambi#159
Átmegyek egy picit Epikuroszba: általában, és nem "álltalában", és a "ha" előtt, az "akkor" előtt, a "ha" előtt, a "hogy" előtt, az "akkor" előtt, az "épp" előtt, a "hogy" előtt és a "mer" előtt vessző van. (Egyébként miért, nem mer.) :D
És aztán válaszolnék is. A tudomány építkezése. Régen úgy működött, hogy tapasztaltak egyedi kísérletek alapján, mérések alapján bizonyos törvényszerűségeket. Például a kő és az ágyúgolyó is ugyanúgy esik le. Ez a mérés része. Aztán intuitív módon egy általánosítást tettek a kíséretek alapján. Például F = GmM/r^2. Ennek kell falszifikálható állításnak lennie. Ez azért általánosítás, mert amíg g = 9,81 m/s^2 a Földön, ennek egyhatoda van a Holdon. Azonban az általános képlettel mindkettő graviáiós gyorsulása kiszámítható: értsd: m<<M, h<<r, (h a leejtendő test magassága, m a tömege, r a két tömegpont távolsága, aminél jóval nagyobb a bolygó R sugara, így a h = r-R ~ 0), ezért a Földön ma = GmM/r^2 - (~0) ebből a = GM/(R+h)^2, G univerzális állandó, M a Föld tömege, R a sugara, h << R ezért a = GM/R^2, tehát egy nagy test közelében egy kis test gravitációs gyorsulása csak a nagy etst paramétereitől és egy állandótól függ. Vagyis Az általános képlet igaz a Földön, a Holdon, de még a Maron is, sőt, egy kósza meteoriton, vagy bármin. Sőt, a fenti képlet, a F = GmM/r^2 bármely két tömegpontra alkalmazható az univerzumban klaszikus körülmények között. Ezért általános a képlet. Vagyis magamnak az adott körülményekre le tudom vezetni a nekem szükséges esetekre a kis gravitációs gyorsulásomat, vagy űrben lebegő kavicsok egymáshoz gyorsulását, stb.
Azonban nem lehet minden szép és jó, ahogy említettem, ez egy intuitív módon véghezvitt általánosítás. Ez azt jelenti, hogy elméletileg, bár kimondtam a törvényt, lehetnek kivételek. Tehát én a Földön, és saját környezetemben tapastzalom, hogy ez a törvény műkdik. De nincs bebizonyítva ez a törvény,ez egy tapasztalati tény, de még sohsem jártunk a Pegazus galaxisban, nem tudhatjuk, hogy ott is iyen formában érvényes a törvény, pláne, hogy G egy kísérletileg meghatározott állandó. És itt jön be a falszifikálhatóság. Nekem feladatom ezt a tapasztalati törvényt újra és újra megpróbálni megdönteni, hátha találok egy olyan körülményt, amikor nem lesz igaz. És így a tudomány a kísérletekkel szoros összhangban van. És ahgy utóbb kiderült, nagyon nagy sebességekre - amilyen körülmények között Newton még nem tudott mérni, mert nem volt űrtechnológiája - a klasszikus törvények egy szorzóval kiegészítettnek, de Newton sem tévedett, hiszen ez a szorzó olyan, hogy kis sebességekre, tehát v<<c visszaadja a klasszikus formulákat, és ez a korrespondancia.
Ha egy mérnök valamit tervez, akkor annak a magja mindig az általános formula. És itt jön be a tudoány önellenőrzése, és a kísérletek. Ha a tudomány hibás, vagy pontatlan lenne, akkor a bonyolult mérnöki találmányok sem működnének. Nem lenne számítógép, se Empire State Building.
Ami viszont fontosabb, hogy manapság a fizikai kísérletek nem olyan nyilvánvalóak, mint régen voltak. Mikor Galilei lejtőn gurigatott golyókat és csengettyűcskékkel mért. Ma a kísérletet olyan nehéz elvégezn, hogy az elméletek gyártása megelőzte a kísérletet, de a tdomány csak akkor fogad el minden újítást, ha az kísérletileg is helytálló. Ezért ütköztetnek hadronokat az LHC-ben.
Ezért van az, hogy a kísérletek, mérések, és az elméletek csak együtt létezhetnek. Én elméletben bármilyen világot meg tudok szülni, de az nem bitos, hogy a mi világunkra igaz lesz.
Ezért, amit nem tudunk mérni, az a fizika számára nem létzik. De bármit képesek vagyunk mérni, amivel kölcsönhatásba kerülünk, hiszen a kölscönhatás maga az érintkezés a jelenség és köztem. Tehát, ha lenne telekinézis, akkor az, hogy elmozdul a tárgy, mérhető. Ha nem tárgyat mozdít, hanem gondolatot irányít, akkor a megváltozott gondolat mérhető. Ha Isten szeretete létezik, akkor az emberben valami biológiai változás van, és az mérhető. Ha van aura, és azt valaki érzékelni tudja, akkor azzal, hogy érzékeli, kölcsönahtása lép vele, és ezt leutánozva, vagy erre rácsimpaszkodva meg tudom mérni. Minden létező dolog mérhető, még ha bonyolultan is. Tehát, ami nem mérhető, az nem létezik.